Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-03-01 / 1. szám

Kontaktlencse okozta diszkomfortérzet és a sport

lencse-viselést, és az időseken gyakoribb lesz a lencse okozta diszkomfort, hiszen idősebb korban csökken a könnytermelés (14), és 20-80 év között feleződik az aktív Meibom-mirigyek száma is. Korral minőségbeli változások is bekövetkeznek a meibum lipid összetételében, nő a viszkozitása, az olvadáspontja, tehát sűrűbb lesz, és a poláris lipidek száma is csökken, aminek következtében a könnyfilm instabilitása fokozódik (6). Vizsgálatunkban az életkor és a szárazságérzet szemmel látható összefüggést mutat, bár a kapcsolat nem teljesen lineáris. A 40 év felettiek száraz szem megoszlása (33%) a huszonévesekével egyezik, pozitív jelentőségű visszaesést mutat a harmincasok 44%-a után. A kontaktlencse-diszkomfort és életkor összefüggését vizsgáló tanulmányok fordított korrelációt találtak a kor és a panaszok között, tehát a kontaktlencsések fiatalabb korosztályában gyakrabban fordult elő száraz szemes panasz (2, 9). Ez is megerősíti azt a tényt, hogy el kell különítenünk a száraz szem fogalmát a kontaktlencse-viselés okozta diszkomfortérzet fogalmától. Hasonló eredményeket mutat a nemi megoszlás. A szárazszem-betegségben szenvedők 78%-a nő (4). Ennek ellenére a kontaktlencse-diszkomforttal foglalkozó vizsgálatok megoszlóak. Nichols 2006-os cikkében összefüggést talált a női nem és a kontaktlencsések száraz szemes panaszai között (7), míg Young és Chalmers vizsgálatai alapján nem volt korreláció kimutatható a nemi megoszlás és a panaszok között (2, 16), csakúgy, mint a mi adatainkban sem. Megvizsgáltuk a szem szárazságát aszerint is, hogy mióta visel kontaktlencsét a beteg. Azok a páciensek, akik legfeljebb 5 éve viselnek kontaktlencsét, 24%-ban fordul elő száraz szem, míg azok körében, akik több mint tíz éve viselnek, 42% a száraz szem előfordulási aránya. A viselési idő előrehaladtával némiképp növekszik a szem szárazságának valószínűsége. Mindemellett, mivel a kontaktlencse viselésének az ideje szorosan összefügg az életkorral, nehezen eldönthető, hogy a száraz szem előfordulása eseteinkben melyik tényezőnek tulajdonítható inkább: viselés ideje, vagy az életkor.

A megkérdezettek 73%-a (109 fő) végez több-kevesebb rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a sporttevékenység és a száraz szem előfordulása között. Az semmiképpen sem állítható, hogy a sportolás növelné, vagy csökkentené a száraz szem valószínűségét. A sporttevékenységet végzők kétharmada (73 fő a 109-ből) kül- és beltéren egyaránt sportol, vagy azért, mert olyan sporttal foglalkozik, ami kül- és beltéren egyaránt űzhető, vagy azért, mert kültéri sportággal és beltéri sportággal is foglalkozik. Ahogyan a száraz szem nem mutatott összefüggést a sportolás tényével, úgy a sportolókon belül sem mutatható ki összefüggés aszerint, hogy kültéren vagy beltéren végeznek fizikai tevékenységet.

Az, hogy a sportolás és a műkönny használata között nem találtunk összefüggést, nem meglepő azok után, hogy a sportolás és a száraz szem között sem találtunk kapcsolatot. Azok körében, akiknek a kérdőív szerint száraz a szeme (n=50), 36% nem tesz semmit (n=18). Akik mégis tesznek valamit (n=32), csaknem kivétel nélkül műkönnyet használnak (96%, n=30). A maradék két esetben a panszokat az oldatváltással, illetve lencse alapanyagának leválátásával, vagy e kettő kombinációjával próbáltuk orvosolni. Azok körében, akiknek a CLDEQ-mutató szerint nem száraz a szeme, 11 személy használ műkönnyet. Ezek közül 7 páciens esetében nemcsak a kérdőív, hanem saját maguk is állítják, hogy száraz szeműek, 4 főnek azonban még szubjektíve sem száraz a szeme, mégis használ műkönnyet. Alapvető gondolat lehet, hogy a kontaktlencse anyaga hatással van a lencseviselés okozta diszkomfortérzetre. Ennek az összefüggésnek a

ч ✓

tudományos vizsgálata igen nehéz, hiszen el lehet-e vonatkoztatni egy kemény és egy lágy kontaktlencse okozta érzés különbségétől A másik problémát az oldatok jelenthetik, hiszen jelentős interakció játszódik le az alkalmazott tisztítószerek és a kontaktlencse-alapanyagok között. Az adott lencsét a különböző oldatok okozta hatástól függetlenül kellene vizsgálnunk. Tovább nehezíti a korrektséget, hogy a lencséket a nap folyamán különböző időtartamban lehet használni, és a lencsék között is vannak éves, havi, 2 hetes és napi eldobható változatok. A lencse lejárati időhöz közelítve általában veszít a komfortjából. A lencsék nemcsak anyagukban különbözhetnek, hanem felszíni kezelésükben, széli kiképzésükben is. Abban egyetért az irodalom, hogy a magas víztartalmú hidrogél alapanyagú kontaktlencsék a könnyebb dehidrációjuk miatt kerülendők száraz szemes panaszok esetén (12, 5). A jobb oxigénáteresztő képességű szilikonhidrogél alapanyagok inkább hidrofóbok, nincsenek nagy barátságban a könnyünkkel, viszont az általuk biztosított magasabb oxigénáteresztő-képesség alapvető szerepet játszik a lencsék által nyújtott kényelemérzetben (5).

Az általunk megkérdezett 150 beteg (92%) túlnyomó többségben lágylencsét viselt. A szélsőséges eloszlás ellenére is megállapítható volt, hogy nincs összefüggés a lencse anyaga és a szem szárazsága között. Azon betegek esetében (138 a 150-ből), akik lágylencsét viselnek megvizsgáltuk, hogy ezen belül mutat-e összefüggést a szem szárazságával az, hogy a lencse hidrogél alapanyagból, vagy szilikonhidrogélből készült. Sem a hidrogél, sem a szilikon-hidrogél lencse nem volt kimutatható hatással a kontaktlencse-viselés okozta diszkomfortérzetre eseteinkben. A lencseviselés okozta diszkomfortérzet esetén az irodalomban találhatunk ajánlást a hidrogél alapanyagról szilikonra váltás (3), és a szilikon alapanyag viselése esetén jelentke-