Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

Anesthesia in Ophthalmic Surgery Bevezetés Természetes, hogy egy műtét kap­csán a fájdalom a legfélelmetesebb a beteg számára. Különösen a nem al­tatásban végzett műtétek esetén. Ennek elkerülése az elsődleges fel­adat, de ezen felül számtalan szem­pontnak kell megfelelnie a szemé­szeti műtétek érzéstelenítésének. További cél, hogy ne csak a beteg, de az operatőr számára is optimális kö­rülmények legyenek a műtét alatt. A leggyakoribb szemészeti beavat­kozás a szürkehályog-műtét. Szö­vődménymentes esetben a műtét cseppel végzett felszínes érzéstele­nítés mellett nem fáj, és elkerülhe­tőek az injekcióval végzett érzéste­lenítés mellékhatásai (3). Ahhoz, hogy a beteg a műtét körüli időszakban jól érezze magát, a fáj­dalommentességen felül el kell érni, hogy ne szorongjon, ne feszítsen, ellazultan viselje a beavatkozást. Ennek elérésére különböző megol­dásokat próbáltak, pl. a műtét köz­ben közvetlen kézkontaktust bizto­sítottak a betegeknek (5, 6). Továb­bi elvárás, hogy a műtét alatt jól együtt tudjon működni az opera­tőrrel. Ehhez legalább részben érte­nie is kell, hogy várhatóan mi fog vele történni. Egy műtét kapcsán rengeteg új is­meret „zuhan” a betegre. Sok-sok új információ. Ennek átadására az egynapos, illetve pár órás ellátási keretben egyre rövidebb idő áll ren­delkezésre. Tanulmány igazolta, hogy a megfelelő struktúrában szer­vezett nővér általi tájékoztatás szignifikánsan csökkenti a szürke­hályog-műtét kapcsán jelentkező betegszorongást (1). Elfogadott, hogy mindenről írásos tájékoztatót adunk, amit aláírás után gondosan elteszünk a szabá­lyoknak megfelelően. A betegek nagy része a tájékoztatót nem olvas­sa el, vagy ha el is olvassa, nem érti. Ha esetleg visszakérdez, általában nincs időnk őt megfelelően, részle­tesen tájékoztatni. Más betegek vi­szont nem akarnak tudni semmit a részletekről, mindent az orvosra bíznak. Ez a „tudni nem akarás” sokszor jól működik, főleg idős be­tegeknél. Máskor viszont állandó szenvedni-akarást takar, a beteg „el­szenvedi” a beavatkozást, és ennek megfelelő lesz a gyógyulása is. A sok új információ feldolgozását a műtét előtt természetesen a módo­suló tudatállapot is nehezíti. A be­tegek ebben a helyzetben a szoká­sos problémafeldolgozás helyett gyermeki módon, és érzékenyebben értékelik a körülöttük zajló esemé­nyeket. Ezt az állapotot előnyösen is fel lehet használni, pozitív verbá­lis szuggesztiók alkalmazására. Külön tudomány ez, amit pozitív verbális kommunikáció néven taní­tanak az egyetemen (8). Ennek egy­szerű szabályait betartva a betegek műtét körüli vezetése jóval köny­­nyebb. Fontos viszont, hogy a beteg körül tevékenykedő teljes személy­zet ismerje ezt a módszert. Ha a beteg pontosan tudja, mi fog vele történni, ha begyakorolt ella­zulás! technikája van, amit a műtét során „elővehet”, ha a műtét feldolgozását és értékelését pozitív szuggesztiókkal segítjük, az nagyban csökkenti a műtét kö­rüli feszültségét, javítja a műtéti együttműködését, az operatőr szá­mára megkönnyíti a műtét elvég­zését és segíti a műtét utáni gyógyulást (3). Korábbi tanulmányunkban igazol­tuk, hogy a szemcseppel végzett ér­zéstelenítés a phacoemulsificatiós módszerrel, kis seben keresztül vég­zett szürkehályog-műtétek során biztonsággal alkalmazható (2). A be­tegek fájdalmát teljesen ki tudja ik­tatni, ezen felül mentes az injekciós érzéstelenítés összes szövődményé­től. Vannak viszont a módszerrel együtt járó kihívások. Mivel a szem­héjak nincsenek érzéstelenítve, az izolálás és a szemhéjterpesz behe­lyezése a beteg együttműködése nél­kül nehézkes. Képzeljük magunkat a beteg helyébe! Előkészítésként csí­pős érzéstelenítőt kapunk, majd ha­nyatt fekve fertőtlenítővel öblítik a szemünket, ami, ha a cseppes érzés­telenítés nem volt tökéletes, szintén igen kellemetlen. Ezután letakarják a teljes arcot, majd szétfeszítik a szemhéjakat és erős fénnyel világíta­;28Í; X / nak. Hogyan legyen a beteg ellazult és együttműködő'?- Amíg a beteg szeme a phacofejjel és a segédesz­közzel nincs fixálva, a váratlan szemmozgások okozhatnak nehéz­séget. Mással is fixálhatjuk a sze­met, de ha a beteg ellenállása mellett kell dolgozni, az nagyon megnehezí­ti a műtétet. A műtét további fázisa­iban a zonulák vongálása okozhat fájdalmat, ami mély csarnok esetén gyakoribb. Szűk pupilla mellett az írisz külön érzéstelenítést kíván, amit a csarnokba adott 1%-os Lidocain általában megold. Ha szö­vődmény miatt a seb megnagyobbí­­tása szükséges, további küzdelemre készülhetünk. Amennyiben ilyen­kor az érzéstelenítés kiegészítése szükséges, nyomásemelkedés léphet fel az ismert szövődményekkel. Célkitűzés Pszichológus kollégákkal együttmű­ködve tájékoztató hanganyag kidol­gozása, amely konkrét információ­kat tartalmaz a műtéti történések­ről, relaxációs gyakorlattal segíti a műtéti ellazulást, pozitív szuggesz­tiókkal támogatja a műtét feldolgo­zását és a műtét utáni gyógyulást. A hanganyag az operáló orvos hangján elérhető a betegek számá­ra. A hanganyagot hallgató betegek műtét körüli pszichés állapotának, műtéti együttműködésének, a mért élettani paramétereknek feldolgo­zása és összehasonlítása a hang­anyagot nem hallgató betegekével. Beteganyag és módszer A műtéti indikáció felállításakor, tájékoztatást követően, 122 beteg beleegyezését nyertük meg a vizs­gálatban való részvételre. Közülük 111 felelt meg a beválogatási kritéri­umoknak (18 év feletti kor, várha­tóan szövődménymentes műtét, ASA II általános állapot, pszichiát­riai betegség hiánya, korábbi sze­mészeti műtét hiánya). Pszicho­lógus kolléga végezte el a vizsgálat­ban használt pszichológiai STAI-t (7). Arcskála-tesztek (1. ábra) felvé­telét, a beteg nyugodtságát Likert-

Next

/
Thumbnails
Contents