Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

Óriássejtes arteritis vagy SLE?

arcfélre és halántéktájra összpontosuló, huzamosabb ideje tartó, erős fejfájást - ami miatt történtek már korábban vizsgálatok - és a fejen kitapintott fájdalmas sebeket említett.

Célzott vizsgálattal a jobb oldalon a fejbőrön három kis erupciót találtunk (5. ábra). A halántékon duzzadt, kemény arteria temporalis superficialist tapintottunk, fölötte livid bőrelváltozást észleltünk (6. ábra). Az arcon az orrnyerget érintő, kétoldali, pillangó szárny alakú erythema tűnt fel (1. ábra).

A szisztémás panaszok és tünetek, valamint a szemészeti eltérések közös eredetét feltételezve óriássejtes arteritis, esetleg más, arteritist is okozó immunbetegség merült fel kórokként. Az óriássejtes arteritisre nem elősorban jellemző diplopia, okuláris hipotónia, és a hipotónia következményének tartható Descemet-redőzöttség, valamint a szemfenéki cotton-wool gócok magyarázatára az óriássejtes arteritis következményeként kialakult, orbitális és okuláris iszkémiát feltételeztük; így ezek a tünetek is beilleszthetőek voltak a kórképbe.

Sürgősen elvégezett laboratóriumi vizsgálata emelkedett CRP-t (60,7 mg/1) mutatott. Az ugyancsak aznap megtörtént koponya MR-vizsgálat intracranialis térfoglalást,

hemodinamikai zavart okozó vaszkuláris maiformációt kizárt, microangiopathia jeleit mutatta. Az arteria temporalis superficialis biopszia csak 4 nappal később, a felvétele napján már bevezetett, és az általános és szemészeti panaszok és tünetek jelentős javulását hozó nagy dózisú, intravénás szteroidterápia mellett történhetett meg. A szövettani vizsgálat a minta minősége miatt korlátozott értékűnek bizonyult, óriássejtes arteritisre utaló jeleket nem találtak benne.

Az első vizsgálat után kettő nappal végzett ismételt szemészeti vizsgálatkor sokkal jobb általános állapotban találtuk a beteget. A nagy fájdalom jelentősen csökkent, szédülése mérséklődött. Descemet-redők jelentősen mérséklődtek, látása javult (V: 0,4). Továbbra is alacsony szemnyomást mértünk (8-16 Hgmm), jobb szemét a kettőslátás miatt még gyakran csukta. Fundusképe változatlannak mutatkozott. További három nappal később a beteg általános és szemészeti állapota kiegészítő vizsgálatok végzését is lehetővé tette: fluoreszcein-angiográfia a jobb szemen foltokban megkésett chorioidea telődést mutatott. A korai felvételen a puha gócoknak megfeleltethető lokalizációban hipofluoreszenciát, a késői szakban a szélein festékszivárgást láttunk (7. ábra). SD-OCT-vel a puha gócoknak megfelelő területen az idegrostréteg lokális megvastagodását detektáltuk (8. ábra). Egyéb területeken ép szerkezet volt látha-5. ábra: Hajas fejbőrön erupció a beteg első vizsgálatakor

6. ábra: Fejbőrön livid erythema a beteg első vizsgálatakor

<4. ábra: Jobb szem fundusképe. Gyapottépésszerű gócok, telt venulák a beteg első vizsgálatakor