Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

Chronic Central Serous Chorioretinopathy 1 .B ábra: 1 -es típusú membrán radiális metszet­ben irreguláris PED pigmenthám alatt hiperref­­lektív massza OCT-angio scanan outer retinában és choriocapilláris szintjében is körülírt érgomo­­lyagként ábrázolódó membrán. 55 éves nőbeteg, 17 hónapja fennálló panaszok, BCVA 0,4 eplere­­non kezelés 5 hónapig, amire részben reagált, de a folyadék teljesen sosem szívódott fel Scan Quality 8/10 6 0x6.0 Scan Size (mm) Bruch-membrán szintjében is ábrá­­zolódott. A szemek 53,6%-ában (15/28) jól körülírt szabályos érgo­­molyagként mutatkozott, ritkább érhálózatú irreguláris formát a sze­mek 46,4%-ánáI (13/28) észleltünk (1. A, B, Cábra). A membránok típusa elhelyezkedé­se és formája nem mutatott szigni­fikáns összefüggést a betegek látó­élességével, életkorával és a króni­kus CSCR fennállási idejével. Intra­­retinális folyadék 2-es típusú membránok esetében szignifikán­san gyakrabban volt észlelhető (p = 0,05, Odds Ratio = 0,09). Az egyéb radiális metszeteken észlel­hető OCT-paraméterek sem mutat­tak összefüggést az angio OCT-en face képeken észlelt morfológiai jel­legzetességekkel. A korábbi kezelést illetően 13 be­tegnél alkalmaztunk mineralokro­­tikoid-antagonista eplerenon keze­lést, amelyre 2 szem egyáltalán nem reagált, a többi esetben azon­ban bár a subretinális folyadék tel­jesen nem szívódott fel, a kezelés hatására lassú csökkenést mutatott. Megbeszélés A chorioidealis neovaszkularizáció (CNV) kialakulása a végleges látás­romlás egyik legfőbb okozója króni­kus CSCR-ben szenvedő betegek esetében (23). Míg azonban az alapbetegségre jelenleg nagy multi­centrikus placebokontrollált tanul­mányok által bizonyítottan hatá­sos, standard terápiás protokoll nem ismert, addig chorioidealis érújdonképződés esetén a jelenlegi elfogadott kezelési mód - az egyéb okból kialakult CNV-hez hasonló­an - az anti-VEGF injekció (2, 3). A CNV diagnózisa - amely koráb­ban angiográfiás vizsgálatokon (FLAG, ICG) alapult — azonban ebben a betegcsoportban nem min­dig könnyű, tekintettel a krónikus CSCR-t kísérő egyéb pigmenthám­­elváltozásokra és a pooling effek ­tust okozó subretinális folyadék je­lenlétére (24, 25). A hagyományos angiográfiás vizsgálatok alapján a krónikus CSCR talaján kialakult CNV-ket 2-es típusúnak gondolták, amelyek a korai fázisban jól elkülö­nülő határúnak ábrázolódtak, a késői fázisban pedig intenzív szi­várgást mutattak (24, 26). Beteg­anyagunkban az újabb tanulmá­nyokhoz hasonlóan: leginkább 1-es típusú, a pigmenthám alatt elhe­lyezkedő CNV-ket találtunk. Bete­geink életkora a CSCR általános előfordulásához képest magasabb volt, és a membránt általában hosz­­szú betegég fennállást követően fi­gyeltük meg, amely szintén egye­zést mutat a korábbiakban leírt idő­sebb betegeken és hosszú fennállás során észlelt gyakoribb előfordulás­sal (9). Látóélesség szempontjából, a CNV felfedezésekor a betegeink legna­gyobb része még kielégítő látóéles­séggel rendelkezett (átlag BCVA 0,63). Azarés munkacsoportja szerint — akik szintén angio-OCT-s vizsgá­latokat végeztek krónikus CSCR-es betegeken - a CNV kialakulásának hátterében a choriocapilláris nagy kitágult chorioidea erek általi el­nyomásából adódó hypoxiás álla­potra kialakuló kompenzatórikus válaszreakciója állhat, amely során a chorioidealis érújdonképződéses membrán lassan növekvő erei táp­anyagforrásként szolgálhatnak a fe­lettük elhelyezkedő retinarétegek számára (26). Tanulmányunkban az átmetszeti képeken, a CNV jelenlétében az egyik minden esetben észlelt elvál­tozás a lapos irreguláris, alsó felszí­ne felé hiperreflektív szerkezetet mutató pigmenthám-leválás (PED) volt. PED az irodalom szerint a CSCR klinikai képének gyakori ve­lejárója, az esetek 70-100%-ban megfigyelhető (25). De amíg a be­tegség akut formájára inkább a tipi­kus dóm-formájú szabályos PED­■266;

Next

/
Thumbnails
Contents