Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-09-01 / 3. szám
The possible neuoroophthalmoligical complications of COVID-13 infections életet veszélyeztető tüneteket. A mesterséges lélegeztetésre szoruló betegek esetében a halálozási arány igen magas. A szemészeti tünetek közül a kötőhártya-gyulladás (follicularis con junctivitis) előfordulását írták le először. Továbbá a könnyben is sikerült a vírusfertőzést izolálni és kimutatni. A további szemészeti tünetek között számos, egyéb a vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható elváltozások is megjelenhetnek úgy, mint: szemhéji gyulladásos tünetek, a szem elülső szegmensét érintő elváltozások chemosis, fol licularis conjunctivitis, keratoconjunctivitis, uveitises tünetek, valamint a szem hátsó szegmensét érintő szövődmények: retinitis, makulaelváltozások, retinalis vérzések, gyapottépésszerű gócok. A retinát érintő elváltozások súlyos és tartós látáscsökkenést okozhatnak a fertőzött személyekben. A retinaelváltozások elsősorban a látóhártyában a ganglionsejtek rétegét és a plexiformréteget érintették, amelyeket morfológiailag sikerült igazolni. Marinho és munkatársai hyperreflektív elváltozásokat írtak le az említett retinarétegekben in vivo képal kotó eljárással (6). Neurooftalmológiai szövődmények A látóideget is érintő szemészeti szövődményeket már a neurooftalmológiai eltérések közé sorolhatjuk. Egy eset kapcsán neuritis nervi opticiről és myelitisről számoltak be, mind a myelin oligodendrocyta glikoprotein (MOG) IgG-antitest, mind a SARS-COV-2-antigén pozitívnak bizonyult. A beteg kétoldali látásvesztéssel jelentkezett, először a bal szemét, majd 3 nap múlva a jobb szemét is érintette a látáskárosodás. Előzetesen szem körüli fájdalomról, száraz köhögésről, a lábat és a talpat érintő érzéskiesésről és előre hajláskor nyaki fájdalomról számolt be. A szemfenéki vizsgálat alkalmával papillaödémát, retina lis vérzéseket tapasztaltak a jobb szemen, ahol a látása kézmozgáslátásra romlott vissza. MRI-vizsgálat alkalmával az opticushüvelyek megvastagodását diagnosztizálták a szemgolyótól a prechiasmális régióig. Lumbálpunkció során a cereb rospinalis folyadékban nem sikerült COVID-19-fertőzést igazolni. Nagy dózisú szteroidterápiát követően 3 hét múlva a beteg látása javulni kezdett mindkét szemen, a papillaödéma is elmúlt. A későbbiekben tisztázandó, hogy a COVID-19-fertőzésnek lehet-e szerepe, és ha igen, milyen szerepe lehet a központi idegrendszert érintő demyelinizációs kórképek kialakulásában (7). Miller-Fisher-szindróma során akut fellépésű ataxia, a mély ínreflexek kiesése, valamint ophthalmoplegia (agyidegek érintettsége) alakulhatnak ki. Dinkin és munkatársai egy 36 éves férfi betegről számoltak be, akinél bal oldali ptosis, diplopia, mydriasis alakult ki, a lefelé és befelé tekintés korlátozott volt, valamint lábszári paraesthesia, láz, köhögés, myalgiás panaszok alakultak ki. A szemészeti panaszok alapján a részleges III. agyideg bénulását állapították meg, amelyet az MRI-vizsgálat is igazolt (III. agyideg megnagyobbodása). Az orrgaratváladék COVID-19-fertőzést igazolt. A későbbiekben a szemészeti tünetek fokozódtak. Majd immunoglobu lin és hidroxiklorokvinnal kezelték, amelyek hatására mérsékelt javulás következett be (8). A COVID-19-fertőzött betegek kezelésében résztvevők egyéb agyideg-érintettségről is beszámoltak az irodalomban. Gutierrez a VI. agyideg bénulását állapította meg egy COVID-19-fertőzött egyénben (9). A kifelé tekintés teljes mértékben gátolt volt, azonban 2 héttel a tünetek jelentkezése után a n. abducens funkciója visszatért, a szemmozgások teljessé váltak, megszűnt az ízérzés kiesése. Cyrés munkatársai egy 61 éves diabéteszes betegről számoltak be, akinél akut, fájdalommentes látásvesztés következett be, látóélessége fényérzésre csökkent. A CT jellegzetes tüdőgyulladás képét mutatta, valamint az occipitalis területen iszkéfl50) X ✓ miás infarktus képe ábrázolódott. A COVID-19-teszt eredménye pozitív volt, a páciens 3 nappal a kórházi felvételt követően exitált (10). Egy másik 60 éves páciens esetében kétoldali supranuclearis tekintési bénulást észleltek jobb oldali törzs artériaelzáródás kapcsán. Általános betegségként pitvarfibrilláció, COPD, hólyagkarcinóma miatti kemoterápia és bakteriális endocardi tis is fennállt. Az MRI-vizsgálat bal középagyi infarktust igazolt. Kórokként a COVID-19 okozta megnövekedett alvadási állapotot feltételezik (11). Egy másik közleményben a COVID-19 vírusfertőzés által kiváltott Adie-féle tónusos pupilláról számoltak be. Az Adie-féle pupilla lényege, hogy a paraszimpatikus pupilla ris beidegzés posztganglion rostjai károsodnak. Á pupilla tág, fényre nem reagál, a mély ínreflexek károsodnak. A pupilla 0,1%-os pilocarpin cseppentésre hiperszenzitíven reagált. Feltételezik, hogy a vírus a nasalis nyálkahártyán keresztül bejut a szaglóidegbe, illetve az agyba. Más vélemények szerint a szaglási neuronok nem tartalmaznak ACE2-receptorokat és transzmembrán proteáz-szerin-2-őt (TMPRSS2). Ezzel szemben az MRI-vizsgálat megerősítette a szaglóideg érintettségét (12). Megbeszélés A COVID-19-fertőzés okozta szemészeti és neurooftalmológiai tünetek kialakulásának pontos mechanizmusát ma még nem ismerjük. A viralis neurotrofizmus, az indirekt immunológiai és neurovaszkuláris mechanizmusok nem zárhatók ki. Ismeretes, hogy az angiotenzin-konvertáló-enzim-2 (ACE2) receptorok a SARS-CoV-2 vírus számára is funkcionális receptorokként működnek, amelyek számos emberi szervben jelen vannak, így a neuronalis szövetekben is. Feltételezhető tehát, hogy a COVID-19 vírusnak direkt hatása is van az idegi szövetekre. A vírusfertőzés különböző módokon történhet úgy,
