Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-12-01 / 4. szám

A szaruhántya vizsgálata konfokális mikroszkóppal

10. a-b ábra: Acanthamoeba ciszták (HRT3/RCM, 400x400 pm, z= 1 В рт]

jeleznek (4, 16). Hosszan fennálló Acanthamoeba fertőzések során a stroma-destrukció által kialakuló mikroűrök révén jellegzetes a lépesméz-rajzolat (16).

Kontaktlencse-viselés során számos szaruhártyát érintő elváltozás alakulhat ki. Epithelialis réteg vastagságcsökkenés, változó mértékben keratocyta sűrűségcsökkenés, továbbá endothelialis polimegetizmus és szabálytalan alakú, kerek vagy ovális sötét területek jelenhetnek meg az endothelrétegben (4). Hosszú távú kontaktlencse-viselés során magas reflektivitású mikropont depozitumok jelenhetnek meg a cornea stromájában (2). Szárazszeműségben számos epithelialis elváltozás figyelhető meg. Popper szakirodalmi eredmények alapján összegezte, hogy szárazszem-szindrómában főként foltokban, mind a superficialis epithelsejtek száma, mind pedig denzitása csökken, a subbasalis idegrostok lefutása, elágazódása megváltozik, illetve azok orsószerű vagy gyöngyfüzérszerű megvastagodása figyelhető meg (19).

Az IVCM alkalmas a szaruhártyában lévő idegen testek felismerésére és lokalizálására, valamint a corneaban létrejövő változások követésére. Fém idegen testek után a reziduális superficialis epithelialis sejtek magas reflektivitást mutatnak. Megnyúlt basalis és intermedier epithelialis sejtek találhatóak a sérülés helyén. A basalis epithelsejtek sűrűsége a sérülés következtében alacsonyabb lesz, körülöttük 1-2 pm-es, magas reflektivitású képletek, valószínűleg leukocyták találhatóak. A sérülés következtében a subepithelialis idegek részlegesen hiányoznak, valamint a Langerhans-sejtek denzitása megnövekedik (21).

Cukorbetegség fennállása során megváltozhat a szaruhártya szerkezete, amelyet diabéteszes keratopathiának nevezünk. IVCM-vizsgálat során számos eltérést láthatunk a diabéteszes szaruhártyák esetében. A basalis epithelsejt-denzitás szignifikánsan csökkent az egészséges személyekéhez képest (19). Csökkenhet az epithelsejtréteg vastagsága és fokozódhat a Bowman-réteg reflektivitása (10). A diabetes mellitusra jellemző idegeltérések a subbasalis idegplexusok morfológiájának megváltozásában és sűrűségének csökkenésében mutatkozik meg (19, 24).

Cornealis disztrófiák általában jól azonosíthatók a réslámpás kép

alapján, azonban az IVCM-es felvételek felmerülő differenciáldiagnosztikai nehézségek esetén segítséget nyújtanak, illetve számos kiegészítő információt adnak, a képek alapján a betegségek progressziójára következtethetünk (4, 17).

Az IVCM segítségével enyhe, illetve mérsékelt ödéma esetén is vizsgálható a szaruhártya endothelrétege. Cornea guttata és Fuchs-disztrófia esetén a cornea guttae kis (5-10 pm), kerek, hiporeflektív képletekként láthatóak, esetenként centrális hiperreflektív résszel. Fuchs endothelialis disztrófia esetén jellemzőek a mikrobullák (11), továbbá a csökkent endotheldenzitás, a pleomorfizmus és a polimegetizmus (4). Keratoconus kezdetén jellemző a keratocyta sejtmagok magasabb reflektivitása és az extracelluláris mátrix homálya (11). Keratoconusban Bowman-réteg szakadások, hosszúkás endothelsejtek figyelhetőek meg (4). A felületes hámsejtek elongációja és örvényszerű elhelyezkedése, valamint rendellenes subbasalis idegszerkezet látható a conus csúcsában. A basalis epithelsejtek átmérője lényegesen nagyobb, az elülső, hátsó és a teljes keratocyta sejtdenzitás 10-19%-kal