Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-06-01 / 2. szám

Tear examinations at the Department of Ophthalmologyays rozását conjunctivitis, maró sérü­lések, és a száraz szem különböző típusai esetén (keratoconjunctivi­tis sicca, Sjögren-szindróma, ocularis pemphigoid, Stevens-Johnson-szind­­róma) végezték el, amelyek a száraz szem különböző formáinak és stá­diumainak elkülönítését, valamint a terápiás megfontolásokat is segít­hetik (15). Emellett összefoglalták a Sjögren-szindróma gyermekkori for­májának diagnosztikai nehézségeit is (65). Berta András Mooren-fekély esetén proteolitikus enzimszint­méréseket és Ig-meghatározásokat Zajácz Magdolnával együtt publi­kált. Összefüggést találtak a beteg­ség aktivitását jelző magas könny­­enzimszintek és az alkalmazott terápia hatásossága között, emellett a betegség formáinak elkülönítésére és a megfelelő terápia kiválasztására is ajánlották (21, 75). 1986-ban a Preocularis könnyfilm című angol nyelvű könyvben Berta András részletesen leírta a könnyfe­hérjék meghatározásának standar­dizált módszerét; a mintagyűjtés, áramlási ráta és az érpermeabilitás szerepét kihangsúlyozva (9). 1988- ban hyperthyreosisban és súlyos en­dokrin ophthalmopathiában (EOP) a könny IgG, szérumalbumin és transzferrin szintjének emelkedését publikálta. Az IgA, IgM és immun­komplex szintek EOP-ban meg­emelkedtek, és összefüggést mutat­tak a betegség súlyosságával (13). A Lacrimal System nevezetű nem­zetközi könyvsorozatban is több alkalommal jelentek meg könny­vizsgálatokkal kapcsolatos mun­kái. Biokémikus munkatársával a plazminogén-aktivátor (PA)-plaz­mán rendszer szerepét mutatta be a fibrin hasításában, a normális és abnormális sebgyógyulásban és hegképződésben, a kollagenáz ak­­tivációban (szaruhártyafekély), a fibronectin degradációban, a cornea ereződésében és a gyulladás külön­féle formáiban (18). Berta András és munkatársai 1989-ben egy új egy­szerű és gyors módszert közöltek az alfa-l-antitripszin könnyből törté­nő szemikvantitatív meghatározá­sára. Az úgynevezett „filmemész­téses” módszert használhatónak találták a klinikai és szűrővizsgá­latoknál, és a keratitis különböző típusainak diagnosztizálására is (20). Berta András kutatótársaival a plazminogén-aktivátor aktivitás (PAA) és a plazminogén független amidolitikus aktivitás egészségesek és elülsőszegmentum-gyulladásban szenvedő betegek könnyéből törté­nő kimutatásával is foglalkozott. A különböző cornealis és conjunctiva­lis betegségek (gyulladások, vegyi sérülések, autoimmun kórképek) esetén emelkedett szinteket tapasz­taltak. Felvetették, hogy a megnö­vekedett uPA-szintnek a könnyben nemcsak az ulcerációban van nagy szerepe, hanem még számos más gyulladásos és immunológiai folya­matban, fertőzésekben, maródások­ban, kontaktlencse (KL) asszociált léziókban, mikroorganizmusok és leukociták inváziójában, ödémakép­ződésben, neovaszkularizációban, valamint a tumorok inváziójában is (16, 72). 1990- ben szaruhártyafekélyben szen­vedők könnyében végzett prote­­ázok vizsgálatáról számoltak be (17), majd a PA mellett ennek in­hibitorát (PAI) is vizsgálták hu­mán könnymintákban. Immuno­­blottal feltárták, hogy mind az 1-es, mind a 2-es PAI jelen lehet a betegek könnymintáiban, azonban a normál humán könnyben PAI nem detektálható. Ez azt sugallta, hogy a PAI jelenléte a könnyben valamilyen szemfelszíni patológi­ával társul (70). Az urokináz típu­sú plazminogén-aktivátort (uPA) a nyúlkönnymintákban kb. lOOx magasabbnak találták, mint a hu­mán könnyben, emellett azt is vé­leményezték, hogy a nyúlkönnyben az urokináz többsége inaktív for­mában, komplexként van jelen (71). Az uPA-aktivitást emelkedettnek ta­lálták nyúlkönnymintákban külön­böző corneasérülések esetén (12). Berta András a Sjögren-szindró­ma koppenhágai kritériumait az 1991- es Szemészet folyóiratban foglalta össze (6). Vámosi Péterre/ a Kurihashi-féle fonallal végzett vizsgálataikat a mindennapos kli­nikai gyakorlatban jól használha­tó, a Schirmer-I-próbát kiegészítő módszerként ajánlották (74), majd bemutatták, hogy a súlyos kémi­ai égések 3. stádiumában a pro­­teináz-inhibitor szemcseppek se­gíthetnek az ulceratív folyamat megállításában (19). 1994-ben Berta András a herpeszes keratitisek ese­tében végzett könnyvizsgálatokról számolt be: a PA-szint jól korrelált az epitheliális érintettség fokával (10). Lampé Zsolttal együtt a sza­­ruhártya-átültetésen átesett és a transzplantátum rejekciós bete­gek könnyében lévő IgG-, IgA-, és lgM-szinteket lézernephelometriá­­val határozták meg. Megfigyelték, hogy az IgG szintje megemelkedik transzplantátum rejekcióban, de már csak akkor, amikor klinikai tü­netek is vannak (14). Tőzsér József biokémikussal publikálták a lak­­tát-dehidrogenáz (LDH) aktivitást stimulált normál könnyekben és különböző cornealis és conjunctivá­­lis betegségekben. Normál könny­mintákban az LDH-aktivitás a de­tektálási küszöb alatt maradt. Az LDH-aktivitás korrelált a szérum albumintartalmával, felvetve, hogy patológiás esetekben nem az epithe­liális sejtekből, hanem a plazmából transzudációval származik. Ezek alapján az LDH-aktivitás nem hasz­nálható az epithelialis sejtdestruk­ció mérésére a legtöbb patológiás állapotban (69). Berta András 1999- ben „A száraz szem” kiadványban összefoglalta a betegség diagnoszti­káját és kezelését (11). A könnyvizsgálatok­kal foglalkozó „második generáció” Az 1990-es évek végétől a Debrece­ni Szemklinikán Berta Professzor Úr tanítványai, mint „második könny­kutató nemzedék” folytatták a tu­dományos munkát. Csutak Adrienne és munkatársai publikálták, hogy a 3. posztoperatív napon spektrofo­tometriás módszerrel mért ala­csony könny PAA-szint korrelál a későbbiekben kialakuló cornealis sebgyógyulási abnormalitás (haze) 70

Next

/
Thumbnails
Contents