Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

Könnyelvezetési zavarok és kezelésük

1O. ábra: Külső feltárásos Cexl OCR, intraoperativ

képek;

fentről lefele: kipreparált saccus - csontablak készítése - feltáruló orrnyálkahártya - lebenykészítés [szondával az orrüregbe jutunk] - szilikon-implantáció - elülső lebenyek egyesítése

nagyon széles spektrumon mozog a sikerráta. A sebészi és funkcionális siker sokszor eltér (9, 27, 36, 53, 75, 102). Összességében a hatékonyság a posztoperatív 3. hónapnál átlagosan 64-97% között mozog, ez azonban valamelyest csökken 1 évvel a műtét után. Ugyanakkor napjainkban egyre jobb eredményekről olvashatunk (25, 29, 72, 75, 80, 102). Egyes szerzők szerint a DCR-műtétek idősebb életkorban sikeresebbek, amelyet a csökkenő gyulladásos válaszreakciókkal magyaráznak (3).

A külső feltárásból végzett DCR jobb eredményeit magyarázhatja a nagyobb elkészíthető járat, a kisebb fokú fibrosis,

amelyet

pl. lézer okozta hőhatás fokozhat (9). A fibrosis lehetőségének

csökkentésére és esetenként a canaliculusok tágítására az endoszkópos műtétek esetén javasolt a canaliculusokon keresztül bevezetett szilikonsztentimplantáció (rendszerint bicanalicularis), de a külső DCR esetében is megfontolandó (43). Különösen endoszkópos beavatkozásoknál nagyon fontos, hogy a proximális könnyűt nyitva legyen. Nem elhanyagolható előnyük, hogy további fül-orr-gégészeti beavatkozások is elvégezhetők (pl. szeptoplasztika, adhéziók oldása, orrkagyló megkisebbítése), amelyek hozzájárulnak a műtét sikerességéhez (10, 101). Mindhárom DCR-típus egynapos sebészetben elvégezhetők, a külső feltárásos műtétet azonban elsősorban az altatás és a lehetséges utóvérzés miatt rendszerint 1 nap hospitalizációval végezzük.

Amennyiben a

ductus nem

teljesen zárt, csak beszűkült, gyorsabb, kí■250;