Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-03-01 / 1. szám

A látópálya-funkció objektív vizsgálatára szolgáló elektrofiziológiai módszerek

3. ábra: ERG-vizsgálat módjai és eszközei: a: a beteg az ERG-hez használt elektródákkal felszerelve. b: a DTL-elektróda a limbus alsó szélénél az alsó szemhéj alatt, c: fekete-fehér sakktábla mintázat az ingerlő monitoron a PERG- és a PVEP-vizsgálatokhoz. d: Ganzfeld-ingerlő a standard és szűrő ERG, valamint az EOG-vizsgálatokhoz

van, a periféria felé csökken a számuk. Feladatuk a centrális látás (visus), a színlátás és a finom részletek felismerése (kontrasztdifferenciák).

Az „M" sejteknek (magnocelluláris, vagy parasolsejtek) nagy a sejttestük és dendriteik, (vastag a myelin hüvelyük). A periféria felé nő a számuk. Feladatuk a gyors információadás a kéreg felé a látótérben történt változásról, a mozgásérzékelésben van szerepük. A „K” sejtek (koniocelluláris: bistratified sejtek) szabályozzák a pupillareakciót, valamint a cirkadián ritmust (2. ábra).

Az elektrofiziológiai módszerek nagy jelentősége, hogy olcsók, nem invazívak és objektív adatot szolgáltatnak a funkciókárosodás helyéről és mértékéről. Minimális kooperációt igényelnek: a betegnek az ingerlő monitor közepére kell néznie. Fia ez nem lehetséges, például mentális retardáció esetén, illetve csecsemő és kisgyermekkorban ennek megoldására lett kifejlesztetve az ún. Mini-Ganzfeld (MGF) és a kézi mintázott ingerlő (HHPS: Hand- Hold Pattern Stimulator) (Roland GMBH).

A látás elektrofiziológiai vizsgálatával foglalkozó nemzetközi társaság az ISCEV (International Society for Clinical Electrophysiology of Vision) a vizsgálómódszerek standardizálását elvégezte (23) és 4 évenként felülvizsgálja, szükség esetén módosítja. Standardok: (2, 6, 18, 19, 23, 24, 25, 26, 27, 28).

VlZSGÁLÓMÓOSZEREK

Elektroretinográfia (ERG)

A retinában fényinger hatására létrejövő feszültségingadozást méri. Az elektroretinogram a különböző retinális sejtek (csapok, pálcikák, bipoláris és Müller-sejtek, amakrin sejtek) elektromos aktivitásának összege.

Az első lehetőség az ERG elvezetésére a kontaktlencse-elektróda volt. Ennek hátránya, hogy érzéstelenítést igényel és még így is kellemetlen a viselete, a sterilizálása is problémát jelenthet. A vizsgálatok rutinszerűvé válását a Dawson és munkatársai által kifejlesztett ezüst-kloriddal impregnált nylon szálelektróda (9) és az Arden-féle aranyfólia (1) elektróda nagymértékben segítette, hiszen ezekkel érzéstelenítés nélkül még kisgyermekek is jól vizsgálhatók lettek. Az elektródák öszszehasonlítása után az ISCEV standard is elfogadta a DTL-elektróda használatát (5). Mi is ezt használjuk, az alsó szemhéj alá a limbus közelébe tesszük. A referenciaelektróda a halántéktájra, a földelést szolgáló a homlok közepére kerül (3. ábra).

Standard ERG

A vizsgálatot tágított pupilla mellett fél óra sötét adaptáció után kezdjük. Az ingerlésre szolgáló

„Ganzfeld”-készülék (Roland Consult, GMBH) először 5 igen gyenge fényt ad, amely csak a pálcikákat ingerli. Az „a” hullám a pálcikák, a „b” hullám a hozzájuk tartozó bipoláris, és Müller-sejtek funkcióját mutatja (scot. ERG/0.01 ERG). Ezután szintén háttérmegvilágítás nélkül az 5 igen erős fény, a pálcikák mellett a csapokat is ingerli (maximális ERG, scot. 3.0 ERG), majd 3, hasonló intenzitású fényfelvillanás következik. A válaszból a készülék kiszűri a retina középső rétegeiben lévő sejtek, főleg az amakrin sejtek funkcióját (oszcillatorikus potenciálok).

Háttér-megvilágításnál 5, ugyanilyen intenzitású fény felvillantása váltja ki a csapok funkcióját, majd a 30 Hz flicker ingerlés (8 villanás),

U