Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-05-01 / Suplementum I.
Kongresszusi összefoglalók E37 Kontaktlencse viseléshez kapcsolódó fertőzéses keratitisek és azok kezelési eredményei klinikánk beteganyagában S014-S01S között Gábris Izabella12, Kiss Huba1, Tóth Gábor1, Sándor Gábor László1, Nagy Zoltán Zsolt1, Szentmáry Nóra13 'Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest, 2Markusovszky Egyetemi és Oktató Kórház, Szombathely 3Klinik für Augenheilkunde, Universität des Saarlandes, Homburg/Saap Németország Célkitűzés: Kontaktlencse viseléshez kapcsolódó fertőzéses keratitisek kórokozóinak, valamint a konzervatív és sebészi terápia kimenetelének vizsgálata klinikánk beteganyagában 2014-2018 között. Betegek és módszer: 2014 szeptember és 2018 december között a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján kezelt kontaktlencse asszociált fertőzéses keratitisek kórokozóinak, valamint a konzervatív és sebészi kezelést követő legjobb korrigált látóélesség adatok retrospektív vizsgálata. Eredmények: Harmincnyolc beteg 38 szemének kezelését végeztük kontaktlencse viseléshez kapcsolódó fertőzéses keratitis miatt (életkor 34,84±15,49 év, 17 férfi, 21 nő). A szemészeti panaszok és az első klinikai megjelenés között 10,37±12,22 nap telt el. Tizenhárom esetben (34,21%) baktérium, 5 esetben (13,15%) gomba, 7 esetben (18,42%) akantamöba, 8 szemnél (21,05%) többféle kórokozó volt egyidejűleg igazolható, 5 esetben (13,15%) kórokozót igazolni nem tudtunk. Huszonhét szem (71,05%) konzervatív terápiára javulást mutatott, 11 (28,94%) szemnél sürgősségi szaruhártya átültetést végeztünk. A későbbiekben 1 esetben (2,63%) amnionmembrán transzplantációt patchként, 1 (2,63%) esetben kétszeri ismételt szaruhártya átültetést követően enucleatiot végeztünk. A vizsgált betegek legjobb korrigált látóélessége konzervatív terápiát követően 0,89±0,22, perforáló keratoplasztika után 0,51 ±0,35 volt. Következtetés: Kontaktlencse viseléshez kapcsolódóan a bakteriális fertőzések mellett gombás és akantamöba fertőzések is igen jelentős számban megjelentek klinikánkon. Korai felismerés és a megfelelő kezelés mellett az esetek java része jól gyógyítható. E37 Contact lens associated infectious keratitis and its treatment outcomes in our clinic between S014-5018 lzabeila_Gábos1,2, Huba Kiss1, Gábor Tóth1, Gábor László Sándor1, Zoltán Zsolt Nagy1, Nóra Szentmáry1,3 'Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Budapest aMarkusovszky University Teaching Hospital, Szombathely 3Klinik für Augenheilkunde, Universität des Saarlandes, Homburg/Saap Germany Purpose: To investigate the pathogens and conservative and surgical treatment outcome of contact lens associated infectious keratitis at our clinic between 2014-2018. Patients and methods: Retrospective analysis of pathogens and best corrected visual acuity after conservative and surgical treatment of contact lens associated infectious keratitis at the Department of Ophthalmology of Semmelweis University, between September 2014 and December 2018. Results: Thirty-eight eyes of 38 patients underwent treatment due to contact lens associated infectious keratitis (age 34-84±15-49 years, 17 males, 21 female). The time between the first symptoms and presentation at our clinic was 10.37±12.22 days. In thirteen (34.21%) cases bacterial, in 5 (13.15%) fungal, in 7 (18.42%) acanthamoeba keratitis, in 8 (21.05%) cases multiple pathogens could be verified and in 5 (13.15%) cases we could not reveal the pathogen. In 27eyes (71.05%) conservative therapy, in 11 (28.94%) eyes ä chaudpenetrating keratoplasty was necessary. In addition, in 1 case (2.63%) we performed subsequently an amniotic membrane transplantation as a patch, and 1 (2.63%) eye underwent two penetrating keratoplasties before enucleation. Best corrected visual acuity following conservative treatment was 0.89±0.22 and after penetrating keratoplasty 0.51 ±0.35. Conclusion: Beside bacterial keratitis, there was a high number of mycotic and acanthamoeba keratitis at our clinic. Through early diagnosis and appropriate treatment, most contact lens associated keratitis cases heal properly. E38 A magas kockázatú szaruhártya-átültetés kezelése Módis László Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kap Szemészeti Tanszék Előzmények: A szaruhártya a leggyakrabban és legsikeresebben transzplantált szövet az orvostudományban. A transzplantátum elégtelenség fő oka a rejekció. A graft-kilökődés előfordulási gyakorisága a magas rizikó csoportba tartozó esetekben főként a szaruhártya neovaszkularizációjától függ. Módszerek: A transzplantátum túlélése érdekében különböző preoperatív, intraoperativ és posztoperatív lépések mérlegelhetők; azonban a legfontosabb a helyi és szisztémás immunszuppresszív szerek hosszú távú alkalmazása. Az immunológiai rejekció megelőzésében a kortikoszteroidok, a calcineurin-inhibitorok és az antimetabolitok játsszák a legfőbb szerepet. Eredmények: Huszonegy betegnél végeztünk szaruhártya-átültetést, akiknél az ereződés három vagy négy kvadránsra is kiterjedt (n=15) illetve legalább már egy alkalommal ismételt transzplantációra került sor (n=6). Posztoperatív terápiaként a minimum fél éves lokális kortikoszteroid terápia mellett legalább egy évig perorálisan mikofenolát-mofetilt (2x500 mg) kaptak a betegek. A műtét után a transzplantátum 20 esetben átlátszóan gyógyult, egy esetben elszürkült. A műtéti előtti kézmozgás látás a követési idő végére 0,6-ra (SD±0,52) javult. A követési idő 24-86 hónapig terjedt (átlag 62 hó). Következtetések: Magas rizikójú keratoplasztikák után hosszas szisztémás immunszupresszív, immunmodulációs kezelés szükséges. A mikofenolát-mofetil képes meggátolni az immunológiai rejekciót, szakorvi felügyelet mellett biztonságosan alkalmazható. E3S Management of high-risk corneal transplantation László Módis University of Debrecen, Faculty of Medicine, Department of Ophthalmology Debrecen Background: The cornea is the most commonly and successfully transplanted tissue in the medicine. The main cause of corneal graft failure is graft rejection. The incidence of graft rejection depends mostly on corneal neovascularization in high-risk cases. Methods: To improve graft survival, various preoperative, intraoperative, and postoperative acts can be considered: however, the most important is the longterm use of local and systemic immunosuppressive agents. Corticosteroids, calcineurin inhibitors and antimetabolites play a key role in the prevention of immunological rejection. '37
