Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-12-01 / 4. szám

A szaruhártya vizsgálata konfokális mikroszkóppal sűrűség 34±3 sejt/mm2, a periférián ennél magasabb, 98±8 sejt/mm2 ta­lálható (25). Kontaktlencse-viselők­ben a Langerhans-sejtek sűrűsége szignifikáns eltérést mutat, mind a centrum (CD = 78±25 sejt/mm2), mind pedig a cornea perifériás ré­szein (CD=210±24 sejt/mm2) (8). A szaruhártya beidegzését főként non-mielinizált, szenzoros idegek biztosítják. Vastagságuk 0,2 /xm és 10 Ц,m közötti, vékony, hosszúkás, magas reflektivitású képletek for­májában láthatóak (8). A cornea acelluláris Bowman-réteg az egy in vivo, cornea, cellular imaging, cell density, differential diagnosisin vivo, cornea, cellular imaging, cell density, differential diagnosis más­sal párhuzamosan futó a 2-3 /xm vastagságú idegfonatokból álló sub­epithelialis idegplexus (3. ábra) révén beazonosítható (20). Az elül­ső és centrális cornea stromában a periféria felől belépő, a szaruhártya felszínével párhuzamos lefutású 10-20 /xm vastagságú, több elága­zást mutató idegek (4. ábra) a kera­­tocyták közelében találhatóak (10), a mély stroma nem tartalmaz ide­geket (8). A szaruhártya stromalis részében a magas reflektivitású ovális alakú keratocyta sejtmagok láthatóak, a citoplazma és az álta­luk termelt kollagénrostok nem vi­­zualizálhatók. A keratocyta sejtsű­­rűség az anterior stromában közel a Bowman-réteghez (5. ábra), és a Descemet-membrán alatt a legna­gyobb, a stroma középső rétegében pedig a legkisebb (6. ábra) (9). A keratocyta sejtmagok nagyobb mé­retűek a hátulsó stromában, mint az elülső, vagy középső rétegben (7. ábra). A legvilágosabb sejtmagokat (kissé szabálytalan alakkal) az anterior stromában láthatjuk (10), ahol a Bowman-réteg szomszédsá­gában akár 800 sejt/mm2 is lehet a sejtsűrűség (20). A hátulsó stromá­ban Imre és társai 500 sejt/mm2 érté­ket határoztak meg. A Descemet­­membrán a Bowman-réteghez ha­sonlóan acelluláris volta miatt nem ábrázolódik egészséges szaruhár­tyák esetén (8, 10). A szaruhártya legbelső rétege, ép corneák esetén a szabályos hatszögletű szerkezetet mutató egyrétegű endothelium, amely felvételeken jól ábrázolódik. Az endothelsejtek (8. ábra) sejtha­tárai sötétek, a citoplazmájuk vilá­gos, a sejtmagjuk nem látható (8). Az életkor és az endothelialis sejt­sűrűség (ECD) közötti negatív kor­reláció ismert, amelyet Imre és mun­katársai vizsgálata szintén alátá­masztott (20 éves kor alatt ECD = 3000-3500 sejt/mm2, 60 éves kor fe­lett ECD = 2000-2500 sejt/mm2) (10). Az endothelsejtek szabályos hexagonális alakjától való eltérése (pleomorfizmus), valamint a sejtek méretbeli eltérése (polimegetizmus) szintén értékelhető a konfokális mikroszkópok alkalmazásával (10). A KONFOKÁLIS MIKROSZKÓPIA ALKAL­MAZÁSI TERÜLETEI Konfokális mikroszkópiával szá­mos diagnózist megerősítő, szaru­hártyát érintő eltérést lehet kimu­tatni, valamint kóros szaruhártya­­állapotok követésére egyaránt alkal­mas. Leggyakoribb és legfontosabb alkalmazási területük kétségtelenül a szaruhártya-fertőzések korai diag­nosztikájában van. Cornealis infekciók alkalmával lát­hatóak a világos, apró, kerek gyulla­dásos sejtek. A baktériumokat kicsi (1,5-2 /xm), kerek, magas reflektivi­tású képletekként azonosíthatjuk, differenciáldiagnosztikájára azon­ban kis méretük miatt nem alkal­mas az IVCM (4). Vírusok kimuta­tására nem elég nagy az IVCM fel­185 В. ábra: Középső stroma rétegben I található keratocyták [HRT3/RCM, I 400x400 ji/m, z=30B jum] 5. ábra: Elülső síroméban lévő kera­tocyták CHRT3/RCIVI, 400x400 цт, z=7B jL/m]

Next

/
Thumbnails
Contents