Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

Könnyelvezetési zavarok és kezelésük

a traumára, daganatokra, gyulladásos kórképekre. Réslámpás vizsgálat mellett információt ad a saccustáj megtapintása, expressziója és az átfecskendezés. Képalkotó vizsgálat (DCG, MRI, CT, esetleg SPECT) és fül-orr-gégészeti konzultáció (az esetleges intranasalis folyamatok feltérképezésére) minden olyan páciensnél javasolt, akinél az anamnézis, tünetek, panaszok nem típusos dacryocystitisre utalnak. Ilyen esetekben külső feltárásból végzett DCR-műtét szükséges, ahol a könnytömlő és környezete is szemügyre vehető, megtapintható és könnyedén vehetünk belőle biopsziát. Felmerül a kérdés, hogy vegyünk-e minden saccusból mintát^ Több tanulmány született ezzel kapcsolatban. A rutinszerűen minden külső és endonasalis DCR- műtét során vett minták közül 0-14%-nál volt szükség további beavatkozásra és az esetek nagy részénél már preoperatív vizsgálatoknál felmerült daganat lehetősége (7, 13, 38, 39, 60, 69, 89). Egy montreali tanulmányban 150 DCR-műtét során vett saccus mintából 147-nél gyulladás vagy fibrosis

volt

kimutatható és csupán 3 esetben állt más etiológia (sarcoidosis,

oncocytoma, lymphoma) a

háttérben (89).

Ezek

alapján a rutinszerű szövettani mintavétel nem szükséges. Ha azonban az alapos anamnézis, preoperatív vizsgálat felveti daganatos elváltozás lehetőségét, akkor külső DCR-műtét mellett döntsünk, ahol a saccust meg tudjuk tekinteni, tapintani és biopsziát tudunk venni (38, 39). Fontos a páciensek további követése is, és a szövettani eredmény alapján a megfelelő egyénre szabott utókezelés (exenteratio, rhinotomia, onkológiai kezelések stb.) a társszakmák segítségével. Hosszú távú prognózisra elég kevés adat érhető el az irodalomban, így evidencia alapú irányelveket is nehéz felállítani, azonban a páciens sorsa nagyban függ a daganat típusától, stádiumától, gyors felismeréstől és a megfelelő kezeléstől.

Következtetés

Néhány kórállapotban (pl. könnyút-agenesia) a mai napig nincs tökéletes megoldás, azonban a könnyút-sebészet is folyamatosan fejlődik és egyre több könnyező páciens számára kínálható megfelelő terápia, amellyel panaszaik csökkenthetők.

Irodalom

1. A.

T. (Nuovo metodo

conservators di cura

radicle

delle

suppurazoni croniche del

sacco lacrimale (Dacriocistorinostomia)l. Clinica Moderna Firenze 1904; 10: 3.

2. Abdulhafez

M, Elgazayerli E, Mansour T, Khalaf MA. A new modification in the porous polyethylene-coated lester jones tube. Orbit (Amsterdam, Netherlands) 2009; 28(1): 25-8,

3. Akay

E

llhan A, Yolcu U, Gundogan FC, Yildirim Y, Toyran S. Diode laserassisted transcanalicular dacryocystorhinostomy: the effect of age on the results. Arquivos brasileiros de oftalmologia 2015; 78(3): 164-7.

4. Alam

MS, Mehta NS, Mukherjee B. Anatomical and functional outcomes of canalicular laceration repair with self-retaining mini-MONOKA stent. Saudi journal of ophthalmology: official journal of the Saudi Ophthalmological Society 2017; 31(3): 135-9.

5. Ali

MJ,

Paulsen F Human Lacrimal Drainage System Reconstruction, Recanalization, and Regeneration. Current eye research 2019: 1-12.

6. Ali

MJ,

Schicht

M,

Paulsen E Morphology and morphometry of lacrimal drainage system in relation to bony landmarks in Caucasian adults: a cadaveric study. International ophthalmology 2018; 38(6): 2463-9.

