Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
The influence of lifestyle on the treatment of web AMD Az időskori macula degeneráció (age-related macular degeneration=AMD) progresszív, degeneratív betegség, amely a 60 év feletti vakság vezető oka a fejlett országokban (8, 9). A multifaktoriális betegség kialakulásában demográfiai, környezeti és genetikai faktorok egyaránt szerepet játszanak. A demográfiai és környezeti faktorok között szerepel a kor, a nem, a rassz, a dohányzás, az étrend, az iskolai végzettség és a kardiovaszkuláris betegségek. Kutatások bizonyították, hogy ezek közül a kor, a dohányzás, a vitaminhiányos, telített zsírsavakban gazdag étrend és a rassz a legfontosabb rizikófaktorok (5). Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a klinikánkon nedves AMD miatt legalább 2 éve VEGF-gátló kezelésben részesülő betegeknél a szisztémás betegségek, életmódi tényezők és a betegek életkora hatással vannak-e a CNV-membrán típusára és a kezelés eredményességére. Betegek és módszerek Vizsgálatunk során 111 nedves AMD-vel kezelt beteg dokumentációját tekintettük át. Nedves AMD miatt valamennyien intravitreális VEGF-gátló injekciós kezelésben részesültek, és legalább 2 éve gondozzuk őket. Minden betegünkkel a gondozásba vételkor kitöltettünk egy adatlapot, amelyen a belgyógyászati betegségekre, szedett gyógy-1 . táblázat: A látóélesség változása ETDRS Snellen Kezelés előtt 51,72 betű (±19,86] 0,20 Kezelés kezde61,14 betű 0,32 te után 1 évvel (±16,90] Kezelés kezde56,57 betű 0,25 te után 2 évvel (±17,54] 2. táblázat: Visusváltozás és a nem kapcsolata Visusváltozás (betű) 1 év után 2 év után Nők +8,96 +5,00 Férfiak +5,54 +1,97 szerekre, vitaminszedésre, testmagasságra, testsúlyra, dohányzásra, alkoholfogyasztásra, nőknél a menopauza utáni hormonpótlásra és a táplálkozási szokásokra kérdeztünk rá. Az étkezési szokások kérdésnél betegeink az átlagos, a zsírdús, a vegetáriánus, a zöldségekben gazdag és a halban gazdag, illetve az egyéb kategóriák közül választhattak. A visus vizsgálata standard, ETDRS-táblával történt. Dolgozatunkban összevetettük a látóélesség változását a betegek életkorával, életmódbeli szokásaival, belgyógyászati betegségeivel. Vizsgáltuk az életkor és az életmód különböző CNV-membrán típusok kialakulásával való összefüggéseit, valamint a visusváltozás és a CNV-membrán típus kapcsolatának öszszefüggését. A statisztikai analízishez egymintás Student-féle t-próbát, Spearman korrelációs analízist használtunk, valamint variancia-analízist végeztünk (analysis of variance, ANOVA), ahol a páronkénti összehasonlításhoz az LSD-tesztet használtuk. Eredmények A betegek átlagéletkora a vizsgálat végzésekor 74,73 év volt (51-90 év). A nemek szerinti megoszlás 44 férfi (39,6%) és 67 nő (60,4%) volt. A kezelés előtt 4 méterről ETDRS- táblán olvasott átlagos betűszám 51,72± 19,86 betű volt, ez a Snellentáblán 0,2-nel< felel meg. Egy év után az ETDRS-táblán olvasott átlagos betűszám 61,14± 16,90 betű volt, amely a Snellen-táblán 0,32 értéket jelent. Két év után az olvasott átlagos betűszám 56,57± 17,54 betű volt, amely a Snellen-táblán 0,25-öt jelent. Egy év után 7,18± 11,70, 2 év után 2,78± 15,26 átlagos betűjavulást észleltünk (1. táblázat). A férfiak és a nők visusváltozása között szignifikáns különbség nincs, azonban a nők visus javulása mind az 1 éves, mind pedig a 2 éves adatoknál meghaladta a férfiakét (2. táblázat). A betegek átlagos BMI (body mass index) értéke 28,04±4,41 kg/m2volt. A BMI és a visusváltozás között nem találtunk összefüggést sem az 1 év utáni, sem pedig a 2 év utáni visusváltozások tekintetében (1. ábra). ábra: A BMI és a visusváltozás kapcsolata c 'CD J-3 “3 > '<D 4G 20 0 сл 'CD N О 'CD > СЛ .w -20 > o° 8 ° ° & rfPo 9° °° о c O' O0 о ° О Oq о О о ° о O0ocb 15 20 25 30 35 BMI (кд/гтЯ 40 45 40 20 О сл 'CD N О 'CD i-20 > осР °° ° о о° оо00 О <7 о <?о°о Оо cP о о о° о о ( о о о °о о ° о с * о о о 15 20 25 30 35 40 45 BMI (кд/m2)
