Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-12-01 / 4. szám
Examination of cornea using confocal microscopy csökkent, míg az endothelialis sejtsűrűség 6%-kal nagyobb keratoconusos szemekben (17). Refraktív sebészeti eljárások utáni szaruhártya-állapot nyomon követésére szintén alkalmas az IVCM. Fotorefraktív keratectomia (PRK) utáni epithelium morfológiaváltozásra, kompenzációs epithelialis hyperplasia vizsgálatára (17), idegregeneráció követésére, esetlegesen kialakuló subepithelialis haze vizsgálatára, a keratocytákban bekövetkező morfológiai változások megfigyelésére és ECD meghatározására egyaránt használatos a technológia (11). Lézer-asszisztált in situ keratomileusis (LASIK) után vizsgálható a kialakított lebeny vastagsága (11), továbbá az IVCM alkalmazható a keletkezett Bowman-mikroredők észlelésére és csökkenésük követésére, valamint a műtét utáni interface partikulumok jellemzésére (17). Az IVCM alkalmas transzplantációk utáni szaruhártyák követésére, úgymint keratocyta-repopuláció, endotheliumdenzitás meghatározására, transzplantáció utáni időigényes reinnerváció megfigyelésére (11), amely sokszor még posztoperatív 2 év után sem fejeződik be teljesen (23). Excimer és femtosecondum lézer-asszisztált keratoplasztikát követően Fuchs-disztrófiás és keratoconusos esetekben nem mutatkozott különbség a basalis epitheliális sejtsűrűségben, azonban az anterior stromában lévő keratocyta sejtdenzitás alacsonyabb volt a kontrollszemekhez képest (22). A KONFOKÁLIS MIKROSZKÓPIÁNAK KORLÁTÁI, ELLEN JAVALLATAI A konfokális mikroszkópos vizsgálat végrehajtásához szükséges mind a megfelelő beteg-compliance, mind a vizsgáló gyakorlata. A vizsgált akaratlan mozgásai (pl. pulzus, légzés) kivédése érdekében szükségesek a gyors képkészítő - képenkénti expozíciós idő kisebb, mint 1/30 másodperc - rendszerek, amelyek lehetővé teszik elmosódásmentes képek rögzítését. A manuális vizsgálatok megbízhatósága és ismételhetósége korrelál a vizsgáló gyakorlatával (11). Az IVCM-ek jelenlegi képfelbontása mellett a kis sejtkomponensek egymástól való elkülönítése gyakran nehézkes. A gyulladásos sejtek, és a kisebb gyulladásos mikroorganizmusok vizualizálhatóak, ám a bakteriális morfológia identifikálása nem lehetséges. Továbbá intracelluláris sejtkompartmentumok (mint pl. mitokondrium, vacuolum) megfigyelésére nem alkalmasak a tárgyalt mikroszkópok (11). Következtetések A kéziratban összefoglalásra került a konfokális mikroszkópia működési elve és történeti fejlődésének rövid áttekintése. Emellett kifejtésre került a vizsgálati technikák kivitelezése, a normál, egészséges szaruhártyarétegek konfokális mikroszkópos képének ismertetése, majd az IVCM alkalmazhatóságának bemutatása. A konfokális cornealis mikroszkópia noninvazív mikroszkópos vizsgálatot lehetővé téve rendkívül hasznos, kiegészítő diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai, valamint műtéti állapotok utánkövetésére alkalmas eszköz. Irodalom 1. Böhnke M, Masters BR. Confocal microscopy of the cornea. Prog Retin Eye Res 199Э; 18: 553-628. 2. Böhnke M, Masters BR. Long-term contact lens wear induces a corneal degeneration with microdot deposits in the corneal stroma. Ophthalmology 1997; 104:1887-1896. 3. Cavanagh HD, El-Agha MS, Petroll WM, Jester JV. Specular microscopy, confocal microscopy, and ultrasound biomicroscopy: diagnostic tools of the past quarter century. Cornea 2000; 19: 712-722. 4. Chiou AG, Kaufman SC, Kaufman HE, Beuerman RW. Clinical corneal confocal microscopy. Surv Ophthalmol 2006; 51: 482-500. 5. Efron N, Perez-Gomez I, Mutalib HA, Hollingsworth J. Confocal microscopy of the normal human cornea. Contact Lens and Anterior Eye 2001; 24: 16-24. 6. Florakis GJ, Moazami G, Schubert H, Koester CJ, Aurán JD. Scanning slit confocal microscopy of fungal keratitis. Arch Ophthalmol 1997; 115: 1461-1463. 7. Guthoff RE Zhivov A, Stachs 0. In vivo confocal microscopy, an inner vision of the cornea-a major review. Clin Experiment Ophthalmol 2009; 37: 100-117. 8. Guthoff RE Baudouin C, Stave J. Atlas of confocal laser scanning invivo microscopy in ophthalmology. 1st ed. Springer; 2007. 9. Imre L. Első hazai tapasztalatok konfokális corneamikroszkópiával. Szemészet 1999; 136: 97-102. 10. Imre L. A cornea konfokális biomikroszkópos vizsgálata. In: Németh J. editor. Szemészeti diagnosztikus képalkotó eljárások 1st ed. Semmelweis Kiadó; 2011. p. 61-73. 11. Jalbert I, Stapleton E Papas E, Sweeney DE Coroneo M. In vivo confocal microscopy of the human cornea. Br J Ophthalmol 2003; 87: 225-236. 12. Koh V, Loon SC, Wong WL, Wong TY, Aung T. Comparing stereometric parameters between Heidelberg Retinal Tomography 2 and 3 in Asian eyes: the Singapore Malay Eye Study. J Glaucoma 2012; 21: 102-106. 13. Masters BR, Thaer AA. In vivo human corneal confocal microscopy of identical fields of subepithelial nerve plexus, basal epithelial, and wing cells at different times. Microsc Res Tech 1994; 29: 350-356. 14. McLaren JW, Nau CB, Kitzmann AS, Bourne WM. Keratocyte density: comparison of two confocal microscopes. Eye Contact Lens 2005; 31: 28-33. 15. Minsky M. Memoir on inventing the confocal scanning microscope. Scanning 1988; 10: 128-138.