Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-06-01 / 2. szám

Myopia control intervention strategies

izom ellazulása kapcsán, függőleges irányban terjeszkedik a szemgolyó, oblát („álló tojás") alakot vesz fel. Ezek az átmeneti változások akár maradandó állapotváltozást idézhetnek elő a szemgolyó alakjában. Prolát alakra jellemzően, a perifériás retinán egy hypermetropiás defókusz jelentkezik, hiszen hiába éles a kép a foveán, a szférikus referenciagörbe nagyobb sugarú, mint a hátsó retinafél (1. ábra 2. rajzhoz hasonlóan), és a rövidlátás progrediálhat (43).

A hypermetropiás defókusz közeire nézéskor myop szemeken nagyobb, mint a nem myop szemeken, mert a myop szemek hajlamosabbak a késleltetett, vagy alul-akkommodációra, amely elégtelenség szintén a hypermetropiás defókuszhoz vezet olvasás során is. Az akkommodáció-késleltetés, vagy alul-akkommodáció, az akkommodációs szükséglet és a tényleges akkommodációs válasz különbsége (48). Elmondhatjuk tehát, hogy azok a gyerekek, akik közeire nézéskor folyamatosan „alul-akkommodálnak”, hypermetropiás defókuszt produkálnak a retinán és kialakul, vagy progrediál a myopiájuk. Ezt az a tény is megerősíti, hogy a myopoknak nagyobb az alul-akkommodációja, mint az emmetrópoknak.

Azt azonban nem tudjuk, hogy az alul-akkommodáció indítja-e el a myopizációt, vagy a már kialakult myopiás, prolát alakú szem befolyásolja az alul-akkommodáció nagyságát, és a következményes progressziót (36).

Szabadtéri

TEVÉKENYSÉG

A myopia kialakulásában a genetikai faktorok mellett egyre nagyobb figyelem fordítódik a környezeti tényezők hatására. Sherwin és munkatársai 2012-ben összegezték 7 keresztmetszeti vizsgálat és további 16 (8 keresztmetszeti, 7 prospektiv időbeli követéses és 1 randomizált kontrollált keresztmetszeti vizsgálat) eredményét, amely a myopiaprogresszió és a szabadtéri tevékenység közti összefüggéseket vizsgálta.

Az eredmény kimutatta, hogy a szabadban való tartózkodás mérsékelten, de szignifikánsan csökkenti a myopia-progresszió rizikóját, és csökkenti a bulbushossz növekedését. A heti hét óra szabadban tartózkodás már nagyobb védőhatást igazolt (odds ratio: 0,87). A kelet-ázsiai populációban erősebb volt az összefüggés, mint más populációkban, de ez magyarázható azzal, hogy a kelet-ázsiai gyerekek eleve kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a nem kelet-ázsiaiak. A myopok inkább nagyobb városokban élnek, ahol kevesebb a szabadtéri tartózkodás, vagy sport lehetősége. Az sem mindegy, hogy milyen az éghajlat a vizsgált területen, mennyi a napsütéses órák száma, mennyire erős a fény, vagy milyenek az iskolai, vagy dolgozóhelyi szokások. A rövidlátó és nem rövidlátó gyerekek személyisége is különbözhet. A myopok inkább beltéri tevékenységgel szeretnek foglalkozni (27). Hazánkban is valós probléma, hogy a sportorvosi vizsgálatok kapcsán bizonyos városokban a közepes fokú myopokat a retinaleválás veszélye miatt leállítjuk a versenyszerű sportról (talán éppen akkor, amikor elérik azt az időszakot, hogy nemzeti, vagy akár világversenyeken vegyenek részt), figyelmen kívül hagyva, hogy az üvegtesti gél nincs elfolyósodva, nincs perifériás szakadásuk és nem áll fenn üvegtesti trakció.

Hogy milyen mechanizmus áll a kinti tartózkodás és myopia-redukció kapcsolatának hátterében^- Egyrészt a napfény hatására fokozódik a retinális dopamin-felszabadulás, ami a bulbushossz növekedését lassítja (19). Másrészt, a fokozott fényintenzitás hatására a pupilla szűkül, a paraaxiális, homályos látást okozó sugarak kiküszöbölődnek, így csökken a bulbus megnyúlását okozó inger. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minél több a szabadban való tartózkodás,

annál kevesebb idő jut olvasásra, amely előnytelen a progresszió szempontjából (27).

Felmerülhet a kérdés, hogy mi van hatással a rövidlátásunkra, a szabadtéri fényintenzitás, vagy maga a sporttevékenységi Read és munkatársai 2014-ben jelentettek meg egy közleményt, amelyben rövidlátó és emmetrop (összesen 102) 10-15 éves gyermekek esetén mérték 2 héten keresztül a csuklójukra szerelt műszerrel, mennyi fényintenzitás éri őket és mennyi sportaktivitást végeznek. A két csoport összehasonlító vizsgálati eredménye, hogy a myop és emmetrop csoportban nem volt különbség a sportaktivitás mennyiségében, de a rövidlátókat szignifikánsan kevesebb fény érte. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a gyermekeink, unokáink minél több időt töltsenek a szabadban, válasszanak szabadtéri sportot, ha lassítani szeretnénk a rövidlátás kialakulását, vagy progresszióját.

D-VITAMIN

A szabadban tartózkodás nemcsak több fényt, sportot jelent, kevesebb akkommodációval, hanem a D-vitamin-szintet is növeli. Vajon a szabadtéri tevékenység myopia-progressziót gátló hatása mennyire függ össze a szervezet D-vitamin tartalmával Mutti és munkatársai kisebb esetszámmal már 2011-ben igazolták a szérum D-vitamin és a myopia kapcsolatát. A szabadban eltöltött órák számában nem volt differencia a myop és nem myop csoport között, csakúgy, mint a D-vitamin-szintben amikor nem vettek figyelembe bizonyos tényezőket a statisztikai számításban. A kor és étrenddel bevitt D-vitamm menynyiségét figyelembe véve azonban, a myopoknál alacsonyabb D-vitamin-szintet találtak (22).

Yasar és munkacsoportja 946 fiatal felnőtt szérum 25-hidroxy D3-vitamin szintjét és refrakcióját vizsgálta. A 946 felnőtt között 221 myopiás volt, akiknek 25-OH D3-vitamin szérumszintje szignifikánsan

62