Szemészet, 2018 (155. évfolyam, 1-4. szám)

2018-12-01 / 4. szám

ilfVir SZEMÉSZET 155. évfolyam, 2018; 4. szám 159-171. Drusenek és subretinalis drusenoid depozit: kockázatok időskori makuladegenerációban Pontszerző továbbképző közlemény, tesztkérdésekkel Seres András dr. Budapest Retina Intézet, Budapest [Igazgató: Dn Seres András] Az időskori makuladegeneráció a szerzett vakság legfontosabb oka. Bár a betegség nedves formájának keze­lésében jelentős előrelépés látszik, a száraz formák kockázatai és a kezelés lehetőségei is az érdeklődés előte­rébe kerültek. Ebben a továbbképző közleményben a betegség száraz formáival kapcsolatos jelenlegi ismeret­­anyagot és a terápiás lehetőségeket foglaljuk össze. Drusen and subretinal drusenoid depozit: risk factors in age-related macular degeneration Age-related macular degeneration is the leading cause of acquired blindness. Although important progress can be seen in the therapy of the wet form of the disease, the risks of the dry form are also of utmost inte­rest. In this educational article the current knowledge of the risks and treatment possibilities of the dry disease is summarised. Kulcsszavak drusen, subretinalis drusenoid depozit, időskori makuladegeneráció, optikai koherencia tomográfia, geografikus atrófia Keywords drusen, subretinal drusenoid deposit, age-related macular degeneration, optical coherence tomography, geographic atrophy A makuladegeneráció (AMD - age­­related macular degeneration) eny­hébb formái gyakorlatilag minden szemorvos számára mindennapos feladatot jelentenek: 50 évnél idő­sebb betegekkel való találkozás során óhatatlanul előkerülnek a be­tegség jelenlétével, kockázataival és az esetleg alkalmazható vagy alkal­mazandó kezelésekkel, megelőzés­sel kapcsolatos kérdések. Ahhoz, hogy a szemorvos ezekre a kérdé­sekre válaszolni tudjon, a betegség­gel kapcsolatos alapjelenségek be­ható ismerete és az azok által jelen­tett kockázatok ismerete szükséges. Ez teszi lehetővé az orvos számára, hogy a beteg kockázatait reálisan felmérje, arról a beteget korrekt módon tájékoztassa és az esetleg szükséges kezelés szempontjából megalapozott tanácsot tudjon ad­ni, figyelve a felesleges kezelések kockázatainak és anyagi terheinek elkerülésére is. A betegség alapjelenségeit a 60-as évek közepén Gass írta le (14). A je­lenleg használt fogalomrendszer fontos összefoglalója volt egy nem­zetközi konszenzus közlemény, amely rögzítette a betegség alapfo­galmait (6). Eszerint a makulade­­generációhoz tartoznak a szemfe­néken látható nagyobb (>125 mik­ron) és közepes méretű (75-125 mikron) drusenek, valamint a pig­menteltérések. Az alapfogalmak azóta is használatban vannak ezek szerint a definíciók szerint, az osz­tályozás a betegség előrehaladásá­val való jó korrelációját későbbi ku­tatások is igazolták (30). Nem tar­toznak ide a 63 mikronnál kisebb drusenszerű eltérések. Ezeket az el­téréseket hívják drupleteknek is, a normális öregedés részjelenségei és nem jelentenek kockázatot az idős­kori makuladegeneráció eredetű lá­tásromlás szempontjából (18). Fontos megjegyezni, hogy akkori­ban a szemfenékvizsgálat minden­napi módja egyenes szemtükrös vizsgálat, réslámpás kontakt bio­mikroszkópia (Goldmann hármas-

Next

/
Thumbnails
Contents