Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-06-01 / 2. szám
Osimolarity measurement in dry eye disease 2. ábra: Könnyozmolaritás az egészséges kontroll, az enyhe/középsúlyos és a súlyos száraz szemes csoportban 330 320 (0 ;S 310 I 300 1 290 о 280 270 i i i i Kontroll- Enyhe/ Súlyos csoport közép- siccás súlyos siccás A különböző súlyosságú alcsoportokat összehasonlítva, a könnyozmolaritás nem mutatott szignifikáns eltérést az egészséges kontrollcsoport és az enyhe/középsúlyos száraz szemes csoport (p = 0,222), az egészséges kontroll és a súlyos száraz szemes csoport (p = 0,367), valamint az enyhe/középsúlyos és súlyos száraz szemes csoport között sem (p=0,927) (2. ábra). Az elvégzett vizsgálatok eredményei közötti korrelációkat a teljes vizsgálati populációban elemeztük. A könnyozmolaritás sem a többi objektív paraméterrel, sem az OSDI-kérdőív pontszámával nem mutatott korrelációt (4. táblázat). Az összetett súlyossági mutató és a könnyozmolaritás között sem találtunk szignifikáns összefüggést. Az OSDI-kérdőív összpontszáma az objektív paraméterek közül csak a könnyfilm-felszakadási idővel mutatott szignifikáns, de gyenge negatív korrelációt. A klasszikus objektív tesztek közötti korrelációkat vizsgálva, mérsékelten erős pozitív korrelációt találtunk a TBUT és a Schirmer I próba között. Ezen kívül a szemfelszíni festődés mutatott szignifikáns, de gyenge negatív korrelációt a Schirmer I próbával és a könnyfilm-felszakadási idővel. ROC-analízis során a görbe alatti terület értékét figyelembe véve, a könnyozmolaritás alapján nem tudtuk elkülöníteni a száraz szemes betegeket az egészséges kontrollcsoporttól (AUC=0,585, p=0,218). Azonban a szemfelszíni festődés (AUC=0,741, p<0,001) és az ÓSDI kérdőív pontszáma (AUC = 0,809, p<0,001) megfelelő diagnosztikai hatékonysággal rendelkezett a száraz szemes csoport és a normál kontrollcsoport elkülönítésében (3. ábra). M egbeszélés A szárazszem-betegség diagnosztikáját, kutatását nehezíti a klasszikus objektív vizsgálómódszerek ismert variabilitása, azok alacsony reprodukálhatósága (21), valamint az a megfigyelés, hogy számos esetben ezen vizsgálómódszerek sem egymással, sem a szubjektív pana-A. táblázat: A könnyozmolaritás, a klasszikus szárazszem-tesztek eredményei és az OSOl-pontszám közötti korrelációk a teljes vizsgálati populációban. [A táblázatban a Spearman-korreláció r-értékeit tüntettük feli Ozmolaritás TBUT Festődés Schirmer MGD ÓSDI Sl Ozmolaritás TBUT-0,164-Festődés 0,024-0,353"Schirmer-0,085 0,560"-0,335"MGO 0,041-0,027 0,017-0,098-ÓSDI-0,088-0,256' 0,112-0,121-0,110-Sl 0,079-0,739“ 0,477"-0,616" 0,311" 0,605" -'p <0,05, "p<0,01 1 - Specifiers Ozmolaritás TBUT Festődés Schirmer MGD □SDI pontszám Referenciavonal szók mértékével nem mutatnak összefüggést (2, 10, 19). Ezért az utóbbi években a kutatás az újabb műszeres vizsgálatok felé fordult. Ilyenek például a könny összetevőinek meghatározása, a szemfelszínen jelen lévő gyulladásos markerek kimutatása, a konfokális cornea mikroszkópia, az infravörös meibográfia, az elülső szegmentum OCT-vel végezhető vizsgálatok és a könny ozmolaritásának vizsgálata. A TearLab készülék megjelenése óta a könny ozmolaritásának meghatározása rendelői körülmények között is lehetővé vált (3, 13), a módszer mégsem terjedt el a mindennapi gyakorlatban (1, 7, 11). A tanulmányok egy részében a TearLab készülékkel egyetlen mérést végeztek. Az így meghatározott könnyozmolaritás a száraz szem diagnosztikájában és súlyossági besorolásában a klasszikus szárazszemteszteknél megbízhatóbb objektív paraméternek bizonyult (13, 22, 28), más tanulmányok azonban ezt az eredményt nem erősítették meg (17, 25). Az eredmények közötti ellentmondást az is magyarázhatja, hogy a készülékkel történő ozmolaritásmérés reprodukálhatóságát vizsgáló tanulmányban csak a 33 mOsm/1 értéket meghaladó különbséget találták klinikailag relevánsnak (8). Jelen vizsgálatban az egyetlen méréssel meghatározott könnyozmo-
