Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-03-01 / 1. szám
SZEMÉSZET 157. évfolyam, 202G; 1. szám 54-56. 17. Nemzetközi Myopia Konferencia 2019. Tokió, Japán Kongresszusi beszámoló 2019. szeptember 12-15.. között, 17. alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Myopia Konferencia (17th International Myopia Conference) Japánban, a Tokió szívében elhelyezkedő Orvostudományi Egyetem toronyépületében, a Japan Myopia Society és a Brien Holden Vision Institute közös szervezésében. A kongresszusra a Magyar Szemorvostársaság támogatásával jutottam el - egyedüli magyar résztvevőként és előadóként. A Nemzetközi Myopia Konferencia gazdag hagyományokkal rendelkezik. 1964-ben debütált New Yorkban, és 1994 óta nagyjából kétévente, váltott ázsiai, valamint Ázsián kívüli helyszíneken zajlanak az igen színvonalas és tartalmas szakmai rendezvények. A mintegy 55 év alatt a konferencián megfogalmazott szakmai irányelvek mindvégig meghatározónak számítottak a myopiakutatás és -terápia vonatkozásában. A konferenciának a 4 nap alatt összesen 850 résztvevője volt, ehhez mérten mégis „családias” hangulatban, egy szekcióban zajlottak az előadások, szimpóziumok és poszterbemutatók, így a résztvevők minden szakmai programnak a részesei lehettek. A kongresszus valóban nemzetközi volt, csaknem minden kontinens képviseltette magát: legtöbben természetesen az ázsiai földrészről érkeztek, de Amerikából, Ausztráliából és Európából is volt szép számú érdeklődő, és jelen voltak minden szakterület meghatározónak számító szaktekintélyei is az egész világból. Legnagyobb számban kutatással foglalkozó kollégák szerepeltek, emellett kisebb számú klinikus, talán ezért is külön üdvözölték és értékelték a klinikumból érkezett prezentációkat. A benyújtott 300 absztraktból 70- et előadásként, 184-et poszterként fogadtak el, így megtisztelőnek éreztem, hogy sajátomat előadásként prezentálhattam. Az értő és érdeklődő szakmai közönség jelenléte mindvégig üdítővé tette a szekcióüléseket. A myopiakutatás és -terápia minden fontos területéről számos hasznos, értékes prezentációt hallhattunk. Kyoko Ohno-Matsui professzornő, a Japán Myopia Társaság elnöke, aki egyben a kongresszus fővédnöke is volt, a patológiás myopia nemzetközileg elismert szaktekintélye. Kiemelte, hogy a legmodernebb szemészeti képalkotó eljárások új dimenziókat nyitottak a patológiás myopia patogenezisének megértésében, ezzel lehetővé és szükségessé vált a myopia nevezéktanában jelenleg fennálló pontatlanságok megszüntetése, elsők között a nagyfokú és a patológiás myopia egyértelmű megkülönböztetése. A myopiaprevalenciára vonatkozó adatok évről évre egyre megrázóbbalc jelenleg az egész világ 30%-a myopiás, ezen belül 3% a nagyfokú myopiások aránya, és a Brien Holden Vision Institute metaanalízise szerint 2050-re ez az arány 50%-ra, valamint 10%-ra nő majd, ami globálisan 5 milliárd myopiás, ezen belül 925 millió nagyfokú myopiás embert jelent. Továbbra is a legrosszabb a helyzet Kelet- és Délkelet-Ázsiában, köztük Japánban, ahol 80-90% a myopiások aránya. Döbbenetes volt ezt személyesen is tapasztalni. Átfogó, nagy elemszámú keresztmetszeti és longitudinális biometriai vizsgálatok eredményeit ismerhettük meg mind a kaukázusi, mind az ázsiai rasszokban, amelyek a jövőben kiindulási pontként szolgálhatnak további kutatásokhoz. A genetika a várakozásoknak megfelelően az egyik legforrongóbb területnek bizonyult az elhangzott előadások alapján. A szekciót olyan nevek fémjelezték, mint Virginie Verhoeven Rotterdamból, a Columbia Egyetem Molekuláris Biológia Intézetének munkatársa, Andrei Tkatchenko vagy Prof. Christopher Hammond, a London King’s College szemészklinikus és kutató professzora. A genetikai kutatások fő irányvonala jelenleg - további myopiáért felelős gének azonosítása mellett - annak a feltérképezése, hogy az adott gén polimorfizmusa milyen útvonalon keresztül vezet a refrakciós hiba kialakulásához. Ezeknek a génútvo-54