Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-03-01 / 1. szám
Konstantinov-típusú keratoprotézisek helyzetének vizsgálata 9. ábra: A keratoprotézis kimozdulása, nem szoros illeszkedése esetén [nyíl] a frontlemez alatt az optikai törzs melletti állandóan nyitott cornealis sebfelszín marad, ezért az endophthalmitis veszélye fokozott nik, széteső hámsejtek, baktériumok és gombák stb. nem juthatnak be az optikai törzs melletti potenciálisan nyitott cornealis sebfelszínen át a corneába és a csarnokba, ami a keratoprotézisek utáni endophthalmitis veszélyének csökkentése miatt nagyjelentőségű (9. ábra). Amennyiben igazolható a körkörös szoros hámérintkezés, akár az egyébként életen át szükséges profilaktikus helyi antibiotikum-kezelés is elhagyható, vagy minimálisra csökkenthető, ezáltal a beteg együttműködése is javulhat. Az említett 14 eset közül 3 esetben észleltük AS-OCT-vizsgálattal a corneahám felkúszását a PMMA- optika felszínére. A jelenség szokatlan, de nem egyedülálló. Bostonkeratoprotézis esetén Kiang 4 esetről számolt be, ahol a keratoprotézis felszínéről eltávolított szövet corneahámnak bizonyult (20). Saját anyagunkban a három közül egy esetben fordult elő, hogy a hám a cornea centrumát is elérte, és a beteg látóélességét is rontotta, amely miatt időnként vattapálcával a hám eltávolítására volt szükség. Felmerülhet, hogy a műtét során a keratoprotézis szoros illeszkedésére törekedvén, a hátsó rögzítő gyűrű - az esetleges táplálkozási zavaron kívül - folyamatos kompressziót is gyakorol a cornea szövetére, és ez a corneaszövet nekrózisához, steril keratolízishez és végül a keratoprotézis kilökődéséhez vezet. A rögzítő gyűrű legszorosabb helyzetében a gyűrű és a keratoprotézis között minimálisan 400 p.m távolság marad (gyári adat), a keratoprotézis szerkezete miatt ennél jobban elvileg nem lehet a corneát komprimálni. Eredményeink alapján a rögzítő gyűrű alatt a corneavastagság statisztikailag szignifikánsan kisebb, mint az azon kívül eső corneaszöveté. Az elvékonyodás átlagosan 162 Rímnek adódott, ami 21,9%-kal vékonyabb, mint a leszorító gyűrűn kívüli corneavastagság. Shapiro az egyébként fenesztrált és nagyobb felületű hátsó leszorító lemezzel rendelkező Boston-keratoprotézisek esetén írta le AS-OCT-vizsgálattal a protézist tartó corneaszövet széli elvékonyodását (17). Eddigi klinikai megfigyeléseink szerint a rendszeres kontrollok során réslámpa-vizsgálattal progreszszív corneaelvékonyodás nem volt észlelhető, ennek objektív megítélésére további AS-OCT-vizsgálatokat tervezünk. A keratoprotézis rögzítését biztosító, 6,0 mm átmérőjű, nem fenesztrált teflon hátsó rögzítő gyűrű szoros illeszkedése a cornea táplálkozását is akadályozhatja, ezáltal szintén steril keratolízist és következményként a keratoprotézis kilökődését okozhatja. Hasonló, bár kevésbé jelentős hatást okozhat a corneafelszín táplálkozását zavaró 7,0 mm átmérőjű elülső optikai lemez, amely az általunk alkalmazott implantációs technika miatt a corneafelszínnel szorosan érintkezik. Számításaink szerint - amely csak az implantációhoz felhasznált 10,0 mm átmérőjű corneakorongra vonatkozott - az implantált keratoprotézis esetén a cornea elülső felszínének legalább 57%-a, a hátsó felszínnek pedig legalább 72%-a marad szabadon. A valóságban az egyes betegekben változó tényleges corneaátmérók miatt ezek az értékek kissé nagyobbak lehetnek. Az eddigi posztoperatív klinikai tapasztalatokkal együtt értékelve, valószínűsíthető, hogy az elöl 57%ban, hátul 72%-ban szabadon maradt felszíneken keresztül a keratoprotézis lemezei miatt közvetlenül táplálkozni nem tudó corneaszövet diffúzió útján mégis elegendő tápanyaghoz és oxigénhez juthat. Ezen állításunkat természetesen jelenleg bizonyítani nem tudjuk, és jelen közleményünkben ez nem is volt célunk. Vizsgálataink során a hasonló szerkezetű keratoprotézisek esetén gyakori szövődményt okozó retroprotetikus membrán jelenlétéről, vagy hiányáról AS-ОСТ alapján nyilatkozni nem tudunk. Réslámpa-vizsgálattal eseteink között retroprotetikus membrán nem volt észlelhető, azonban az AS-ОСТ az 5 mm hosszú optikai törzs hátsó részét leképezni nem képes. A retroprotetikus membrán képződésének hiányát - a klinikai jeleken kívül - a keratoprotézis szerkezete is alátámasztja. Az 5 mm hosszú optikai törzs ugyanis az üvegtest elülső részében végződik, így teoretikusan csökkenti a membránképződés esélyét. Következtetés A keratoprotézis pontos helyzetének és a corneával való kapcsolatának vizsgálata a fenyegető szövődmények minél koraibb észlelése szempontjából igen nagy jelentőségű. Erre a közelmúltig a réslámpavizsgálaton kívül nem volt más módunk. Réslámpával azonban a keratoprotézis hátsó részét, és a keratoprotézis corneához viszonyított pontos helyzetét megítélni nem lehet. Az AS-OCT-vizsgálat egy olyan noninvazív technika, amelynek segítségével az általunk használt keratoprotézisek szerkezete, helyzete eddig nem tapasztalt pontossággal és részletességgel ítélhető meg. i 25
