Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-09-01 / 3. szám

Szürkehályog és száraz szem

presszálhatósága sok információt ad, amelyről bővebben esik szó a Meibom-mirigy diszfunkció részben (2., 3. ábra, 1. táblázat).

Már a könny megjelenése, jellege árulkodó lehet pl. debris, habosság, olajos szekrétum. A könnymeniscus magasság, azaz a szemgolyó és a szemhéj szél találkozásánál a felületi feszültség által kialakított könnycsík jellemzi a teljes könnytérfogatot. A könnymeniscus magassága statikusan réslámpa vagy elülső szegmens optikai koherenciatomográfia (OCT) segítségével, illetve dinamikusan video-meniscometerrel mérhető (4, 26, 52).

Ha a könnyfilm instabil, akkor pislogás után kórosan hamar felszakad, nem vonja be, nem védi a szemfelszínt. Egészségesnél 15-20 sec, mérsékelt vagy súlyos szemszárazságban 2-10 sec-ra csökken az az idő, amíg a precornealis könnyfilm folytonos (4, 26).

Könnyfilm-felszakadási időt réslámpával fluoreszcein becseppentése után szándékosan visszatartott pislogás mellett mérhetünk, amíg egy spontán pislogás után véletlenszerű, pontszerű hiányt nem figyelünk meg a precornealis könnyfilmen. Noninvazív módon, fluoreszcein csepp nélkül Tearscope interferometria segítségével is meghatározhatjuk. Ez esetben a szaruhártyára vetítünk egy mintát vagy rácsot, amelynek torzulása jelzi a könnyfilm felszakadását (4, 26, 27) (4. ábra).

A. ábra: Noninvazív könnyfilm-felszakadási idő meghatározása Tearscope készülékkel Csaját felvételi

5. ábra: Elülső szegmens OCT-vel ábrázolható LIPCCDF redők.

A: műkűnny kezelés előtt a redőket nem fedi könnyfilm. B: műkönny kezelés után a redők elsimulnak, ismét könnyfilm fedi őket (Veres et al.) (53)

A conjunctivochalasis a bulbaris kötőhártya laza, nem ödémás redundanciája jellegzetesen a bulbus és az alsó szemhéj között (18) észlelhető, megbontva ezzel az alsó könny rezervoárt és szárazszempanaszokat vált ki. Gyakorisága időskorban magasabb, patogenezisét tekintve krónikus gyulladással kísért elastosis, amely megfelelő könnypótlás ellenére sem fejlődik vissza. Előrehaladott, terápiárarezisztens esetekben a meglazult kötőhártyarész kimetszése megoldást jelenthet a krónikus panaszokra (47).

A szemhéj széllel párhuzamos conjunctiva-redők (LIPCOF) nem azonosak a conjunctivochalasissal (17). A réslámpás-vizsgálat során, noninvazív módon meghatározható LIPCOF multicentrikus tanulmányban bizonyította meggyőző pozitív prediktív értékét a szárazszem-szűrésben (38). Elülső szegmens OCT-készülékkel a LIPCOF- redők nagy felbontásban vizualizálhatóak, többek között a szárazszem-tünetekkel korreláló új osztáN /

lyozással figyelembe lehet venni a kötőhártya-redők könnyfilmmel való fedettségét vagy a redők számát (52) (5. ábra). Schirmer-teszttel, lokális érzéstelenítésben vagy anélkül mérhetjük a könnytermelést 5 percig az alsó áthajtásba helyezett szűrőpapír segítségével.

A könnyfilm optikai közegként is fontos szereppel bír. Hullámfrontanalízissel mért magasabb rendű aberrációk száma alapján a könnyfilm optikai tulajdonságai egy pislogáson belül változnak. Száraz szeműeknél a legideálisabb állapot a pislogást követően hamarabb létrejön, de rövidebb ideig áll fenn, mint egészséges szemeknél (37). Meyer egészségesek és száraz szeműek szaruhártya morfológiáját tanulmányozta Scheimpflug-kamerával (36). A centrális szaruhártya-vastagság kortól függően nőtt az egészségeseknél, míg száraz szemben szintén kortól függően csökkent. Egyelőre ennek gyakorlati jelentőségét még nem ismerjük a klinikumban.

A percenként mérhető pislogásszám a környezeti, mentális, figyelmi állapottól függően tág határok között mozog, és befolyásolja a könnyfilm stabilitását. Ritka pillacsapás (pl. Parkinson-kórban) előnytelen lehet instabil könnyfilm esetén, ugyanakkor sűrű (akár 25- 30/ perc) pillacsapás kompenzatorikus mechanizmust feltételez már kialakult száraz szemnél (4). Könnyfilm lipidréteg-vastagság interferometriás módszerekkel szemikvantitatívan becsülhető, elvékonyodása vagy túlzott vastagodása a könnyfilm stabilitását veszélyezteti (4, 26, 27) (2. ábra). Fluoreszcein becseppentését követően kobaltkék fényben vizsgálható a szaruhártya-festódés, amelynek elemzése vanBijsterveld, Oxfordskála vagy a CLEK-rendszer szerint történhet. A fluoreszcein elsősorban a cornea elhalt vagy degenerálódott epithelsejtjeit, illetve hámhiányokat fest, míg lisszamin zöldet inkább a conjunctiván az elhalt vagy károsodott védőfunkciójú epithelsejtek veszik fel (4).