Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-03-01 / 1. szám
ÜCT and ultrasound in nanophthalmos and microphthalmos Bevezetés Nanophthalmus és microphthalmus A nanophthalmus ritka szemészeti megbetegedés, amelyben a szemgolyó méretei a normálistól jelentősen eltérnek, a tengelyhossz gyakran nem haladja meg a 14-16 mm-t felnőttkorban sem. Jellemző az extrém hypermetropia, a látóélesség nemritkán csak 0,1. A lencse azonban a normális szemgolyóhoz hasonló méreteket mutathat. A kisméretű szemgolyóban az elülső csarnok sekély, a csarnokzug elzáródásra hajlamos (1-3). Relatív anterior microphthalmusban a szemgolyó elülső szegmentumának méretei kisebbek, a corneaátmérő 11 mm vagy annál kisebb, a csarnokmélység 2,2 mm vagy annál kisebb, a tengelyhossz azonban 21,0 mm-nél nagyobb (4). Ultrahang B-scan A szemészeti B-scan-vizsgálat a legelterjedtebb radiológiai jellegű képalkotó módszer, amely a szemészek rendelkezésére áll. A jelenlegi készülékek 10-20 MHz-es mechanikus szektorfejjel vannak felszerelve, amelyek 0,15 mm körüli felbontással tudják leképezni a szemgolyó hátsó falát, a szem hátsó szegmentumát és az orbita szemgolyó mögötti kb. 10 mm-es sávját. Nanophthalmusban a bulbus méretének meghatározásán túl az esetleges további morfológiai eltérések kimutatásának eszköze (5). Ultrahang-biomikroszkópia (UBM) Az UBM-vizsgálat speciális formája a В-scan ultrahangnak. Lényege, hogy kifejezetten magas frekvenciát alkalmaz, ezáltal a megszokottnál magasabb felbontást ad. Rövid fókuszú fejjel dolgozik, így az elülső szegment vizsgálatára kifejezetten alkalmas. A magas ultrahang-frekvencia miatt a fej szabadon mozgó, vízelőtétbe merül. Segítségével az elülső szegment biometriai paraméterei és az írisz mögötti struktúrák helyzete állapíthatók meg (6). Optikai koherencia tomoqráfia (OCT) Az OCT működését korábbi közlemények részletesen ismertetik (7-10). Az eljárás során a hátsó pólusról keresztmetszeti képeket készítünk noninvazív módon. A felvételek a szemfenéki eltérések dokumentálására és követésére is kiválóan alkalmasak. A jelenleg forgalomban lévő spectral-domain OCT-készülékek axiális felbontása 3-5, transzverzális felbontása 10-15 mikrométer (11). Az OCT széles körben használható szemészetben számos retinabetegség diagnosztizálására és követésére. Betegek és módszerek Retrospektív adatfeldolgozás kapcsán összegyűjtöttük a nanophthalmusos és relatív anterior microphthalmusos betegeink rendelkezésre álló adatait és felvételeit. Előző közleményünkkel azonos módon relatív anterior microphthalmusosnak tekintettük azokat a betegeket, akiknél a bulbushossz nagyobb volt, mint 21 mm, a cornea átmérő nem haladta meg all mm-t, és olyan szemnyomásemelkedésük volt, amely sekély elülső csarnokkal, illetve a csarnokzug elzáródásával járt, de amelyet a megfelelően elvégzett YAG-lézer iridotomia nem oldott meg. Nyolc lencseműtéten átesett beteg 14 szemének adatait dolgoztuk fel. A lencseműtétek részleteiről és eredményeiről előző közleményünk számol be (12). Hat beteg 11 szeme felelt meg a nanophthalmus kritériumainak. Két beteg 4 szeme felelt meg a relatív anterior microphthalmus kritériumainak. A nyolc betegből 7 nő és 1 férfi volt. Az átlagéletkor 47,8 év (21-66 év) volt. Vizsgálatunk során ultrahang B-scant, ultrahang biomikroszkópiát és hátsó szegmens optikai koherencia tomográfiát végeztünk. A hátsó szegment ultrahangvizsgálatára Alcon Ultrascan készüléket (Alcon, Fort Worth, TX) alkalmaztunk 20 MHz-es В-scan fejjel. Az elülső szegment ultrahang vizsgálata OTI 1000 Ultrahang-biomikroszkóppal (OTI-SCAN 1000, OTI Ophthalmic Technologies Inc., Toronto, Canada), 35 MHz-es vizsgálófejjel történt. Az Optikai koherencia tomográfiás vizsgálatokhoz a time-domain technológiájú StratusOCT-készüléket (Model 3000, Zeiss Meditec Inc., Dublin, CA; szoftververzió: v4.0.2 (0056) és spectral-domain technológiájú Cirrus HD-ОСТ (Model 4000, Carl Zeiss Meditec, Inc., Dublin, CA; szoftververzió: v3.0.0.64) és RTVue OCT (Model 100-2, Optovue, Inc., Fremont, CA; szoftververzió: v6.9.0.27) készülékeket használtuk. A StratusOCT-készülékkel a „Fast Macular Thickness Map” és a „Macular Thickness Map” protokollt, a Cirrus HD-ОСТ esetében a „Macular Cube 512x128” és a „HD 5 Line Raster” protokollokat, az RTVue készülék esetében a MM6 protokollt használtuk. Az elkészült képeken morfológiai analízist végeztünk és az egyes betegeknél rögzítettük a talált szemfenéki eltéréseket. A készülékek sokfélesége miatt kvantitatív analízis nem történt. A képalkotó eljárásokból nyert morfológiai információk alapján vizsgáltuk a hátsó szegmentum eltéréseket és azok posztoperatív látóélességgel való összefüggéseit. Eredmények Az 1. táblázatban a lencseműtétek előtti és utáni legjobb korrigált látóélességeket és a képalkotó eljárásokkal nyert morfológiai adatokat mutatjuk be. Hátsó szegmens eltérések: falvastagság fokozódást (1,7-2,1 mm) találtunk В-scan ultrahangvizsgálattal 8 szemben (1., 2., 3. és 5. betegek). A lencseműtétek kimenetele szempontjából a В-scan UH-vizsgálatoknak kevésbé volt prediktív értéke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet
