Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-12-01 / 4. szám

Fungal infection of the cornea Bevezetés A gombás szaruhártya-gyulladás vagy keratitis mycotica a szaruhár­tyába bejutott gomba által keltett gyulladás. Bár viszonylag ritka be­tegség Európában, mégis nagyon fontos, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk róla, hiszen haté­kony kezelés nélkül a látás, illetve még rosszabb esetben a szem el­vesztése lehet a végkifejlet. Mivel mind felismerése, mind laboratóriu­mi kimutatása, mind pedig kezelése sok nehézségbe ütközik, és igen időigényes, a gombás szaruhártya­­gyulladásban szenvedő beteg gon­dozása jóval nagyobb kihívást je­lent, mint egy bakteriális fertőzés. A gombás szaruhártya-gyulladás tüneteinek kialakulása és a diagnó­zis felállítása között eltelt idő jel­lemzően meglehetősen hosszú, egy dániai felmérésben átlagosan 24 napnak bizonyult (5). Epidemiológia Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben megállapította, hogy a szaruhártya-betegségek a vakság okai között a második he­lyen szerepelnek a világon. A WHO erőfeszítéseinek hála a trachoma, az onchocerciasis és a lepra által okozott corneabetegségek száma jelentősen csökkent. Az utóbbi években a szaruhártya-fertőzéseket főleg a vírusok, gombák, baktériu­mok és az acanthamoebák okozzák (41). Az egyes kórokozók által ge­nerált fertőzés gyakoriságát legin­kább a rizikófaktorok megléte hatá­rozza meg. Mivel a gombák elterje­désének a nedves és meleg környe­zet kedvez, nem meglepő, hogy a keratitis mycotica legnagyobb mér­tékben a trópusi-szubtrópusi vidé­keken elterjedt. A magas prevalen­­ciához az érintett országokban az is hozzájárul, hogy a lakosság nagy hányada mezőgazdasági munkából él. Indiai adatok szerint a kezelt keratitisek között 35-75% gombás eredetű (18, 28). A fejlett, mérsé­kelt égövi országokban a gombás szaruhártya-fertózések ritkábban fordulnak elő, de a kontaktlencse­viselés elterjedése, a széles spektru­mú antibiotikumos és szteroidos cseppek egyre gyakoribb alkalma­zása következtében számuk itt is egyre nő. Európai tanulmányokban incidenciaként nagyjából 0,5/1 millió lakost találtak évenként (35, 49). Az esetek felszaporodását ész­lelhettük pl. 2005-2006-ban több fejlett országban, aminek oka az volt, hogy egy bizonyos kontakt­lencse-tároló oldat fertőződött Fusariummal. Rizikófaktorok A gombás keratitishez vezető té­nyezők bármilyen, fertózéses erede­tű szaruhártya-fekély kialakulásá­ban szerepet játszhatnak. Bizonyos körülmények azonban fokozottan növelik a gombás szaruhártya-fer­­tózés kockázatát (9, 23). A legtöbb kórokozóhoz hasonlóan a gomba sem képes áthatolni a szaru­hártya hámján, ha viszont közvet­lenül a stromába kerül, ott megte­lepszik. Az epithel sérülése tehát ri­zikótényezőnek számít a keratitis mycotica kialakulásában. Mivel a növényeken jelentős mennyiségben élnek gombák, ha növényi részek­kel, pl. szúrós pálmalevéllel történt sérülés szerepel az anamnézisben, mindig gondolni kell a gombás kera­titis lehetőségére. A szemfelszíni betegségek nagy részében a szaru­hártya hámjának stabilitása csök­kent, gyakran keletkeznek kisebb - nagyobb eróziók. Hasonló módon növeli a szaruhártya befertőződésé­­nek kockázatát a kóros szemhéj ál­lás is. A kontaktlencse-viselés a másik té­nyező, ami jelentősen fokozza a gombás keratitis kialakulásának le­hetőségét. A kontaktlencse felszíné­re - különösen a lencseápolási és tá­rolási szabályok be nem tartása ese­tén- jelentős mennyiségű kórokozó rakódhat le. A gombák nemcsak erő­sen tapadó biofilmet képeznek a kontaktlencse felszínén (21), ha­nem penetrálnak is annak anyagába (2). Szintén a kórokozók tartós je­lenléte vezethet keratitis kialakulá­sához krónikus dacryocystitisben. A cukorbetegség több úton is növeli a fogékonyságot a szaruhártya be­­fertózódésére. A corneafelszín alatt futó idegek károsodása csökkenti a hám stabilitását, a könny megnöve­kedett cukortartalma és a csökkent könny turn-over kedvez a kóroko­zók életben maradásának és szapo­rodásának (40). A helyi és általános szteroidkezelés, valamint az immunszuppresszív ál­lapotok a lokális védekező-rendszer gyengítése által (31, 47, 49), a széles spektrumú antibiotikum-kezelés a lokális kolonizációs flóra megvál­toztatása által segítheti elő a gom­bák szaporodását. A gombacsoportok között különb­ség van a fő rizikófaktorok tekinte­tében. A sarjadzó gombák okozta fertőzésekre elsősorban azok hajla­mosak, akik valamilyen szemfelszí­ni betegségben szenvednek vagy ál­talános védekezőképességük le-1 . ábra: Gombával fertő­zött szaruhártyából szár­mazó minta mikroszkó­pos vizsgálata, a: fonalas gomba az infiltrátumból vett kaparékban, PAS- festés. b: sarjadzó gom­ba keratoplastica során kivett anyagból készített metszetben. PAS-festés Ca vizsgálatot és a képe­ket készítette dr Tóth Jeannette]

Next

/
Thumbnails
Contents