Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

Morning glory szindróma 3. ábra: Ultrahangvizsgálat során jellemző a meg­vastagodott peripapillaris terület és a hátsó fal ki­mélyülése a n. opticusnak megfelelő részen, amely felfordított palack nyakára emlékeztet A. ábra: A kialakult maculopathiára jellemző a belső retinarétegek „schisis szerű” átalakulása, a külső retinarétegek vizenyője jelentős lehet Peripapillarisan pigmentegyenet­lenséget mutató, gyakran kissé promineáló gyűrű látható (2. ábra), amelynek kiterjedése foko­zódik az évek múlásával (4). Gyakran alakul ki maculopathia és vitreoretinalis trakció (4. , 5. és 6. ábra). Számos szemészeti eltérés­sel társulhat és egyéb szervi elvál­tozásokat is leírtak már (1. táblá­zat). Ezek közül kiemelendők a kb. 30%-ban jelentkező, a hátsó pólust érintő serosus retinaleválás és az akár 25-45%-os előfordulást muta­tó cerebrovaszkuláris anomáliák (6, 12). Betegek és MÓDSZEREK Osztályunkon 4 nőt és 1 férfit gon­dozunk, akik 2 család tagjai. Mind­egyiküknek mindkét szeme MGS- es és valamennyien az NCMGS tí­pusba tartoznak. A legfiatalabb 29 éves, a legidősebb 62 éves (átlagélet­kor 44,2 év). A követési idő 2 és 10 év közötti (átlagosan 4,8 év). A leg­jobb korrigált decimális visus 0,2 és 1,0 között van. A jobb szemek ese­tében 0,58, a bal szemeknél 0,73 a legjobb korrigált visusok átlaga. Ketten kisfokú rövidlátók és egyi­kük astigmiás is, hárman kisfokú távollátók, közülük ketten astig­­miások. Az astigmia mértéke egyi­küknél sem haladja meg az l,5D-t. Betegeinknél látótér (Humphrey, kettőnél Goldmann is), ultrahang (UH), optikai koherencia tomográ­­fiás (OCT) és OCT-angiográfiás (OCTA) vizsgálatok (RTVue XR 100) történtek a rutin szemészeti vizsgálatokon kívül. Egy betegnél koponya-CT is készült, amely elté­rést nem igazolt. Egyiküknél sem derült ki eddig más szervet is érintő fejlődési rendellenesség. Ketten hi­pertónia miatt gondozottak. Az egyik családnál az anya és a lánya érintett és mindketten nyi­tott zugú glaukómások is (10. ábra). A másik családból az anyát, a lányát, valamint egyik fiát követ­jük, de az anya testvére, édesapja és apai nagymamája is ezzel a rendel­lenességgel született. A fiúnál 2006-ban jobb oldali, 2007-ben bal oldali vitrectomia történt nagy ki­terjedésű serosus neuroretina-levá­­lás miatt a Semmelweis Egyetem Szemklinikáján. A diagnózis felállí­tására és a családtagok szűrővizsgá­latára is ott került sor. Az anyánál 2018-ban jobb oldali elülső iszké­­miás opticus neuropathia (EION) alakult ki felső látótérfél-kieséssel (7. A, B ábra). A funduson nem volt EION-ra jellemző eltérés bio­mikroszkópos vizsgálattal. Mind­két anyánál kezdődő lencsehomá­lyokat, a fiataloknál tiszta lencsét láttunk, ép elülső szegmentum mellett. Mindegyikük szemnyomá­sa egyensúlyban volt. Megbeszélés Az exkavációval járó látóidegfő­­rendellenességek csoportjába az opticus colobomát (ONC), az MGS-t, a peripapillaris staphylo­­mát (PS) és az optic disc pitét (ODP) sorolják (4, 5, 12, 13). A szem fejlődése során az embrionális szemhasadék az a mély árok, amely mind a szemkehely (másodlagos szemhólyag), mind a szemke­­helynyél (opticusnyél) alsó felén végighúzódik. Az 5. és a 7. gesz­­tációs hét között záródik. Ennek el­maradása, zavara okozza a colo-

Next

/
Thumbnails
Contents