Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-03-01 / 1. szám
A száraz szem kezelésének stratégiája: jelenlegi ajánlások, jövőbeni lehetőségek miatt kezelt betegeknél még kiemeltebb szerep jut ezeknek a tényezőknek (30). A száraz szem betegség esetében a pszichés faktorok lényegesen erősíthetik a szubjektív tüneteket, stresszes és mozgásszegény életmód, a dohányzás pedig bizonyosan tovább rontja a szomatikus állapotot. Nagyon fontos felmérni a betegek által szedett gyógyszereket, hiszen ismert, hogy számos szisztémás gyógyszernek van száraz szemet provokáló mellékhatása (antihipertenzív szerek, antipszichotikumok, antidepreszszánsok, antihisztaminok, diuretikumok stb.) (15). Ezek a hatások több szárító hatású szer együttes szedése mellett összeadódnak. Jól ismert a krónikusan használatos szemészeti készítmények (antiglaukómás szemcseppek) szemszárazságot okozó, szemfelszín-károsító hatása. A kontaktlencse viselése, illetve a korábbi szemészeti műtétek (szaruhártya refraktív sebészeti beavatkozásai, szürkehályogműtét) ugyancsak jelentősen növelik a szemszárazság kialakulásának kockázatát (7). A SZEMFELSZÍNI FOLYADÉKHIÁNY CSÖKKENTÉSE Műkönnyek Az egyik legrégebben alkalmazott terápiás lehetőség a száraz szem tüneteinek enyhítésére a szemcsepp formájában történő mesterséges szemfelszín nedvesítés, folyadékpótlás. A megfelelő mennyiségű és minőségű műkönny csepegtetése napjainkban is az elsővonalbeli kezelési mód (49). A műkönnyek természetesen nem alkalmasak a betegség patofiziológiás eltéréseinek kezelésére, azonban jól enyhíthetik a szubjektív tüneteket és - a könny ozmolaritását csökkentő, könnyfilmet vastagító, deszikkáló szöveti stresszt redukáló protektiv hatásuk révén - javítják a szemfelszíni epithelium állapotát (12). A növekvő igények miatt a fejlesztés folyamatos, az elérhető termékek menynyisége exponenciálisan nő. A különböző műkönny-készítmények ozmolaritása, viszkozitása és pH-ja ugyan jelentős eltéréseket mutathat, összeállításuk fő irányelveiben azonban sok a hasonlóság. A készítmények a szemfelszíni lubrikációs hatás javítása céljából különböző, viszkozitást növelő vegyületeket tartalmazhatnak (karboximetil-cellulóz; hidroxipropil-metilcellulóz; polivinil-alkohol; hialuronsav; hidroxipropil-guar stb.). A magas viszkozitású készítmények könnyfilmvastagító, deszikkációt gátló, kehelysejt-denzitást javító előnyös hatásuk mellett átmeneti homályos látást, a szemhéj szélen és a pillatöveken finom morzsalékos felrakodásokat okozhatnak. A magas viszkozitású készítmények így elsősorban esti-éjszakai használatra, míg az alacsonyabb viszkozitásúak nappali használatra ajánlhatók. A preocularis könnyfilmréteg evaporációját a külső lipidréteg gátolja. A szemhéjban elhelyezkedő Meibom-mirigyek által termelt lipidek a preocularis könnyfilm külső rétegének fő alkotóelemei. A megfelelő mennyiségű és minőségű olajos réteg megakadályozza a könny vizes fázisának elpárolgását és a felületi feszültség csökkentése révén stabilizálja a könnyfilmet (34). A különböző típusú lipidet is tartalmazó „olaj a vízben”, emulziós műkönnyek az evaporatív szemszárazság-Meibom-mirigy-diszfunkció kezelésében fontos szerepet játszanak. Egyes készítmények különböző típusú poláros (anionos vagy kationos) foszfolipidet tartalmaznak, míg mások az apoláros ásványi olajat nanopartikulumok formájában viszi fel a szemfelszínre. A szemcseppekben leggyakrabban alkalmazott tartósítószer, a quaterner ammóniumszármazék benzalkónium-klorid sejtkárosító hatását számos vizsgálat támasztja alá (2). Az újabb fejlesztésű konzerváló szerek (pl. Na-perborát, polyquaternium-1, SofZia) a könnyfilmben degradálódnak ugyan, de vannak adatok arra vonatkozóan, hogy valamelyes szemfelszíni irritáló hatással ezek a készítmények is rendel3 kezhetnek (54). Alapvető irányelvként fogalmazható meg a konzerválószer-mentes műkönnyek használatának priorizálása, különösen azoknál a betegeknél, akik egyéb krónikus szemészeti betegség miatt már állandó szemcsepphasználók (pl. simplex glaukóma miatt kezelt betegek) (19, 29). Biológiai könnypótlás Autológ szérumszemcsepp Az 1970-es években jelentek meg először publikációk az autológ szérum sikeres alkalmazásáról súlyos szemfelszín károsodás (Stevens- Johnson-szindróma, lúgsérülések) esetén (51). Az utóbbi években ez a terápiás lehetőség ismét az érdeklődés homlokterébe került. A saját szérum előnye, hogy számos biokémiai tulajdonsága hasonló a könynyéhez (pH, vitaminok, fibronektin, epitheliális vagy ideg növekedési faktor tartalom stb.). A megfelelő sterilitással előállított, 20-50%-os hígítású autológ szérum elősegíti a szaruhártya epithelsejtek regenerálódását, növeli a kehelysejtek denzitását és a szemfelszíni mucin mennyiségét (26, 27, 64, 69), valamint gátolja több proinflammatorikus citokin felszabadulását. In vitro kísérletek azt igazolták, hogy az alacsonyabb koncentrációjú szérum előnyösebben segíti elő az epithelsejtek proliferációját, míg a koncentráltabb (50% vagy afölötti koncentrációk) készítmények hatékonyabbak az epithelsejtek migrációjának és az extracelluláris matrix regenerációjának szempontjából. A szérum szemcseppek széles körű alkalmazásának azonban jelenleg gátat szab a törvényi szabályozás hiányossága, a standardizált előállítási protokoll hiánya, valamint a sterilen és stabilan tartás nehézségei. Mindezen gátlótényezők ellenére, súlyos szemfelszín károsodás esetén a saját szérum csepp használata mindenképpen megfontolandó. Trombocita-készítmények Számos tanulmány támasztja alá, hogy a trombocita-derivátumok a bennük található növekedési fakto-
