Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-05-01 / Suplementum I.

Kongresszusi összefoglalók Results: Beside of the immediate orbital decompression, chemotherapy was initialed which stopped the progression of malignant GO rapidly. Conclusions: Although the autoimmune thyreoiditis and the MRI scan confirmed the diagnosis of CO, we would like to raise awareness that unilateral exopthalmos warrants closer follow-up, as there might be severe, even chemotherapy-requiring malignancies in the background, as well. E66 Periorbitáfis terimék differenciáldiagnosztikai nehézségei - esetismertetés és áttekintés Heksch Katalin1, Lukáts Olga2, Korányi Katalin2, Nemes János1, Szalai Irén2 1Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szemészeti Osztály, Kistarcsa ‘Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest Célkitűzés: A periorbitális régióban előforduló terimék differenciáldiagnosztikája sokszor nehézségekbe ütközik. Egy érdekes eset kapcsán át­tekintjük a lehetséges kórképeket, és ismertetjük a rendelkezésre álló diagnosztikai lehetőségeket. Esetismertetés: Egy 2,5 éves gyermek alsó szemhéjának mediális részén gyorsan növekvő subcutan térimé jelentkezett. Az elvégzett orbita MR-vizsgálat alapján a radiológus bevérzett dacryocystokelét valószínűsített. A szemészeti vizsgálat ennek több ponton is ellentmondott. A lokalizáció, valamint a könnyúti panaszok hiánya miatt inkább haemangioma, vagy subperiostealis haematoma diagnózisa merült fel. Egy esetleges beavatkozás szükségességének eldöntésére ismételt MR vizsgálatra került sor, amely a korábbi radiológiai lelettel egybevágóan a ductus nasolacrimalissal összefüggést mutató képletet véleményezett. Mielőtt sebészi beavatkozásra került volna sor, egy harmadik MR vizs­gálat is történt. Miután ebben az esetben a térimét bevérzett haemangiomnak írták le, béta-blokkoló kezelés indult, melynek hatására a duz­zanat gyors regressziót mutatott, jelentősen javítva a gyermek állapotát és egyben igazolva az utóbbi diagnózis helyességét. Következtetés: A periorbitális régióban található változatos anatómiai képletekből sokféle szövettani eredetű elváltozás indulhat ki bármely életkorban. A szóba jövő kórképek ismerete és megfelelő vizsgáló módszerek alkalmazása szükséges a pontos diagnózis felállításához. EG6 Differential diagnosis of periorbital masses - a case report and overview Katalin Heksch1, Olga Lukáts2, Katalin Korányi2, János Nemes1, Irén Szalai2 'Flór Ferenc County Hospital, Kistarcsa Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Budapest Purpose: Differential diagnosis of periorbital masses can often be difficult. We review the possible diagnoses and the accessible diagnostic methods in connection with an interesting case. Case report: We present a case of a 2,5 year old child with rapidly expanding subcutaneous mass in the medial part of the lower eyelid. Based on orbital MRI the radiologist's diagnosis was a hemorrhaging dacryocystocele. The ophthalmologic findings contradicted this opinion by many facts. Localisation of the mass, and the lack of lacrimal complaints made a haemangioma or subperiosteal hematoma more likely. To decide on a possible intervention orbital MRI was repeated, where the radiologist described the mass again to be connected to the nasolacrimal duct. Before surgery a third MRI was performed. Since this time the mass was diagnosed as hemorrhagic hemangioma, beta-blocker therapy was initiated. This resulted in the rapid regression of the lesion, improving the sta­tus of the patient and confirming this latter diagnosis. Conclusion: Conditions of various histologic origin can derive from the wide range of anatomical structures of the periorbital region at any age. Knowledge of the possible diseases and the use of appropriate examination methods are needed to get the correct diagnosis. E67 Marcus-Gunn okuláris diszkinézisben végzett ptózisműtét Farkas Eszter1, Fodor Eszter2, Lukáts Olga2, Nagy Zoltán Zsolt2 'Department of Ophtalmology, Szent Lázár Hospital, Salgótarján "Department of Ophtalmology, Semmelweis University, Budapest Bevezetés: A Marcus-Gunn okuláris diszkinézis talaján kialakuló ptózis általában a levator funkció jelentősen csökkent működésével vagy hi­ányával jár. A betegség az egyik oldalon szemhéjcsüngést, a másikon pedig akaratlagos mozgáshoz társuló felső szemhéj retrakciót okoz. Beteg és módszer: Egy 35 éves férfibetegnél bal oldali szemhéjcsüngés és jobb oldali, a rágóizom működéséhez kapcsolt felső szemhéj retrakció miatt kétoldali frontális szuszpenziót végeztünk. Eredmény: A műtét után közvetlenül a szemhéjcsüngés megszűnt, a szemrés szimmetrikus, a rágóizom mozgásához kötött felső szemhéj retrakció mértéke jelentősen csökkent. A 10 hónapos követési idő alatt a funkció stabil maradt. Megbeszélés: Marcus-Gunn okuláris diszkinézisben végzett kétoldali frontalis szuszpenzió nem csak a szemhéjcsüngést szünteti meg, de a diszkinetikus mozgásokat is jelentősen csökkenti. E67 Ptosis surgery in Marcus-Gunn ocular dyskinesis Eszter Farkas1, Eszter Fodor2, Olga Lukáts2, Zoltán Zsolt Nagy2 'Department of Ophthalmology, Szent Lázár Hospital, Salgótarján "Department of Ophthalmology, Semmelweis University, Budapest Background: Ptosis developed in Marcus-Gunn ocular dyskinesis usually occurs with the decrease or loss of levator function. This condition causes unilateral blepharoptosis associated with dyskinetic retraction of the upper eyelid on the other side. Methods: A 35-year-old male patient had surgery with bilateral frontal suspension because of blepharoptosis on the left side and upper eyelid retraction in connection with masticating movements of the jaw on the right side. Result: After the operation the ptosis was abolished, the palpebral aperture was symmetrical and the retraction associated with masticating decreased. During the 10 months of follow-up the function remained stable. Conclusion: Bilateral frontal suspension in Marcus-Gunn ocular dyskinesis not only corrects the ptosis but also significantly decreases the dyskinetic movements. ; 53 ;

Next

/
Thumbnails
Contents