Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-06-01 / 2. szám

Myopia control intervention strategies izom ellazulása kapcsán, függőleges irányban terjeszkedik a szemgolyó, oblát („álló tojás") alakot vesz fel. Ezek az átmeneti változások akár maradandó állapotváltozást idéz­hetnek elő a szemgolyó alakjában. Prolát alakra jellemzően, a periféri­ás retinán egy hypermetropiás defókusz jelentkezik, hiszen hiába éles a kép a foveán, a szférikus refe­renciagörbe nagyobb sugarú, mint a hátsó retinafél (1. ábra 2. rajzhoz hasonlóan), és a rövidlátás progre­­diálhat (43). A hypermetropiás defókusz közeire nézéskor myop szemeken nagyobb, mint a nem myop szemeken, mert a myop szemek hajlamosabbak a késleltetett, vagy alul-akkommo­­dációra, amely elégtelenség szintén a hypermetropiás defókuszhoz ve­zet olvasás során is. Az akkom­­modáció-késleltetés, vagy alul-ak­­kommodáció, az akkommodációs szükséglet és a tényleges akkom­modációs válasz különbsége (48). Elmondhatjuk tehát, hogy azok a gyerekek, akik közeire nézéskor fo­lyamatosan „alul-akkommodálnak”, hypermetropiás defókuszt produ­kálnak a retinán és kialakul, vagy progrediál a myopiájuk. Ezt az a tény is megerősíti, hogy a myo­­poknak nagyobb az alul-akkom­­modációja, mint az emmetrópok­­nak. Azt azonban nem tudjuk, hogy az alul-akkommodáció indítja-e el a myopizációt, vagy a már kialakult myopiás, prolát alakú szem befo­lyásolja az alul-akkommodáció nagyságát, és a következményes progressziót (36). Szabadtéri TEVÉKENYSÉG A myopia kialakulásában a geneti­kai faktorok mellett egyre nagyobb figyelem fordítódik a környezeti té­nyezők hatására. Sherwin és munka­társai 2012-ben összegezték 7 ke­resztmetszeti vizsgálat és további 16 (8 keresztmetszeti, 7 prospektiv időbeli követéses és 1 randomizált kontrollált keresztmetszeti vizsgá­lat) eredményét, amely a myopia­progresszió és a szabadtéri tevé­kenység közti összefüggéseket vizs­gálta. Az eredmény kimutatta, hogy a szabadban való tartózkodás mérsé­kelten, de szignifikánsan csökken­ti a myopia-progresszió rizikóját, és csökkenti a bulbushossz növeke­dését. A heti hét óra szabadban tartózkodás már nagyobb védőha­tást igazolt (odds ratio: 0,87). A kelet-ázsiai populációban erősebb volt az összefüggés, mint más po­pulációkban, de ez magyarázható azzal, hogy a kelet-ázsiai gyerekek eleve kevesebb időt töltenek a sza­badban, mint a nem kelet-ázsiaiak. A myopok inkább nagyobb váro­sokban élnek, ahol kevesebb a sza­badtéri tartózkodás, vagy sport le­hetősége. Az sem mindegy, hogy milyen az éghajlat a vizsgált terü­leten, mennyi a napsütéses órák száma, mennyire erős a fény, vagy milyenek az iskolai, vagy dolgozó­helyi szokások. A rövidlátó és nem rövidlátó gyerekek személyisége is különbözhet. A myopok inkább beltéri tevékenységgel szeretnek foglalkozni (27). Hazánkban is valós probléma, hogy a sportorvosi vizsgálatok kapcsán bizonyos vá­rosokban a közepes fokú myo­­pokat a retinaleválás veszélye mi­att leállítjuk a versenyszerű sport­ról (talán éppen akkor, amikor el­érik azt az időszakot, hogy nemze­ti, vagy akár világversenyeken ve­gyenek részt), figyelmen kívül hagyva, hogy az üvegtesti gél nincs elfolyósodva, nincs perifériás sza­kadásuk és nem áll fenn üvegtesti trakció. Hogy milyen mechanizmus áll a kinti tartózkodás és myopia-reduk­­ció kapcsolatának hátterében^- Egy­részt a napfény hatására fokozódik a retinális dopamin-felszabadulás, ami a bulbushossz növekedését las­sítja (19). Másrészt, a fokozott fényintenzitás hatására a pupilla szűkül, a paraaxiális, homályos lá­tást okozó sugarak kiküszöbölőd­nek, így csökken a bulbus megnyú­lását okozó inger. Végül nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy minél több a szabadban való tartózkodás, annál kevesebb idő jut olvasásra, amely előnytelen a progresszió szempontjából (27). Felmerülhet a kérdés, hogy mi van hatással a rövidlátásunkra, a sza­badtéri fényintenzitás, vagy maga a sporttevékenységi Read és munka­társai 2014-ben jelentettek meg egy közleményt, amelyben rövidlátó és emmetrop (összesen 102) 10-15 éves gyermekek esetén mérték 2 héten keresztül a csuklójukra sze­relt műszerrel, mennyi fényintenzi­tás éri őket és mennyi sportaktivi­tást végeznek. A két csoport össze­hasonlító vizsgálati eredménye, hogy a myop és emmetrop csoport­ban nem volt különbség a sportak­tivitás mennyiségében, de a rövid­látókat szignifikánsan kevesebb fény érte. Következtetésként el­mondhatjuk, hogy a gyermekeink, unokáink minél több időt töltsenek a szabadban, válasszanak szabadté­ri sportot, ha lassítani szeretnénk a rövidlátás kialakulását, vagy prog­resszióját. D-VITAMIN A szabadban tartózkodás nemcsak több fényt, sportot jelent, kevesebb akkommodációval, hanem a D-vi­­tamin-szintet is növeli. Vajon a sza­badtéri tevékenység myopia-prog­­ressziót gátló hatása mennyire függ össze a szervezet D-vitamin tartal­mával Mutti és munkatársai kisebb esetszámmal már 2011-ben igazol­ták a szérum D-vitamin és a myo­pia kapcsolatát. A szabadban eltöl­tött órák számában nem volt diffe­rencia a myop és nem myop cso­port között, csakúgy, mint a D-vi­­tamin-szintben amikor nem vettek figyelembe bizonyos tényezőket a statisztikai számításban. A kor és étrenddel bevitt D-vitamm meny­­nyiségét figyelembe véve azonban, a myopoknál alacsonyabb D-vita­­min-szintet találtak (22). Yasar és munkacsoportja 946 fiatal felnőtt szérum 25-hidroxy D3-vita­­min szintjét és refrakcióját vizsgál­ta. A 946 felnőtt között 221 myo­piás volt, akiknek 25-OH D3-vita­­min szérumszintje szignifikánsan 62

Next

/
Thumbnails
Contents