Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-03-01 / 1. szám
□CT és ultrahang szerepe nanophthalmusban és microphthalmusban 1 . táblázat: Látóélesség-értékek és morfológiai eredmények Hatsó szegmens eltérések OCT-vel retinaciszták az INL-ben retinaciszták az INL-ben retinaciszták, chorioidea redők, retinaredők diffúz ödéma az ÜNL-ben retinaciszták az INL-ben, GCL-ben retinaciszták az INL-ben, GCL-ben normális normális normális normális normális normális CNV a fovea alatt betegben retinalis elváltozásokat a fenti rétegekben nem találtunk. A 8. sz. beteg jobb szemében a fovea alatt choroidealis neovascularisatioképződést találtunk, amelyet nem tudtunk összefüggésbe hozni az anterior microphthalmusával. Szám Kor Nem Oldal Preoperatív BCVA Posztoperatív BCVA 1 60 nő o.d. 0,20 0,20 o.s. 0,5Ü 0,50 2 49 nő o.d. 0,06 0,10 o.s. 0,04 0,125 3 37 nő o.d. 0,80 0,40 o.s. 0,70 0,70 4 68 férfi o.d. 0,10 0,10 o.s. 0,60 0,60 5 56 nő o.d. 0,70 0,80 o.s. 0,90 1,00 6 44 nő o.s. szeou 0,15 7 48 nő o.d. 1,00 1,00 o.s. 1,00 1,00 8 21 nő o.d. 0,50 0,70 INL: belső magvas réteg; ONL: külső magvas réteg CNV: choroidealis neovascularisatio az olyan posztoperatív morfológiai eltérésekre, mint a chorioidea-leválás, és segítségével kizárhattuk az irodalomból ismert, eseteink között nem tapasztalt szerózus retinaleválást. Ultrahang-biomikroszkópiával általában a szemnyomás-emelkedés okát kerestük: kvantitatív gonioszkópiát végeztünk, az írisz, illetve a lencse vagy műlencse helyét vizsgáltuk, és a sugártest redőinek ellapultságát néztük. Amennyiben trabeculectomia is történt, akkor a filtrációs párna UBM-képéből próbáltunk következtetni a filtráció meglétére/hiányára. Hátsó szegment OCT-vel retinacisztákat találtunk a belső nukleáris rétegben (INL) az 1. számú beteg mindkét szemében. Retinacisztákat, chorioidea és retinaredőket a 2. sz. beteg jobb szemében észleltünk, a bal szemben pedig diffúz ödémát a külső nukleáris rétegben (ONL). A 3. sz. beteg mindkét szemében retinacisztákat detektáltunk a belső magvas (INL) és a ganglionsejt (GCL) rétegben. A 4. az 5. és a 7. sz. A 6. sz. beteg bal szemében az OCT-vizsgálatot nem sikerült kivitelezni. В-scan ultrahangfelvételen többször vizsgálva a falvastagság mindig fokozott volt (1,7-1,9 mm között) (1. ábra). Ezen beteg fenti szemében opus után 5 héttel nasalisan felül lapos chorioidealeválás (uveális effusio) volt átmeneti látásromlással, amely 3 hét alatt műtét nélkül rendeződött. A 2-5. ábra néhány jellegzetes eltérést mutat be OCT segítségével. OCT-vizsgálattal 3 beteg 6 szemében normális hátsó pólust találtunk. A 6 szemből 5 esetében a látóélesség 0,6 és 1,0 között volt. Egy beteg egyik szemén hátsó pólus eltérés nélkül a visus 0,1 volt, az ő esetében a látóélességet glaukómája magyarázta. Azoknál a betegeknél, akiknél retinacisztákat találtunk az INL-ben és a GCL-ben (1. sz. beteg mindkét szeme, 3. sz. beteg mindkét szeme) használható látóélesség detektálható az évek óta tartó követés során. Azon betegeinknél azonban, akiknél falvastagság-fokozódást, retina- és chorioidea redőket találtunk, lencseműtétjüket követően volt ugyan látóélesség-javulás, de továbbra sincs olvasóképességük (2. sz. beteg mindkét szeme, 6. sz. beteg bal szeme). 1 . ábra: Ultrahang В-scan. A képen jól látható a kisméretű szemgolyó és a magvastagodott hátsó fal. Falvastagság: 1 ,8 mm hg ~ I
