Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-06-01 / 2. szám

Tear examinations at the Department of Ophthalmologyays

rozását conjunctivitis, maró sérülések, és a száraz szem különböző típusai esetén (keratoconjunctivitis sicca, Sjögren-szindróma, ocularis pemphigoid, Stevens-Johnson-szindróma) végezték el, amelyek a száraz szem különböző formáinak és stádiumainak elkülönítését, valamint a terápiás megfontolásokat is segíthetik (15). Emellett összefoglalták a Sjögren-szindróma gyermekkori formájának diagnosztikai nehézségeit is (65). Berta András Mooren-fekély esetén proteolitikus enzimszintméréseket és Ig-meghatározásokat Zajácz Magdolnával együtt publikált. Összefüggést találtak a betegség aktivitását jelző magas könnyenzimszintek és az alkalmazott terápia hatásossága között, emellett a betegség formáinak elkülönítésére és a megfelelő terápia kiválasztására is ajánlották (21, 75).

1986-ban a Preocularis könnyfilm című angol nyelvű könyvben Berta András részletesen leírta a könnyfehérjék meghatározásának standardizált módszerét; a mintagyűjtés, áramlási ráta és az érpermeabilitás szerepét kihangsúlyozva (9). 1988- ban hyperthyreosisban és súlyos endokrin ophthalmopathiában (EOP) a könny IgG, szérumalbumin és transzferrin szintjének emelkedését publikálta. Az IgA, IgM és immunkomplex szintek EOP-ban megemelkedtek, és összefüggést mutattak a betegség súlyosságával (13). A Lacrimal System nevezetű nemzetközi könyvsorozatban is több alkalommal jelentek meg könnyvizsgálatokkal kapcsolatos munkái. Biokémikus munkatársával a plazminogén-aktivátor (PA)-plazmán rendszer szerepét mutatta be a fibrin hasításában, a normális és abnormális sebgyógyulásban és hegképződésben, a kollagenáz aktivációban (szaruhártyafekély), a fibronectin degradációban, a cornea ereződésében és a gyulladás különféle formáiban (18). Berta András és munkatársai 1989-ben egy új egyszerű és gyors módszert közöltek az alfa-l-antitripszin könnyből történő szemikvantitatív meghatározására. Az úgynevezett „filmemésztéses” módszert használhatónak találták a klinikai és szűrővizsgálatoknál, és a keratitis különböző típusainak diagnosztizálására is (20). Berta András kutatótársaival a plazminogén-aktivátor aktivitás (PAA) és a plazminogén független amidolitikus aktivitás egészségesek és elülsőszegmentum-gyulladásban szenvedő betegek könnyéből történő kimutatásával is foglalkozott. A különböző cornealis és conjunctivalis betegségek (gyulladások, vegyi sérülések, autoimmun kórképek) esetén emelkedett szinteket tapasztaltak. Felvetették, hogy a megnövekedett uPA-szintnek a könnyben nemcsak az ulcerációban van nagy szerepe, hanem még számos más gyulladásos és immunológiai folyamatban, fertőzésekben, maródásokban, kontaktlencse (KL) asszociált léziókban, mikroorganizmusok és leukociták inváziójában, ödémaképződésben, neovaszkularizációban, valamint a tumorok inváziójában is (16, 72).

1990- ben szaruhártyafekélyben szenvedők könnyében végzett proteázok vizsgálatáról számoltak be (17), majd a PA mellett ennek inhibitorát (PAI) is vizsgálták humán könnymintákban. Immunoblottal feltárták, hogy mind az

1-es, mind a 2-es PAI jelen lehet a betegek könnymintáiban, azonban a normál humán könnyben PAI nem detektálható. Ez azt sugallta, hogy a PAI jelenléte a könnyben valamilyen szemfelszíni patológiával társul (70). Az urokináz típusú plazminogén-aktivátort (uPA) a nyúlkönnymintákban kb. lOOx magasabbnak találták, mint a humán könnyben, emellett azt is véleményezték, hogy a nyúlkönnyben az urokináz többsége inaktív formában, komplexként van jelen (71). Az uPA-aktivitást emelkedettnek találták nyúlkönnymintákban különböző corneasérülések esetén (12). Berta András a Sjögren-szindróma koppenhágai kritériumait az

1991- es Szemészet folyóiratban foglalta össze (6). Vámosi Péterre/ a Kurihashi-féle fonallal végzett vizsgálataikat a mindennapos klinikai gyakorlatban jól használható, a Schirmer-I-próbát kiegészítő módszerként ajánlották (74), majd bemutatták, hogy a súlyos kémiai égések 3. stádiumában a proteináz-inhibitor szemcseppek segíthetnek az ulceratív folyamat megállításában (19). 1994-ben Berta András a herpeszes keratitisek esetében végzett könnyvizsgálatokról számolt be: a PA-szint jól korrelált az epitheliális érintettség fokával (10). Lampé Zsolttal együtt a szaruhártya-átültetésen átesett és a transzplantátum rejekciós betegek könnyében lévő IgG-, IgA-, és lgM-szinteket lézernephelometriával határozták meg. Megfigyelték, hogy az IgG szintje megemelkedik transzplantátum rejekcióban, de már csak akkor, amikor klinikai tünetek is vannak (14). Tőzsér József biokémikussal publikálták a laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitást stimulált normál könnyekben és különböző cornealis és conjunctivális betegségekben. Normál könnymintákban az LDH-aktivitás a detektálási küszöb alatt maradt. Az LDH-aktivitás korrelált a szérum albumintartalmával, felvetve, hogy patológiás esetekben nem az epitheliális sejtekből, hanem a plazmából transzudációval származik. Ezek alapján az LDH-aktivitás nem használható az epithelialis sejtdestrukció mérésére a legtöbb patológiás állapotban (69). Berta András 1999- ben „A száraz szem” kiadványban összefoglalta a betegség diagnosztikáját és kezelését (11).

A könnyvizsgálatokkal foglalkozó „második generáció”

Az 1990-es évek végétől a Debreceni Szemklinikán Berta Professzor Úr tanítványai, mint „második könnykutató nemzedék” folytatták a tudományos munkát. Csutak Adrienne és munkatársai publikálták, hogy a

3. posztoperatív napon spektrofotometriás módszerrel mért alacsony könny PAA-szint korrelál a későbbiekben kialakuló cornealis sebgyógyulási abnormalitás (haze)

70