Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

SZEMÉSZET 156. évfolyam, 2019; 4. szám 228-234.

A szürkehályog-sebészet helyzete Magyarországon 2018-ban. A „Katarakta regiszter” eredményeinek összegzése

Nagy Zoltán Zsolt or

., C

sorba Anita or

., C

ormán Péter or

., K

iss Huba J.

dr

.

Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest [Igazgató: Prof. De Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanán)

Célkitűzés: A magyarországi hályogsebészet helyzetének felmérése a 2018-as év adatai alapján.

Módszer: 14+1 kérdésből álló kérdőívet küldtünk ki 75 szemészeti műtéteket végző magyarországi intézménynek, amelyek közül 72-ből érkezett vissza válasz. A választ adó intézmények megoszlása a következő volt: 4 egyetemi szemészeti klinika, 59 kórházi és egynapos sebészeti központ, 9 refraktív műtétet végző intézmény.

Eredmények: A magyarországi évi kataraktaműtét-szám: 80-90 ezer között van. Jelenleg a hályogműtétek 84%-a egynapos sebészeti ellátás formájában történik mind az egynapos, mind a fekvőbeteg-intézmények vonatkozásában.

A prémium lencsék (multifokális) beültetésének aránya növekszik. A tórikus/multifokális/multifokális-tórikus műlencsék aránya 5,54%-ról 6,5%-ra növekedett az előző évhez képest. A növekedés mögött feltehetőleg a tórikus műlencsék 2018. második félévétől történő finanszírozása állhat.

Az intracameralis cefuroximot gyakorlatilag minden intézményben alkalmazzák, preoperatív antibiotikus szemcseppet még mindig a központok %-e használ.

A presbyopia kezelése

az adatok alapján nem cornealis beavatkozással, hanem multifokális műlencsék implantációjával történik sebészileg.

A nagysebes hályogműtétek (ECCE) aránya extrém alacsony Magyarországon, aranystandardnak a phacoemulsificatio tekinthető.

Az egynapos sebészeti központok aránya magas Magyarországon, további központok nyitása, illetve társadalombiztosítás általi finanszírozása nem indokolt, mert az tovább erodálja a jelenlegi humán erőforrást, hiszen legtöbb esetben a kórházi dolgozók látják el az egynapos sebészeti központok szemorvosi és műtősnői szükségletét. Helyette a fekvőbeteg-intézményekben is szükség lenne és lehetőséget kellene teremteni az ott dolgozók esetenkénti plusz finanszírozására [teljesítményarányos bérezés), ahogyan ez az egynapos sebészeti állami és magán ellátóknál is történik most.

Következtetések: Ma a magyar betegek a jóval alacsonyabb finanszírozás mellett ugyanolyan minőségű műtéti ellátást kaphatnak a társadalombiztosításon belül, mint a nyugat-európai kataraktás betegek. A jóval alacsonyabb mértékű finanszírozás mellett ez mindenképpen a magyar szemorvosok és szemészeti szakdolgozók jelentős pozitív eredménye. A humánerőforrás megtartás érdekében felhívjuk a figyelmet a teljesítményarányos finanszírozás bevezetésére a fekvőbeteg-intézményeken belül is.

Kulcssz,

kataraktasebészet, katarakta regiszter

[228;