7. Anderson

NG, Wojno TH, Grossniklaus HE. Clinicopathologic findings from lacrimal sac biopsy specimens obtained during dacryocystorhinostomy. Ophthalmic plastic and reconstructive surgery 2003; 19(3): 173-6.

8. Anijeet

D, Dolan L, Macewen CJ. Endonasal versus external dacryocystorhinostomy for nasolacrimal duct obstruction. The Cochrane database of systematic reviews 2011; (1): Cd007097.

9. Balikoglu-Yilmaz

M, Yilmaz

T,

Taskin

U,

Taskapili M, Akcay M, Oktay ME et al. Prospective comparison of 3 dacryocystorhinostomy surgeries: external versus endoscopic versus transcanalicular multidiode laser Ophthalmic plastic and reconstructive surgery 2015; 31(1): 13-8.

10. Basmak

H, Cakli H, Sahin A, Gursoy

H,

Ozer A,

Colák E.

What is the role of partial middle turbinectomy in endocanalicular laser-assisted endonasal dacryocystorhinostomy? American journal of rhinology & allergy 2011; 25(4): e160-5.

11. Becker

BB. Tricompartment model of the lacrimal pump mechanism. Ophthalmology 1992; 99(7): 1139-45.

12. Bell

TA. An investigation into the efficacy of probing the nasolacrimal duct as a treatment for epiphora in adults. Transactions of the ophthalmological societies of the United Kingdom 1986; 105 ( Pt 4): 494-7.

13. Bernardini

FR

Moin

M, Kersten RC, Reeves D, Kulwin DR. Routine histopathologic evaluation of the lacrimal sac during dacryocystorhinostomy: how useful is it? Ophthalmology 2002; 109(7): 1214-7; discussion 7-8.

14. Briscoe

D, Edelstein E, Zacharopoulos I, Keness Y, Kilman A, Zur

E

et al. Actinomyces canaliculitis: diagnosis of a masquerading disease. Graefe's archive for clinical and experimental ophthalmology = Albrecht von Graefes Archiv

fur

klinische

und experimentelle Ophthalmologie 2004; 242(8): 682-6.

15. Caldemeyer

KS, Stockberger SM, Jr.,

Broderick LS.

Topical

contrastenhanced CT

and

MR dacryocystography: imaging the lacrimal drainage apparatus of healthy volunteers. AJR American journal of roentgenology 1998; 171(6): 1501-4.

16. Camerlingo

C, Lisitskiy M, Lepore M, Portaccio M, Montorio D, Prete SO, et al. Characterization of Human Tear Fluid by Means of Surface- Enhanced Raman Spectroscopy. Sensors (Basel, Switzerland) 2019; 19(5).

17. Campolattaro

BN, Lueder GT, Tychsen L. Spectrum of pediatric dacryocystitis: medical and surgical management of 54 cases. Journal of pediatric ophthalmology and strabismus 1997; 34(3): 143-53; quiz 86-7.

18. Cavazza

S, Laffi GL, Lodi L, Tassinari G, Dall'Olio D. Congenital dacryocystocele: diagnosis and treatment. Acta otorhinolaryngologica Italics: organo ufficiale della Societa italiana di otorinolaringologia e chirurgia cervico-facciale 2008; 28(6): 298-301.

19. Cho

SH,

Hyun DW, Kang HJ, Ha MS. A simple new method for identifying the proximal cut end in lower canalicular laceration. Korean journal of ophthalmology: KJO 2008; 22(2): 73-6.

20. Chong

KK, Abdulla HAA, Ali

MJ.

An update on endoscopic mechanical and powered dacryocystorhinostomy in acute dacryocystitis and lacrimal abscess. Annals of anatomy = Anatomischer

Anzeiger: official organ of the Anatomische

Gesellschaft

2019: 151408.

21. Christenbury

JO. Translacrimal laser dacryocystorhinostomy. Archives

{252;

X z