Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
Surgical treatment of subretinal hemorrhage 1 . A ábra: Maculát érintő nagy kiterjedésű subretinalis vérzés [AD 1 . В ábra: A vérzés spontán felszívódása után a látóélesség javult, a foveától superonasalisan alakult ki subretinalis heg A В Leggyakrabban (72%-ban) nagy kiterjedésű subretinalis vérzés nedves típusú időskori macula degeneráció talaján alakul ki. Létrejöhet azonban retinalis macroaneurisma ruptura, nagy myopia („lakk” repedések), áthatoló szemsérülés, chorioidea ruptura, polipoidális chorioidalis vasculopathia, chorioretinitis következtében is (1, 13, 29). Belgyógyászati rizikótényezők közé sorolhatjuk az antikoaguláns terápiát, hipertóniát, véralvadási zavarokat (11). Nagyobb számban alakulhat ki subretinalis vérzés magas pigmenthám leválásnál alkalmazott intravitreális anti-VEGF-kezelés után is (1). Esetismertetés Egy 56 éves myop nőbeteg bal szemén kialakult hirtelen látásromlás miatt került intézetünkbe. Szemészeti anamnézisében sérülés, műtét nem szerepelt. Ismert belgyógyászati betegsége nem volt. Vizsgálatakor a jobb szem távoli visusa korrekcióval (-5,5 Dsph) 2. ábra: Fundusfoto maculát érintő subretinális vérzésről CAD és a vérzés spontán felszívódása utáni állapotról CB] 2. В ábra: A vérzés spontán felszívódása után a látóélesség nem javult, a foveában alakult ki subretinális heg A 1,0, bal szemen (korrekció: -5,75 Dsph) 2 méter ujjolvasása volt. Szemnyomása a normál tartományban (14 Hgmm). Réslámpás vizsgálat során békés elülső szegmentet láttunk. A szemlencse és az üvegtest tiszta volt. Biomikroszkópos (superfield Volk-lencse) szemtükrözés során bal oldalon a látásromlás hátterében a hátsó póluson a foveát is magába foglaló nagy kiterjedésű subretinalis vérzést találtunk. Ekkor a megfigyelés, obszerváció mellett döntöttünk. A beteg azonban két nap múlva ismét jelentkezett, hogy a látása tovább romlott (V: 1 mou). Ekkor üvegtesti vérzést láttunk, a szemfenék pedig nem volt vizsgálható. így pars plana vitrectomia elvégzése mellett döntöttünk, és a subretinalis vérzés megoldására az irodalomban leírt szöveti plazminogénaktivátor subretinalis alkalmazását javasoltuk. (A beteg részletes felvilágosítás után beleegyezett a műtétbe, a látásjavulás biztos ígérete nélkül.) A látásromlását követő 4. napon phacoemulsificatióval kombinált pars plana vitrectomiát végeztünk, amelynek során az üvegtestet bedomborítás mellett kitisztítottuk és szöveti plazminogén-aktivátort (rt-PA) 25 mikrogramm mennyiségben (korábban subretinalis manipulációhoz kifejlesztett hajlított kanüllel) fecskendeztünk a retina alá. A bulbust 14%-os C3F8 gázzal töltöttük fel. Zavartalan posztoperatív időszakot követően, a gáz felszívódása után a beteg látóélessége folyamatosan javult, a vérzés felszívódott (3. ábra). A műtétet követően a posztoperatív 3. héten FLAG (4. ábra), ICG (5. ábra) és OCT-felvételeken (6. ábra) a foveától superotemporálisan juxtafoveolárisan Va papillányi subretinalis érújdonképződést mutattunk ki. Ezután a beteg három alkalommal (4 héttel, 9 héttel, 14 héttel a műtét után) 3. ábra: Fundusfoto a posztoperatív 3. héten a gáz felszívódását követően; a vérzés menynyisége jelentősen csökkent A. ábra: FLAG felvétel a posztoperatív 3. héten, amelyen a vérzésnek megfelelően festékblokkolás és a foveától superotemporálisan juxtafoveolárisan festékszivárgás látható
