Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-09-01 / 3. szám
Long-term assessment of surgically induced astigmatism 2. táblázat: Pentacam HR-készülékkel mért cornealis topográfiás indexek a katarakta műtétek előtt és a követési idő végén. Az adatok leírása: átlag CstandardszórásD. ISV: felszíni varianciaindex; IVA: vertikális aszimmetria index; IHA: magassági aszimmetria index; IHD: magassági decantatiós index]. A p-érték: a különbség szignifikancia-értéke az egyes indexek preoperatív és posztoperatív értékei között Előtt Követési idő végén P ISV 18,32 (7,05) 21,89(11,25) 0,008 IVA 0,14 (0,06] 0,18 (0,13) 0,03 IHA 4,96 [5,54] 6,29 (6,79) 0,24 IHD 001(0,009) 0,01(0,01) 0,08 seb helyzete alapján csoportosítva láthatóak az indukált asztigmatizmus vektorok végpontjai, polar-grafikonokon ábrázolva. A felső sebek esetén készített Pentacam HR-vizsgálat alapján a felszíni variancia index (ISV) és a vertikális aszimmetria index (IVA) növekedését tapasztaltuk, mely változások statisztikailag szignifikánsak voltak, azonban klinikailag nem jelentős mértékű változásokról volt szó (2. táblázat). Statisztikailag szignifikáns, negatív korrelációt találtunk a tengelyhossz és a SIA mértéke között (r= =-0,32; p = 0,002), valamint pozitív, szignifikáns korrelációt igazoltunk az életkor és a SIA mértéke között (r=0,36; p<0,001). A preoperatív cornealis asztigmatizmus mértéke és a SIA mértéke között nem találtunk szignifikáns mértékű korrelációt (r=0,05; p=0,65). Megbeszélés A szürkehályogműtét egyik fontos célja csökkenteni, de legalábbis nem növelni a preoperatív meglévő cornealis asztigmatizmust. A modern kataraktaműtét során ma többnyire ciear cornealis sebnyitást alkalmazunk; a sebkészítéssel létrehozott cornealis asztigmatizmus változását hívjuk sebészileg indukált asztigmatizmusnak. A cornealis asztigmatizmus mértékének incidenciáját elemző közlemények szerint a 0,51-1,49 D preoperatív cornealis asztigmatizmus a leggyakrabban előforduló asztigmatizmus-tartomány, a populáció kb. 50-60%-a (6, 13, 16, 29). A műtét előtt mért 0,5 D-nál kisebb cornealis asztigmatizmus elhanyagolható, illetve a meredek tengelyben ejtett műtéti seb megoldást jelenthet; a 1,5 D feletti cornealis asztigmatizmus esetén pedig limbális relaxációs incisio, keratorefraktív műtét vagy toricus műlencse beültetése nyújt viszonylag jól kiszámítható megoldást. A két érték közti, és tehát a leggyakoribb asztigmatizmus értékek műtéti megoldása, korrigálása viszont nem kellően körülírt és nem jól megoldott. A kérdéses asztigmatizmus tartományban a cornealis asztigmia csökkentése az egymással szemben készített kettős cornealis incisióval (angolban: opposite clear corneal incision, OCCI) jó megoldást jelenthet irodalmi források szerint is (2,3, 7, 8,18,30,34,39). A második seb készítésének ideje a műtét során nem egységes. Lever, Qammar illetve Bazzazi munkacsoportja (2, 22, 34) a műtét elején, a viszkoelasztikus anyag beadása után, míg Khokar és munkatársai (18) a viszkoelasztikus anyag kiöblítése előtt, a műtét végén készítették a második cornealis sebet. Véleményünk szerint a lényeg a seb alakjának szabályossága, a készítésének ideje pedig egyénileg változtatható. Az indukált asztigmatizmus paraméterei függnek a seb tulajdonságaitól (1, 19, 10, 26, 36), valamint újabb adatok szerint a preoperatív cornealis asztigmatizmus mértékétől, a páciens életkorától és akár a szemnyomás értékétől, a szem tengelyhosszától és az elülső csarnok mélységétől is (5). Jelen vizsgálatunkban is kimutattuk, hogy az indukált asztigmatizmus mértéke függ a páciens életkorától, csakúgy, mint limbális relaxációs incisio esetén, ahol egyes nomogramok az életkort is figyelembe veszik. E korreláció hátterében cornealis biomechanikai okok állhatnak. A clear cornealis sebek gyógyulása 60 napig tart szövettani vizsgálat szerint (11), az indukált asztigmatizmus mértéke 6 hétig pedig biztosan nem változik szignifikánsan egyes szerzők szerint (31), Masket és munkatársai szerint pedig 4 hét után már stabil az indukált asztigmatizmus mértéke is (25). Más adatok szerint az átlagos asztigmatizmus 12 hét (18), de akár 1 év után (33) is változatlan marad ciear cornealis incisio után, bár vektoranalízissel követve, az eredmények nagyban függenek a számítási módszertől is (33). Egyes szerzők szerint egy évvel a műtét után egy minimális indirekt irányú shift figyelhető meg a cilinderérték tengelyében (20), de ez fiziológiás meridián-változásnak is betudható lehet. Chiam adatai szerint az első és a hatodik posztoperatív hónap között nincs lényeges keratometriai változás OCCI technika esetében sem, tehát stabil az indukciós hatás (7). Vizsgálataink szerint a 2. hét után, az átlagosan a 9. posztoperatív hónapig van ugyan egy statisztikailag szignifikáns csökkenés az indukált asztigmatizmus mértékében, azonban klinikailag ez a csökkenés minimális. Ez a minimálisan csökkenő indukciós hatás a posztoperatív 2. hónapban még statisztikailag nem mutatkozik meg korábbi adataink szerint sem (30). Ismert, hogy a felül elhelyezett cornealis sebek nagyobb és indirekt asztigmatizmust, a temporális sebek pedig kisebb és direkt asztigmatizmust indukálnak (1, 4, 32, 37). A temporális sebek kisebb mértékű asztigmatizmus indukciójának hátterében az állhat, hogy a sclero-
