Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-12-01 / 4. szám
Salzmann-féle nodularis degeneráció jelent közlemények szerint leggyakrabban középkorúakban fordul elő. Salzmann (34) az eredeti közleményében 23 pácienst vizsgált; 18 nőt és 5 férfit. A legtöbb beteg vagy 15-30, vagy 45-55 év közötti életkor tartományban volt. Bowers (4) 26 pácienst vizsgáló tanulmányában 18 nő- és 8 férfi beteg szerepelt, átlagos életkoruk 62 év (28-82) volt. Das (7) 23 beteg 35 szemét vizsgálta (14 nő és 9 férfi), ebben a betegcsoportban az átlagéletkor 43 év volt. Farjo (11) 2006-os tanulmányában már jóval több, 93 páciens 152 szemét vizsgálta, ennek 89,2%-a volt nő (83 páciens), átlagos életkoruk pedig 54,3 év (11-82) volt. Graue- Hernandez (17) még több, 108 beteg 180 szemét vonta be tanulmányába, amelynek 72,2%-a (79 fő) nő volt, az átlagéletkoruk pedig 60,8 év (13-92). Etiológia 1 . ábra: Salzmann-féle noduláris degeneráció sematikus ábrázolása. A: Endothelsejtek B: Descemet-membrán C: Stroma □: Bowmann-membrán, amely a nodulus alatt feltöredezett, destruálódott F: Salzmann nodulus, felette az epithelréteg E: Elvékonyodott G: Perifériás csomók környezetében meggyűlő könnyfilm torzító hatására hyperopizáció és irreguláris astigmia alakulhat ki. [A szerző saját rajza] A kórkép etiológiája nem egyértelmű. Egyes szerzők az esetek többségét krónikus szemfelszíni gyulladással hozzák összefüggésbe, míg mások idiopathiás eredetűnek vélik. Salzmann leírása szerint az általa vizsgált SND-s szemek klinikai megjelenése hasonlít a korábban szemfelszíni gyulladáson átesett szemek állapotához. Ugyanakkor az általa vizsgált 23 eset egyikén sem írt le a vizsgálati időpontokban florid gyulladást (40). Az SND-s páciensek szemészeti anamnézisben leggyakrabban előforduló társbetegségek (2. táblázat) és szemészeti előzmények Graue-Hernández tanulmánya (17) szerint a Meibom-mirigy-diszfunkció (41,7%), száraz szem (36,1%), kontaktlencse-viselés (30,5%), korábbi szemészeti műtét (27,8%) és rosacea (21,7%). Farjo (11) felmérésében 54,6%-ban Meibom-mirigy-diszfunkciót, 34,2%-ban korábbi kontaktlencse-viselést, 33,6%-ban szaruhártya-neovaszkularizációt, 13,2%-ban epitheliális bazálmembrán-disztrófiát, 9,9%-ban szemszárazságot és 9,9%-ban pterygiumot találtak. Más tanulmányok az SND etiológiájában említenek még Thygeson-féle felszínes pontszerű kera-2. táblázat: Jelentősebb közleményekben szereplő társbetegségek és etiológiai tényezők Leggyakoribb társbetegségek és etiológiai tényezők Graue-Hernández 2010 Leggyakoribb társbetegségek és etiológiai tényezők Farjo 2006 Meibom-mirigydiszfunkció 41,7% Meibom-mirigydiszfunkció 54,6% Szemszárazság 36,1% Szaruhártyaneovaszkularizáció 33,6% Kontaktlencse-viselés 30,5% Kontaktlencse-viselés 34,2% Korábbi szemészeti műtét 27,8% Bazálmembrán-disztrófia 13,2% Rosacea 21,7% Szemszárazság 9,9% topathiát („Thygeson superficial punctate epitheliopathy”), kanyarót, keratitis vernalist, filamentosus keratitist és krónikus uveitist opacitas zonularisszal (1, 44, 45), szemfelszíni gyulladással járó etiológiai tényezőként. Egyes elképzelések szerint az SND kialakulásában a nemi hormonok is fontos szerepet játszhatnak. Az androgén deficiencia Meibom-mirigy-diszfunkcióhoz vezethet, amely a leggyakrabban előforduló társbetegség az SND-s páciensekben (27, 39). Mindemellett, szaruhártyaműtéteket és Bowman-membránt érintő cornealis sérüléseket követően kialakult SND-ról is jelentek meg közlemények, amelyek PRK (31) és LASIK-műtétet (24, 43), radiális keratotómiát (12), illetve perforáló ketatoplasztikát követően kialakuló SND-ról számoltak be (14). Ugyanakkor nem bizonyított, hogy a fent leírt társbetegségek az SND etiológiájában oki szerepet töltenek be. Az SND ritka előfordulása és a deszkriptív statisztikákat igen, kontrollcsoportokat nem használó tanulmányok megtévesztóek lehet-195
