Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-12-01 / 4. szám
A szanuhártya gombás eredetű gyulladása gyengült, a penész-, ritkábban dermatophyton gombák pedig gyakran egyébként egészséges embereket fertőznek meg, akik természetes anyagokkal (növény, föld) sérülnek, vagy kontaktlencsét viselnek (13, 46, 47, 49). Kórokozó Ma már több, mint száz penészgomba (1. a ábra), és kb. 50 sarjadzó gomba (1. b ábra) okozta fertőzés ismert. Ehhez hozzájárul a modern diagnosztika, a megfelelő képalkotó eljárások alkalmazása, de legalább ilyen fontos az is, hogy egyáltalán gondoljanak a szakemberek a gombás fertőzések lehetőségére. Az elmúlt évtizedekben az antibiotikumok használata okozta a legtöbb téves diagnózist (és ennek megfelelően a nem hatékony kezelést). Földrajzi régiók tekintetében eltérő gombaspektrum izolálható, ennek ellenére a Fusarium fajok jelentős dominanciával bírnak, hiszen gyakori növényi kártevők, és széles a hőtoleranciájuk. Emellett Aspergillus fajok, sarjadzó gombák és ritkán egyéb gombák felelősek a betegségért (1. táblázat). Diagnosztika A gombás eredet megállapításához egyaránt szükség van az anamnézis részleteire, a panaszok és tünetek gondos kiértékelésére, és a speciális diagnosztikus módszerek alkalmazására. Anamnézis Az anamnézisben rendszerint szerepel valamilyen rizikófaktor. Jellemző, hogy a beteg viszonylag hosszú kórelőzménnyel rendelkezik. Leggyakrabban az fordul elő, hogy a betegeket bakteriális fekélylyel diagnosztizálják. Sajnos a mai viszonyok között legtöbb esetben nem történik mintavétel a kórokozó kiderítése céljából mikroszkópos vizsgálatra, illetve tenyésztésre. Mivel a gombás keratitisben a kapott antibiotikum nem hat, és a gyulladásos folyamat terjed tovább, a beteg gyakran több fajta antibiotikum cseppel történő kúrán átesik, mire felmerül a gomba, mint kórokozó lehetősége. A megfelelően alkalmazott széles spektrumú antibiotikum hatástalansága mindenképpen fel kell, hogy vesse a gombás szaruhártya-gyulladás gyanúját. Panaszok A gombás eredetű szaruhártyagyulladásban szenvedők szubjektív tünetei nem különböznek a más eredetű keratitiszesekétől, de rendszerint lassabban, hosszabb idő alatt alakulnak ki. A fő panasz a fájdalom, amely eleinte enyhébb, inkább csak idegentest-érzésként jelentkezik. Gyakran alakul ki fényérzékenység. A szem vörössége kezdetben általában kisebb mértékű, mint egy akut bakteriális fekély felléptekor, de későbbi, súlyosabb fázisban kifejezetten heves lehet. Váladékozás jellemző, a centrum érintettsége esetén a látás is romlik (26). Klinikai kép Bár tudjuk, hogy a „gombás szaruhártya-gyulladás” diagnózis felállításához sosem elég a klinikai kép önmagában, mégis nagyon fontos, hogy az apró részleteket is megfigyeljük. Ezek alapján merülhet fel bennünk a gyanú, ami nyomán el kell indítanunk a gomba kimutatására célzottan irányuló laboratóriumi vizsgálatokat. Belovelltség A vegyes belovelltség eleinte általában enyhébb, a betegség előrehaladtával pedig hevessé válhat. A váladékképződés gyakori. SZARUHÁRTYAHÁM Magán a szaruhártyán rendszerint hámhiányt látunk. Kifejezetten jellemző, és ezért fel kell keltenie a gombás fertőzés gyanúját, ha a hámhiány mérete nem éri el a stroma-infiltráció méretét, annál jóval kisebb, mivel a gombasejtek a hám alatt is képesek terjedni, szaporodni (2. ábra). Előfordul, hogy a cornea behámosodik a stromában zajló gyulladás felett, így vizsgálatkor intakt hámot, míg a cornea mély rétegeiben súlyos beszűrődést találunk (8). Speciális tünet az ún. pseudodendritikus epithelialis keratitis, a csak a hámra lokalizálódó elágazódó vonal alakú beszűrődés, amit csak egész kezdeti stádiumban felfedezett esetekben észlelhetünk (25, 42). Stromális INFILTRÁCIÚ A szaruhártya állományának infiltrációja a gombás keratitisre leginkább jellemzően inkább szilárd állagú (2., 4. ábra), a necrosis és fekélyképződés jellemzően a késői állapotban alakul ki (5. ábra). Felszíne kissé kiemelkedhet, akár pörkszerűen megkeményedhet. Színe lehet fehéres, szürkés (2., 4. ábra), bizo-1 . táblázat: Gombás szaruhártya-gyulladások: kórokozó gombák csoportjai Gyakori kórokozók Fusarium fajok (földrajzi szórással) Aspergillus fajok (földrajzi szórással) Candida fajok [bármely földrajzi környezetben) Ritkábban előforduló kórokozók Penicillium fajok Bipoláris fajok Ritka kórokozók Alternaria fajok Curvularia fajok Phialophora fajok Exophiala jeanselmii (trópusi, szubtrópusi területeken] Acremonium fajok Scopulariopsis fajok Pseudallescheria boydii Geotrichum fajok Paecilomyces fajok Rhodotorula fajok Cladosporium fajok Trichotecium fajok (egyéb, szórványosan közölt gombák)
