Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-09-01 / 3. szám

Ocular Manifestations of Behcet Disease Diagnózis, kezelés A betegség diagnosztikája nagyon nagy kihívást jelenthet, mivel nincs olyan ismert laboreltérés, diagnosz­tikus marker vagy hisztopatológiai eltérés, ami alátámasztaná a felté­telezésünket. A tünetek ritkán spe­cifikusak, és gyakran időben széles spektrumban jelentkeznek, ami miatt az exploráció nagyon nehéz­kes. Látható ezek alapján, hogy a gondos anamnézisfelvétel kiemelt jelentőségű, illetve a sikeres diag­nosztika alapfeltétele a társszak­mákkal való jó kapcsolat. A szindróma diagnózisát több kri­tériumrendszer összeállításával próbálták előmozdítani. A legelter­jedtebb a 1974-ben megjelent majd 2004-ben módosított (The Behcet Disease Research Committee of Japan) japán ajánlás, amely alapján major és minor kritériumok jelenlé­tétől függően alkothatunk diagnó­zist (16) (1. táblázat). Elülső uveitis kezelésére kortiko­­szteroid és pupillatágító szemcsepp használata javasolt, azonban a hátsó szegmentum érintettsége esetén a szisztémás szteroidkezelés bevezetése elengedhetetlen. Súlyos tünetek esetén primeren immun­­szuppresszív kezelés indikálható, amelyek közül az azathioprin, cik­­losporin, súlyos esetben (pl. köz­ponti idegrendszeri érintettség) ciklofoszfamid alkalmazható. Terá­piarezisztencia esetén methotrexat és mikofenolat terápia megfonto­landó lehet. Biológiai terápiás sze­rek is rendelkezésre állnak, akár pri­meren, a látást súlyosan veszélyez­tető helyzetben, de gyakrabban az immunszuppresszív kezelés kiegé­szítéseként vagy terápiarefrakter esetben másodvonalbeli kezelés­ként. A klinikumban a TNFa-gát­­lók alkalmazása került előtérbe, fő­ként az infliximab és az adalimu­­mabbal kapcsolatos pozitív tapasz­talatok száma halmozódik, de van­nak irodalmi adatok interferon-alfa eredményes alkalmazásáról is. Al­ternatívaként az anakinra, kanaki­­numab és tokilizumab kezelés is in­dikálható (2). Következtetések A Beh^et-szindróma ritka betegség, azonban a szövődmények magas ri­zikója és az azokból eredő potenci­ális mortalitás miatt kiemelt jelen­tőségű. A jelenleg gondozásban lé­vő betegek alapján arra lehet követ­keztetni, hogy a betegség jelentő­sen aluldiagnosztizált. A szemésze­ti tünetek más szervrendszert érin­tő panaszokhoz képest relatíve spe­­cifikusabbnak mondhatók, így a szemészek szerepe a betegség felve­tésében rendkívül fontos. Jelen ösz­­szefoglalónkban szerettük volna felhívni a figyelmet erre a kevés­­sé/hiányosan diagnosztizált beteg­ségre, mivel a korai diagnózis és adekvát kezelés nemcsak a beteg lá­tását, de adott esetben az életét is megmentheti. Irodalom 1. Al-Araji A, et al.. Neuro-Behqets disease: epidemiology, clinical characte­ristics, and management. Lancet Neurol 2009; 8: 192-204. 2. Arida A, Fragiadaki K, Giavri E, Sfikakis PR Anti-TNF agents for Behget's disease: analysis of published data on 369 patients. Semin Arthritis Rheum 2011; 41(1): 61-70. 3. Behcet H. Rezidivierende aphthöse, durch ein virus verursachte gesch­­wure am äuge und an den genitalien. Dermatol Wochenschr 1937; 105: 1152-1157. 4. de Menthon M, et al. HLA-B51/B5 and the risk of Behqet's disease: a systematic review and meta-analysis of case-control genetic association studies. Arthritis Rheum 2009; 61(10): 1287. 