Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-03-01 / 1. szám

A sejtkárosodás morfológiai jeleinek vizsgálata

festett és p53-immunreaktív sejtek kvantifikálásához a teljes vastagságú szöveti mintán 10 felvételt készítettünk konfokális lézerpásztázó mikroszkóp segítségével (Fluoview FV-1000, 40x-es nagyítás), majd a képeken lévő p53-immunreaktív és immunnegativ sejtek számát meghatároztuk, és az elülső lencsetok epithelsejtjeiben expresszálódó p53 arányt megállapítottuk. Az eredmények átlagának ±SEM-értékét vettük, a GraphPad Prism 5.3-as program segítségével elemezve és Student t-tesztet alkalmazva a statisztikai szignifikanciát p<0,05-nél állítottuk fel.

Az ábrákat a mikroszkópos felvételekből Adobe Photoshop CS6 programmal készítettük.

Eredmények

A toluidin-kékkel festett félvékony metszetek fénymikroszkópos vizsgálata során mindkét csoportban levő elülső lencsetokok epithelsejtjeiben kéttípusú sejt volt látható. Az egyik típusba (1. B, D ábra) normál, köbhámsejtekre jellemző morfológiájú sejtek tartoztak, amelyek világos festődést mutató, kerek sejtmagot és világosan festődő citoplazmát tartalmaztak. Ezek valamint a szomszédos sejtek láthatóan jól megőrzött szoros kapcsolattal rendelkeztek, illetve a sejt és a bazális membrán között is a normál köbhámsejtekre jellemző volt a kapcsolat (1. ábra D). Ezzel szemben, a másik típusú sejt (1. C, E ábra) jellegzetessége a sötét, intenzíven festődő sejtmag és citoplazma volt. A legtöbb esetben a köbhámsejtekre jellemző alak eltűnését és a citoplazma zsugorodását láttuk (1. A ábra). Emellett esetenként az epithelsejtek bazális membránról történő leválása is megfigyelhető volt (1. E ábra). A zsugorodott, sötét sejtek gyakran tartalmaztak vakuolomokat a citoplazmájukban (1. C ábra), felpuffadt intracelluláris sejtorganellumok jelenlétét jelezve. A fent említett morfológiai jellegzetességek súlyos sejtkárosodást jelezhetnek. Manuálisan eltávolított (I.

csoport), illetve femtoszekundum lézeres capsulotomia után (II. csoport) az elülső lencsetokok epithelsejtjei egyaránt tartalmaztak normális morfológiájú és sötét citoplazmájú és sejtmagú sejteket, jelezve, hogy mindkét típusú beavatkozás bizonyos szintű sejtkárosodást okoz. Mindamellett, több károsodott, ennek következtében sötét, zsugorodott sejtet láttunk az I. csoportban, mint a II. csoportban. Annak érdekében, hogy pontosabb információink legyenek arról, hogy milyen különböző hatása van a manuális és femtoszekundum lézeres capsulotomiának az elülső lencsetok epithelsejtjeire, a továbbiakban transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatokat végeztünk. A manuálisan eltávolított elülső lencsetokok epithelsej tjeinek a sejtmagjában jellegzetes morfológiai eltéréseket láttunk. A normál epithelsejtekre jellemző, leginkább a II. csoportban látható kerek sejtmaggal (2. В ábra) ellentétben az I. csoportban található sejtek magja a

1 . ábra: Fénymikroszkópos felvételek toluidin-kékkel festett félvékony metszetekből manuális CA, C, El és femtoszekundum lézeres capsulotomia CB, D3 után. Ellentétben a jól megőrzött köbhámsejtekre jellemző kerek sejtmaggal és világosan festődött citoplazmájval rendelkező epithelsejtekkel, amelyek nagyobb számban a femtoszekundum lézeresen eltávolított elülső lencsetokokban CB és DD láthatóak, a manuálisan eltávolított lencsetokokban a sejtek többsége degeneratív jeleket tartalmazott CA, C, Eh A: Az epithelsejtek Cnyíll zsugorodtak, és sötétebbek. A sejtek zsugorodásának köszönhetően, széles üres terek Cnyíl, El jelentek meg a sejtek között, ami károsodott sejt-sejt kapcsolatra utalhat. A nyíl a sejtmag körüli citoplazmatikus vakuolumokra mutat CCD. E: Sötéten festődő lapos és zsugorodott sejtek az elülső lencsetok sejtjeiben manuális eltávolítás után. Megfigyelhető a tokról levált sejt Cnyíll, a sejt és bazális membrán közötti kapcsolat károsodására utalva. Lépték: 1 5 цm a B, illetve 1 □ jum az A, C, □, E képen