Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-06-01 / 2. szám

The impact of adalimumab in the treatment of non-infectious uveitis 1 . ábra: Első adalimu­­mabterápiában része­sülő betegünk. A al­kalmazott szisztémás szteroid okozta típusos mellékhatások jól látha­tók [Cushingoid alkat, striák] közül két betegünknél enyhe lefo­lyású övsömör alakult ki (2. és 3. ábra). Egy betegnél sem kellett vég­leg abbahagyni az adalimumabterá­­piát. Annál a betegünknél, akinél a koponya-MR egy periventricularis demielinizációs gócot írt le a bioló­giai terápia indításakor, a 2,4 éves követési idő alatt sem változott az eltérés, azaz nem alakult ki sclero­sis multiplex. A pozitív Quantife­­ron-teszttel rendelkező betegünk ismételt tesztje egy év adalimumab alkalmazása után negatív lett, és a másfél év gátlószeres kezelést kö­vetően (pulmonológiai vizsgálatok után) abbahagyhatta az izonia­­zid szedését (mellkasröntgen végig negatív volt), és tuberkulózis az­óta sem jelentkezett nála sem. Az adalimumabkezelés a szisztémás autoimmun betegségre is pozitív hatással van. Ennek megfelelően a kezelést indikáló szemész, a szemé­szeten ritkán elhangzó mondatot hallhatott az indukciós szakban a colitis ulcerosás betegtől: „Sokkal jobban látok, és a hasam sem fájl". 2. ábra: Adalimumabte­­rápiában részesülő fia­tal betegünk mellkasán kialakuló, enyhe lefolyá­sú övsömör Megbeszélés A Debreceni Szemklinikán, Ma­gyarországon elsőként, 2017 júniu­sában nyújtottuk be az első egyedi méltányossági kérelmet nem fertő­­zéses hátsó uveitis indikációra. A 19 éves, nagy dózisú szteroiddal is nehezen kontrollálható NIU-s fia­talnál ugyan az adalimumab induk­ciós szakaszában szepszis alakult ki, azonban akkor a beteg kétféle immunszuppresszív szert is hasz­nált, így a szepszis nem minősít­hető egyértelműen az adalimumab mellékhatásának. A szepszis gyó­­gyultával a biológiai terápiát újra­indítottuk, és jelenleg a beteg több mint 2 éve szisztémás szteroidkeze­­lés nélkül él, uveitise pedig inaktív. A szteroidspórolás ez esetben külö­nösen fontos volt, hiszen többszö­rös, osteoporosis talaján kialakult csigolyatörések léptek fel, amelyek a később elért szteroidmentes évek­ben meg is gyógyulhattak, bizto­sítva ezzel a fiatal uveitises beteg mozgásképességét. A cikk írásakor zajlik a SARS-CoV-2 65 3. ábra: Adalimumab­­terápiában részesülő X-hez kötött agammag­­lobulinaemiás betegünk lábán kialakuló övsömör által okozott COVID-19-nek ne­vezett betegség okozta pandémia, amely alatt is indítottunk adalimu­­mabterápiát NlU-indikációra egy gyermekkorú páciensünknél. Mivel a gyulladásos reumatológiai kórké­pek esetén nem javasolt az alkalma­zott immunszuppresszív/immun­­moduláns kezelés leállítása vagy a dóziscsökkentés, és nincs ellenja­vallata annak sem, hogy újonnan induljon célzott terápiás kezelés, amennyiben azt a betegség aktivitá­sa indokolja (21), így ennek megfele­lően a tartósan napi 32 mg Medrolt szedő gyermeknél, részletes szülői felvilágosítás mellett elkezdtük a biológiai terápiát a látás megmen­tése érdekében, és a szteroid okozta mellékhatások kivédése céljából. A SARS-CoV-2-pandémiának az uve­itises betegek kezelésére vonatkozó hatásáról nem született még nem­zetközi állásfoglalás, de a fellelhető irodalom alapján jelenleg az aktív uveitisek kezelése külön problémát jelent, és átmenetileg előtérbe he­lyeződik a lokális kezelés, párhu­

Next

/
Thumbnails
Contents