Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-03-01 / 1. szám
Diagnosis and treatment of keratoconus 13. ábra: Terápiás döntést segítő folyamatábra keratoconusban. CKL=kontaktlencse, DALK=mely elülső lamellaris keratoplasztika, CXL=kollagén cross-linking, !CR = intracorneális gyűrű, PRK=photorefractiv keratectomia, lOLMntraocularis lencse] alacsony visus hegesedés nincs progresszió elfogadható visus nincs hegesedés nincs progresszió alacsony visus nincs hegesedés szemüveg, KL • progresszió • elfogadható visus DALK CXL+ KL, ICRPRK, IOL CXL amely kijelöli a bemetszés helyét, mélységét, a gyűrű(k) típusát (vastagság, rádiusz, szög). Ma már rendelkezésre áll a femtoszekundum lézeres technika, segítségével elkészíthető az az alagút, amibe a gyűrűt implantáljuk. Általánosságban elmondható, hogy segítségükkel 2-3 D törőerő-csökkenés érhető el. Számos komplikációjuk lehet, mint a corneális perforáció, erózió, fertőzés, ereződés, végül homályok kialakulása és ezáltal látáscsökkenés (20). Intraocularis műlencsék Nagyon gondosan válogatott beteganyagon phakiás műlencsék implantációja is szóba jön. Legelterjedtebbek a torikus collamer lencsék, amelyek speciális kiképzésüknek köszönhetően ugyan az iris síkja mögött és a szemlencse előtt helyezkednek el, de azokkal nem érintkeznek. Akkor végezhető, ha a betegség nem progrediál, ekkor az astigmia csökkentésével a korrigálatlan látásélesség javulhat. Abszolút kontraindikáció bármilyen endotheliális patológia és glaukóma fennállása. Szemnyomás-emelkedéssel, iritissel, katarakta-kialakulással így is számolni kell (26). Még kérdésesebb a tiszta lencse extrakció ebben a betegségben. Szintén csak nem progrediáló, közepes keratoconusban ajánlott torikus műlencse-beültetéssel. A lencsetervezés már önmagában kihívást jelent, a nagy és irreguláris astigmiával társuló esetekben még modern képalkotó eljárásokkal is nehézkes, ezért utóbbiaknál nem is ajánlott ez a megoldás. Refraktív sebészeti eljárások Az utóbbi időben az érdeklődés központjába került ez a korábban abszolút kontraindikáltnak számító eljárás. Megjelentek ugyanis olyan közlemények, amelyekben keratoconus gyanús, de előrehaladottabb esetekben is excimer lézeres fotorefraktív keratectomiával (PRK| kifejezett jó látás és refrakciós eredményekről számoltak be és érdekes módon a betegség progreszszióját sem észlelték (4, 7). Fontos tényező lehet, hogy a műtéteket topográf vezérelt excimer lézerrel végezték. Ezek az eredmények azonban még további elemzésre és az esetek hosszú távú követésre szorulnak. A keratorefraktív és CXL- műtétek kombinációjáról a cikk korábbi részében, a cross-linking fejezetnél értekeztünk. Összefoglalva elmondható, hogy a keratoconus sebészi kezelésében az elmúlt években számos változás történt. A mély elülső lamellaris keratoplasztika (DALK) egyre inkább felváltja a perforálót. Bár határozott bizonyíték még nincs arra, hogy egyik vagy másik technika jobb eredményekkel járna, az azonban bizonyos, hogy DALK során a szemgolyót nem nyitjuk meg, utána kevesebb az immunológiai rejekció és az endothelialis sejtszám is kevésbé csökken. A sebészi beavatkozások tárháza tovább bővült, megjelentek az intracorneális gyűrűk, a torikus műlencsék és keratorefraktív eljárások is a kezelésében. A terápiás döntésben mind a beteg, mind az orvos segítségére lehet az a folyamatábra, amely a legfontosabb paramétereket veszi figyelembe, a látásélességet és a betegség progresszióját (13. ábra). Nem kerülhető meg azonban a beavatkozások finanszírozásának kérdése sem, de ennek taglalása meghaladja a cikk kereteit. Irodalom 1. Ertan A, Muftuoglu 0. Keratoconus clinical findings according to different age and gender groups. Cornea 2008; 27; 1109-1113. 2. Georgiou T, Funnell CL, Cassels-Brown A, O'Conor R. Influence of ethnic origin on the incidence of keratoconus and associated atopic disease in Asians and white patients. Eye 2004; 18: 379-383. A keratoconus genetikai diagnosztikája 1. Bisceglia L, Ciaschetti M, De Bonis R et a I. VSX1 mutational analysis in a series of Italian patients affected by keratoconus: detection of a novel mutation Invest Ophthalmol Vis Sei 2005; 46: 39-45. 2. Burdon KR Vincent AL. Insights into keratoconus from a genetic perspective. Clin Exp Optom 2013; 96: 146-154. 3. Burdon KR Macgregor S, Bykhovskaya Y, et al. Association of polymorphisms in the hepatocyte growth factor gene promoter with keratoconus. Invest Ophthalmol Vis Sei 2011; 52: 8514-8519. 4. Czugala M, Karolak JA, Nowak DM, et al. Novel mutation and three w j
