Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

SZEMÉSZET 157. évfolyam, 202G; 1. szám 54-56. 17. Nemzetközi Myopia Konferencia 2019. Tokió, Japán Kongresszusi beszámoló 2019. szeptember 12-15.. között, 17. alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Myopia Konferencia (17th International Myopia Conference) Japánban, a Tokió szí­vében elhelyezkedő Orvostudományi Egyetem torony­­épületében, a Japan Myopia Society és a Brien Holden Vision Institute közös szervezésében. A kongresszusra a Magyar Szemorvostársaság támogatásával jutottam el - egyedüli magyar résztvevőként és előadóként. A Nemzetközi Myopia Konferencia gazdag hagyomá­nyokkal rendelkezik. 1964-ben debütált New Yorkban, és 1994 óta nagyjából kétévente, váltott ázsiai, valamint Ázsián kívüli helyszíneken zajlanak az igen színvonalas és tartalmas szakmai rendezvények. A mintegy 55 év alatt a konferencián megfogalmazott szakmai irányelvek mind­végig meghatározónak számítottak a myopiakutatás és -terápia vonatkozásában. A konferenciának a 4 nap alatt összesen 850 résztvevője volt, ehhez mérten mégis „családias” hangulatban, egy szekcióban zajlottak az előadások, szimpóziumok és poszterbemutatók, így a résztvevők minden szakmai programnak a részesei lehettek. A kongresszus valóban nemzetközi volt, csaknem minden kontinens képviseltet­te magát: legtöbben természetesen az ázsiai földrészről érkeztek, de Amerikából, Ausztráliából és Európából is volt szép számú érdeklődő, és jelen voltak minden szakte­rület meghatározónak számító szaktekintélyei is az egész világból. Legnagyobb számban kutatással foglalkozó kollé­gák szerepeltek, emellett kisebb számú klinikus, talán ezért is külön üdvözölték és értékelték a klinikumból ér­kezett prezentációkat. A benyújtott 300 absztraktból 70- et előadásként, 184-et poszterként fogadtak el, így meg­tisztelőnek éreztem, hogy sajátomat előadásként prezen­tálhattam. Az értő és érdeklődő szakmai közönség jelenlé­te mindvégig üdítővé tette a szekcióüléseket. A myopiakutatás és -terápia minden fontos területéről számos hasznos, értékes prezentációt hallhattunk. Kyoko Ohno-Matsui professzornő, a Japán Myopia Társaság elnöke, aki egyben a kongresszus fővédnöke is volt, a pato­lógiás myopia nemzetközileg elismert szaktekintélye. Kiemelte, hogy a legmodernebb szemészeti képalkotó eljá­rások új dimenziókat nyitottak a patológiás myopia patogenezisének megértésében, ezzel lehetővé és szüksé­gessé vált a myopia nevezéktanában jelenleg fennálló pontatlanságok megszüntetése, elsők között a nagyfokú és a patológiás myopia egyértelmű megkülönböztetése. A myopiaprevalenciára vonatkozó adatok évről évre egyre megrázóbbalc jelenleg az egész világ 30%-a myopiás, ezen belül 3% a nagyfokú myopiások aránya, és a Brien Holden Vision Institute metaanalízise szerint 2050-re ez az arány 50%-ra, valamint 10%-ra nő majd, ami globálisan 5 milli­árd myopiás, ezen belül 925 millió nagyfokú myopiás em­bert jelent. Továbbra is a legrosszabb a helyzet Kelet- és Délkelet-Ázsiában, köztük Japánban, ahol 80-90% a myopiások aránya. Döbbenetes volt ezt személyesen is ta­pasztalni. Átfogó, nagy elemszámú keresztmetszeti és longitudiná­lis biometriai vizsgálatok eredményeit ismerhettük meg mind a kaukázusi, mind az ázsiai rasszokban, amelyek a jövőben kiindulási pontként szolgálhatnak további kuta­tásokhoz. A genetika a várakozásoknak megfelelően az egyik legfor­­rongóbb területnek bizonyult az elhangzott előadások alapján. A szekciót olyan nevek fémjelezték, mint Virginie Verhoeven Rotterdamból, a Columbia Egyetem Mole­kuláris Biológia Intézetének munkatársa, Andrei Tkatchenko vagy Prof. Christopher Hammond, a London King’s College szemészklinikus és kutató professzora. A genetikai kutatá­sok fő irányvonala jelenleg - további myopiáért felelős gének azonosítása mellett - annak a feltérképezése, hogy az adott gén polimorfizmusa milyen útvonalon keresztül vezet a refrakciós hiba kialakulásához. Ezeknek a génútvo-54

Next

/
Thumbnails
Contents