Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Factors influencing outcomes after vitrectomy for proliferative diabetic retinopathy 3. ábra: Posztoperatív DME kezelése 62 éves POR-es NIDDM betegünknél 201 1-ben bal oldali üvegtesti vérzés miatt PPV-t végeztünk. Előtte mindkét oldalon történt panretinalis lézerkezelés, amelyet a műtét után kiegészítettünk. A proliferativ folyamat leállt, a látást perzisztáló CMO rontotta. A: 2016 februárjában készült bal oldali OCT-felvétel ekkor visus: 0,32, HgbA1c: 8,5°/o. EB: Intravitreális anti-VEGF-injekció adása után, 2016 májusában készült bal oldali OCT és fundusfotó, ekkor visus: 0,5. Három alkalommal adtunk a bal szembe intravitrealis anti-VEGF injekciót, majd mikropulzus lézerkezelést végeztünk. C: 2016 novemberében, a mikropulzus lézerkezelés C577 nm sárga lézert utáni OCT és fundusfotó-felvétel, ekkor visus: 0,4; HgbA1o: 7,6%. Ezután még további három anti-VEGF- kezelésre volt szükség. Eközben a betegnek sikerült a szénhidrát-anyagcseréjét ismét egyensúlyba hozni. Fontos eszköz volt, hogy megtaláltuk a beteg életében a pozitív célt, amely segítette a megfelelő anyagcsere-kontroliban: korábban buszvezető volt, de elvesztette jogosítványát. Legalább az úrvezetői engedélyét szerette volna visszakapni. D: 2019. áprilisi felvétel: CMO jelentősen csökkent, a beteg látóélessége javult Cvisus: 0,8), HgbA1c: 6,5%. sabb HbAlc-értékeket találtak a késői posztoperatív üvegesti vérzéses eseteknél, ami hangsúlyozza a glikémiás kontroll jelentőségét vitrectomia elvégzése után is (31). (További érdekesség, hogy vizsgálatuk szerint az intraoperativ NVD- ből történő vérzés a korai posztop. vérzés fő prediktora.) Hipertónia A vérnyomáskontrollnak a vércukor normalizálásával egyenértékű szerepe van a PDR megelőzésében, és a PPV utáni szövődmények kivédésében. Magas és ingadozó vérnyomás mellett gyakrabban alakul ki intraoperativ vagy posztoperatív üvegtesti vérzés. Vizsgálatunkban az ingadozó vérnyomás a műtéti eredményt befolyásoló egyik fő tényező volt. Lokális tényezők A műtét előtti PRP és intravitreális antiVEGF-kezelés nem befolyásolta a műtét kimenetelét. Ezt ismét csak azzal tudjuk magyarázni, hogyha súlyos szövődményből kell kiindulnunk, nem várható jó eredmény A probléma diszkusszióját két oldalról közelítettük meg: egyfelől hogyan lehet megelőzni a már kialakult PDR esetén a vitrectomiát, másfelől vitrectomia esetén mi segítheti a jobb eredmény elérését. PRP- és anti-VEGF-kezelés A cél az lenne, hogy a kialakult PDR miatt lehetőleg ne kerüljön sor vitrectomiára. A PDR kezelésében az intravitreális anti-VEGF-injekciók adjuváns hatását a PRP-kezelés után több vizsgálat is bizonyította (11, 37). Néhány éve a legújabb drcr.net-es multicentrikus tanulmányok az injekcióval történő monoterápia hatását is elemezték, a gold standardnak tekintett PRP- kezelés elsővonalbeli szerepét ez idáig nem sikerült megkérdőjelezni. A Protocol S szerint két év után a ranibizumab hatékonyabbnak bizonyult a PRP-kezelésénél PDR- ben, mivel látóélesség-j avulás is elérhető volt, azonban ez a különbség öt év múlva már nem volt megfigyelhető (1,31). PDR miatti üvegtesti vérzés esetén a drcr.net Protocol N vizsgálata a ranibizumab rövidtávú hatásának előnyeit igazolta (látóélesség-j avulás, kevesebb visszatérő üvegtesti vérzés, befejezett PRP nagyobb aránya), viszont nem talált különbséget az intravitreálisan adott ranibizumab és sóoldat adása utáni vitrectomiák (PPV) gyakoriságában (11). A 2. táblázat foglalja össze a legfontosabb drcr.net-es tanulmányok eddigi eredményeit. A 2017-ben közölt CLARITY-tanulmányban vizsgált PDR-es esetekben az aflibercept intravitreális adásával nagyobb mértékű BCVA-j avulást értek el egy év után, mint a hagyományos PRP-kezeléssel egy év alatt (35). A vizsgálat hosszabb távú eredményei azonban még váratnak ■294;