5. Dine A, et al. Dermographism and atopy in patients with Behcet's disease. J Investig Allergol Clin Immunol 2000; 10(6): 368-71. 6. Direskeneli H, et al. Anti-endothelial cell antibodies, endothelial proli­feration and von Willebrand factor antigen in Behget's disease. Clin Rheumatol 1995; 14(1): 55. 7. Direskeneli H. Behcets disease: infectious aetiology, new autoantigens, and HLA-B51. Ann Rheum Dis 2001; 60: 996-1002. 8. Evereklioglu C. Current concepts in the etiology and treatment of Behget disease. Surv Ophthalmol 2005; 50(4): 297. 9. Galeone M, et al. Potential Infectious Etiology of Behget's Disease Patho­­log. Res Int Vol. 2012 Article ID 595380, doi: 10.1155/2012/ 595380 10. Geri G, et al. Critical role of IL-21 in modulating TH17 and regulatory T cells in Behcet disease. J Allergol Clin Immunol 2011; 128: 655-664. 11. Kaneko E et al. The role of streptococcal hypersensitivity in the pathogenesis of Behcets disease. Eur J Dermatol 2008, 18: 489-498. 12. Kim JU, Chang HK, Lee SS, Kim JW, Kim KT, Lee SW, Chung WT. Endothelial nitric oxide synthase gene polymorphisms in Behget's disease and rheumatic diseases with vasculitis. Ann Rheum Dis 2003; 62(11): 1083. 13. Kneifei CE, et al. Epidemiology of ocular involvement in Adamantiades- Behgets disease. Ophthalmologe 2012; 109: 542-547. 14. Kneifei CE, et al. Epidemiology of ocular involvement in Adamantiades- Behgets disease. Ophthalmologe 2012; 109: 542-547. 15. Kurhan-Yavuz S, et al. Anti-MHC autoimmunity in Behget's disease: T cell responses to an HLA-B-derived peptide cross-reactive with retinal-S antigen in patients with uveitis. Clin Exp Immunol 2000; 120(1): 162. 16. Kurokawa MS, et al. Behgets Disease. Clin Exp Med 2004; 3: 10-20. 17. Mat C, et al: The frequency of scarring after genital ulcers in Behcets syndrome: a prospectivee study. Int J Dermatol 2006; 45: 554-556. 18. Mizuki N, et al. Genome-wide association studies identify IL23R-IL12RB2 and IL10 as Behcets disease susceptibility loci. Act Genet 2010; 42: 703-706. 19. Probst K, et al. Endothelial cell activation and hypercoagulability in ocular Behget's disease. Am J Ophthalmol 2004; 137(5): 850. 20. Sakane T. et al. Behget's disease. N Engl J Med 1999; 341(17): 1284. 21. Salvarani C, et al. La Corte R, Triolo G, Ferrante A, Filippini D. Paolazzi G, Sarzi-Puttini R Nicoli D, Farnetti E, Chen Q, Pulsatelli L. Vascular endothelial growth factor gene polymorphisms in Behget's disease. J Rheumatol 2004; 31(9): 1785. 22. Tugal-Tutkun I, et al. Uveitis in Behcet disease: an analysis of 880 patients. Am J Ophthalmol 2004; 138: 373-380. 23. Verity DH, et al. HLA and tumour necrosis factor (TNF) polymorphisms in ocular Behget's disease. Tissue Antigens 1999; 54(3): 264. 24. Yang R et al. Clinical features of Chinese Patients with Behcet's Disease. Ophthalmology 2008; 115:312-318. 25. Yurkadul S, et al. Epidemiology of Behcets syndrome and regional differences in disease expression. In Yazici A, Yazici H, (eds). Behcets Syndrome. 1“ ed. New York: Springer; 2010. p. 35-52. Levelezési □r Magyar Márton, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39. E-mail: drmagyarmarton@gmail.com ■206;

Next

/
Thumbnails
Contents