Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

Pathologies and treatments of the lacrimal pathway

1 1 . ábra:

TC-DCR,

intraoperativ

képek:

jól látható a zöld jelzőfény, a laterális orrfalon a középső orrkagyló tapadásától infero-anterior irányban elkészítjük az osteotomiás nyílást, majd szilikont vezetünk bele

méletesebb beavatkozások felé is fordulhatunk. A szűk ductust tágíthatjuk szondázással, vagy alkalmazhatunk egyszer használatos steril, felfújható ballonkatétert, amely 8 bar nyomással feszül a csatorna falának vagy a csontos csatornába is levezethető mono- vagy bicanalicularis szilikonstenteket. Ez utóbbi rendszerint 6-12 hétig tágítja a könnycsatornát, majd explantáljuk. Mivel zárt végű cső, ez idő alatt a könnyelvezetés legfeljebb a

stent mellett

történik, de sokszor már beültetés után is csökkennek a páciens panaszai. Tanulmányok alapján a szondázás ritkán hatékony felnőttkorban (kevesebb, mint 50%-ban) (12), a ballonos tágítás és a szilikonstent-implantáció körülbelül 60%-ban sikeres (22, 47, 48). A szilikon-explantáció idejére a legtöbb tanulmány 3 hónapot jelöl meg (1,5-21 hónap), azonban egyes tanulmányok szerint nem növeli a sikerességet, ha a szilikont 1 hónapnál tovább tartjuk bent. A lehetséges szövődmények (idegentest-reakció, canaliculitis, könnypont-elongációj a, keratitis) előfordulása

2-4 hónap után azonban emelkedik, habár ezek száma még így is igen alacsony (47, 48).

A canaliculusból, a saccusból vagy a ductus nasolacrimalisból

igen ritkán congenitalis fisztulák indulhatnak, amelyeken könny vagy váladék is ürülhet (társulhat pl. Downszindrómával, thalassemiával, preauricularis fisztulával, hypospadiasissal). Szimptómás esetekben fisztulaműtét javasolt.

Konnyutoaganatok

A könnyrendszer primer daganatai ritkák, de életet veszélyeztető kórállapotok lehetnek, így különösen fontos a korai felismerésük és kezelésük. Az irodalomban fellelhető primer könnyútdaganatok 72%-a malignus volt (38). Három nagy csoportba sorolhatók: primer epitheliális, primer nonepitheliális és gyulladásos léziók. Másodlagosan a környező struktúrákról (szemhéjak, conjunctiva,

orbita,

orr, paranasalis sinusok) is átterjedhetnek daganatok. Metasztázis nagyon ritkán fordul elő a könnytömlőben és a környező szöveteket is rendszerint érinti. Hasonlóan könnytömlőduzzanatot okozhatnak a gyulladásos, granulomatózus kórképek, sőt a nem-specifikus gyulladások (pseudotumor) is (37, 39, 77, 78, 87). A leggyakorib primer daganatok közül 70% epithelialis daganat (pl. pa

pilloma, laphámsejtes

karcinóma és az átmeneti sejtes karcinóma), 12% mesenchymalis, 11% limfoideredetű, 4% melanoma

malignum.

Térfoglalást azonban gyulladásos léziók (kb. 21%) pl. Wegener-granulomatosis, pyogén granuloma

is

okozhatnak (7, 13, 38, 78, 87, 89). Leggyakrabban a könnytömlőben jelenhetnek meg malignomák. A könnytömlő-daganatok a dacryocystokelével ellentétben (amely rendszerint a canthus alatti duzzanatot eredményez) sokszor a canthus fölé nyúlnak, felettük a bőr teleangiectasiás (ellentétben a gyulladásos hyperaemiával) és átfecskendezéskor véres regurgitációt észlelhetünk.

Fontos az általános anamnézis alapos felvétele, fokozott figyelemmel 1251;