Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 - Supplementum

Kongresszusi összefoglalók

EA7 A chorioidea és a retina változásainak vizsgálata fizikai terhelés

hatására

Szalai Irén1, Pálya Fanni1, Bosnyák Edit2, Szendrei Eszter2, Nagy Zoltán Zsolt1, Tian Jing3, DeBuc Delia3,

Tóth Miklós2-4, Somfai Gábor Márk1 'Semmelweis Egyetem ÁOK, Szemészeti Klinika, Budapest "Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest University of Miami, Miller School of Medicine, Bascom Palmer Eye Institute, Miami 4Semmelweis Egyetem ÁOK, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest

Célkitűzés: A fizikai terhelés közvetlen hatásáról a szemben csak kevés adat ismert. Célunk a retina és az érhártya változásainak rövid, intenzív fizikai terhelést követő vizsgálata volt in vivo, optikai koherencia tomográfia (OCT) segítségével.

Módszerek: Vizsgálatunkba 9 egészséges, edzett alany 9 szemét válogattuk be (4 férfi, 5 nő, átlag életkor 26 [22-35] év). Teljes körű szemészeti vizsgálatot követően volumetrikus OCT-leképezéseket készítettünk a macula lutea területében Spectralis SD-OCT-berendezés segítségével (Heidelberg Engineering, Heidelberg, Németország), az érhártya kiemelésére szolgáló „Enhanced Depth Imaging” opció aktiválásával. Vita maxima típusú terheléses vizsgálat során a fizikai terhelés mértékét evezőpad ergométeren fokozatosan emeltük a vizsgált egyén teljes kifáradásáig. A leképezéseket megismételtük a terhelés után 1, 5, 15, 30 és 60 perccel. A képeken félautomata szegmentálást végeztünk saját fejlesztésű szoftverünkkel. Varianciaanalízist követően Dunnett-tesztet végeztünk az eredmények összehasonlítására, a szignifikancia határa 5% volt.

Eredmények: A fotoreceptor külső szegmentumréteg vastagsága a terhelést követő 1., míg a teljes fotoreceptor-réteg az 1. és 5. percben is szignifikáns csökkenést mutatott a nyugalmi állapothoz képest. A többi retinaréteg és a chorioidea esetében nem tapasztaltunk szignifikáns változást, egyedül a terhelés utáni 30. percben észleltünk tendenciózus chorioidea-vastagság csökkenést. Egyértelmű összefüggés nem volt kimutatható az érhártya- és a fotoreceptor-réteg vastagsága között.

Következtetés: Vizsgálatunk alapján intenzív fizikai terhelést követően akut hatások mutathatók ki a fotoreceptorok szintjén, ami a legkifej ezettebben a terhelés utáni 1. percben van jelen, de 5 perccel később is észlelhetők. Eredményeink megmagyarázhatják a sportolók által maximális terheléskor leírt vizuális tüneteket, és segíthetnek jobban megérteni a retina és a chorioidea kórélettanát. A továbbiakban nagyobb esetszámon, élsportolókat is bevonva tervezzük vizsgálataink folytatását.

The assessment of choroidal and retinal changes due to physical activity

Irén Szalai1, Fanni Pálya1, Edit Bosnyák2, Eszter Szendrei2, Zoltán Zsolt Nagy1, Tian Jing3, DeBuc Delia3,

Miklós Tóth2-4, Gábor Márk Somfai1

'Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Budapest

"University of Physical Education, Department of Health Sciences and Sport Medicine, Budapest "University of Miami, Miller School of Medicine, Bascom Palmer Eye Institute, Miami 4Semmelweis University, Department of Laboratory Medicine, Budapest

Purpose: There are only few data on the direct effects of physical exercise. Our aim was the in vivo optical coherence tomography (OCT) assessment of the chorioretinal alterations following a short, intense physical activity.

Methods: Nine eyes of 9 healthy, trained subjects (4 male, 5 female, mean age: 26 [22-3$] years) were included in the study. After a routine ophthalmologic examination volumetric OCT scans were performed in the macula by a Spectralis SD-ОСТ device (Heidelberg Engineering Heidelberg Germany), using the „Enhanced Depth Imaging" option. All subjects performed "vita maxima" exercise on a rowing ergometer with the workload being gradually increased until the fatigue of the subjects. Follow-up OCT scans were performed 1, 5, 15, 30 and 60 minutes following the exercise and the images were segmented using our house developed semiautomatic software. Results were compared by analysis of variance, the Dunnett test was used to compare data with the baseline examinations. The level of significance was 5%.

Results: The thickness of the photoreceptor outer segment layer (OS) and the entire photoreceptor layer showed a significant decrease at the 1st minute, and at the 1st and 5th minutes, respectively. There were no other detectable changes in the remaining retinal layers and the choroid, with a trend towards choroidal thickness decrease 30 minutes after the exercise. Also, there was no obvious correlation between the thickness of the choroid and any of the retinal layers.

Conclusion: According to our study, acute changes of the photoreceptor layer are detectable immediately after an intense physical exercise, but even after 5 minutes. Our results may explain the visual symptoms described by sportsmen during extreme physical strain and help us to better understand retinal pathophysiology. We are planning to extend our study to a larger set of professional sportsmen.

E48 A perifovealis terület automatizált érhálózat-sűrűség becslése az Optovue XR Avanti Angiovue" angio-OCT-készülék felvételei alapján

Szalay László, Deák Klára, Vass Attila, Facskó Andrea

SZIL, Szemészeti Klinika, Szeged

Célkitűzés: Az Optovue XR Avanti Angiovue® angio-OCT-készülék perifoveális, felszíni érhálózatot ábrázoló, exportált felvételei alapján az érhálózat-váz automatizált számolása, ezáltal az érhálózat sűrűség-becslése.

Módszer: Vizsgálatainkat egészséges és diabéteszes, ám diabéteszes retinopátiát nem mutató betegek 2 csoportján végeztük. Optovue XR Avanti Angiovue® angio-OCT-készülékkel a foveát övező 3x3 mm-es területről felvételeket készítettünk, a továbbiakban ezeket az exportált felvételeket használtuk. A kép adattáblává alakítását GIMP® és QGIS® programokkal, az érhálózat-sűrűség számolását Microsoft Excel® programmal, magunk alkotta algoritmus alapján végeztük.

Eredmények: Előzetes eredményeink alapján az Optovue Angiovue® angio-OCT-felvételek és az érhálózat sűrűség-becslések optimális körülmények között jó repetícióval (sd/átlag: 0,0091) történhetnek, ám elmozdulás, törőközeg homály az elkészült kép minőségét és az érháló észlelését jelentősen ronthatja. Az érhálózat becsült sűrűségértékét az egészséges csoportban 21,0±0,461/mm-nek, a diabeteses csoportban 19,24±1,12 1/mm-nek (átlag±sd) találtuk. Az átlagértékek között tapasztalt különbség oka lehet anatómiai eltérés és a képminőség különbsége is, ennek eldöntésére jelenleg zajló vizsgálataink szolgáltathatnak bizonyítékot.