Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-09-01 / 3. szám

SZEMÉSZET 152. évfolyam, 2015; 3. szám 122-130.

A szemlencse elülső tokjának biomechanikai vizsgálata manuális capsulorhexis és femtoszekundumos lézeres capsulotomia után*

Sándor Gábor László1, Kiss Zoltán®, Bocskai Zoltán Imre3,

Kolev Krasimir4, Takács Ágnes Ildikó1, Juhász Éva1, Kránitz Kinga1,

Tóth Gábor1, Gyenes Andrea1, Bojtár Imre3, Juhász Tibor5,

Nagy Zoltán Zsolt1

’Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar; Szemészeti Klinika, Budapest [Igazgató: Prof. On Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár]

2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék, Budapest [Igazgató: Or Bárány Tamás egyetemi docens] 3Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék, Budapest [Igazgató: Or Ádány Sándor egyetemi docens]

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biokémiai Intézet, Budapest [Igazgató: Prof. Dr Tretter László egyetemi tanár] department of Ophthalmology and Department of Biomedical Engineering, University of California [Igazgatók: Prof Dr Roger F Steinert, MD és Prof Dr Abraham P Lee]

Célkitűzés: Sertésszemlencse elülső tokjának biomechanikai tulajdonságait és ultrastruktúráját vizsgáltuk manuális capsulorhexis (CCC] és különböző energiabeállításokkal készített femtoszekundumos lézeres capsulotomiák (FLC] után.

Anyagok és módszerek: 50 sertésszemen manuális capsulorhexist készítettünk [CCC-csoport], Csoportonként 25 sertésszemen FLC-t készítettünk, különböző energiabeállításokat alkalmazva [FLCTcsoport: 2 pJ (alacsony energia), FLC2-csoport: 5 pJ (közepes energia), FLC3-csoport: 10 pj (magas energia]]. Szakítógéppel szakadásig nyújtottuk a tokon képzett nyílásokat. A szakítóerőt és az addig bekövetkező kerületi nyúlást vizsgáltuk. A nyílások ultrastruktúráját pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgáltuk.

Eredmények: A CCC-csoportban a szakítóerő szignifikánsan nagyobb volt az FLC1-, az FLC2- és az FLC3-csoportokban tapasztaltaknál. A kerületi nyúlás szintén szignifikánsan nagyobb volt a CCC-csoportban, mint az FLC1-, az FLC2- és az FLC3-csoportokban. A szakítóerő az FLC 3 csoportban szignifikánsan kisebb volt az FLC 2 és az FLC1-csoportban mértekhez képest. A kerületi nyúlás szintén szignifikánsan kisebb volt az FLC3-csoportban az FLC2- és FLCI-csoportokkal összehasonlítva. 82 mN alatt nem fordult elő szakadás a lézeres csoportokban, míg annak esélye a CCC-csoportban 4% volt ezalatt az erőérték alatt. A CCC rendkívül sima szélt eredményezett. Az FLC1 és FLC2-csoportokban a capsulotomia széle fűrészelt profilt mutatott. Az FLC3-csoportban a capsulotomia szélén kollagén denaturáció is megfigyelhető volt.

Következtetések: Eredményeink alapján az FLC mechanikailag kevésbé ellenálló, mint a CCC, de kiszámíthatóéban viselkedik. A magas lézerenergiával képzett capsulotomia kevésbé ellenálló, mint a közepes vagy alacsony energiával képzett.

'A közlemény a 2015. évi Március 15-i Pályázaton I. helyezést ért el.