Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

SZEMESZET 2013; 1. szám 60.

Beszámoló

az EuCornea 2012. évi kongresszusáról

Az EuCornea az egyik legfiatalabb, specializálódott társaság a szemészeti szakmán belül Európában. A teljes név „European Society of Cornea and Ocular Surface Disease Specialists” jól tükrözi a társaság érdeklődését, tudományos törekvéseit, összetételét. Az EuCornea 2009 őszén az ESCRS Kongresszus alatt alakult meg, ahová jómagam is meghívót kaptam és a tudományos vezetőségbe is beválasztottak.

A tavalyi év során a 3. EuCornea konferenciát szerveztük, amire az ESCRS, EuRetina és Gyermekszemészeti Világkongresszussal együtt Milánóban került sor. Az előadások 3 párhuzamos szekcióban zajlottak, tematikájuk szerint naprakész tudnivalók, továbbképző kurzusok, szabad előadások szerint csoportosítva, de nem maradt el természetesen a poszter szekció sem. Az EuCornea közös szimpóziumot szervezett a gyermekszemészeti és ESCRS kongresszussal, szemfelszíni betegségek illetve corneális neovascularizáció témakörökben.

Az EuCornea elnöki nyitó előadása (H Dua, EuCornea Medal Lecture) rögtön újdonsággal szolgált. Elektronmikroszkópos megfigyelései szerint leírta a szaruhártya egy új, vékony sejtnélküli, I-es, IV-es és Vl-os típusú kollagénből felépülő rétegét, ami a stroma hátsó felszínén, közvetlenül a Descemet membrán előtt helyezkedik el. Ennek a Dua rétegnek a klinikai jelentősége az, hogy mély elülső és hátsó lamelláris keratoplasztika során a levegővel való repesztés illetve a hátsó rész leválasztás során, attól függően, hogy hol történik a szeparáció - a Descemet előtt, vagy a Dua réteg előtt - különböző mértékben (könnyebben vagy nehezebben) választható le és pöndörödik össze a cornea szövete. Ezen anatómiai és élettani sajátságok magyarázatot adnak arra, hogy bizonyos esetekben miért könnyű, máskor miért nehéz a műtétet végrehajtani.

Több szekció foglalkozott a korszerű képalkotó diagnosztikával. Magam ebben a témában kaptam meghívást továbbképző kurzusban való részvételre. A kurzust Michael Belin (USA) vezette; aki a Pentacamról, Dipika Patel (Uj-Zéland) a Confoscan-ról, Donald Tan (Szingapúr) a hagyományos OCT-ról, magam a legújabb OCT technikáról (Fourier és hangolható Fourier domain ОСТ) tartottam negyedórás referátumot.

Szintén több előadás foglalkozott a corneális neovascularisatio kezelési lehetőségeivel. A retina betegségeiben is használatos bevacizumab szemcsepp és subconjunctivális formában történő adagolása egyre elfogadottabb. Ennek akkor van létjogosultsága és indikációja, ha hagyományos kezelésre (elsősorban gyakori lokális és nagy dózisú szisztémás szteroid) a folyamat nem reagál. További újdonság a konzervatív terápiában a TNF-a gátlók megjelenése az elülső szegmentum betegségeinek kezelésében is. Súlyos szemfelszíni betegségekben (Sjögren-szindróma

végstádiuma, előrehaladott ocularis rosacea, pemphigoid, SLE), továbbá perifériás ulcerativ keratitisek eseteiben számoltak be sikeres kezelésről. Forrongó téma a corneális collagen cross linking (CXL) is. Keratoconus mellett egyre szélesebb az indikációs terület, elsősorban keratopathia bullosa, különböző eredetű keratitisek terápia rezisztens eseteiben fájdalom illetve gyulladáscsökkentésére bizonyult alkalmasnak a kezelés. Sikerrel alkalmazták gyermekkorban kialakuló keratoconus progressziójának lassítására. Megjelent a palettán az „expressz” CXL is, amelynek során növelve a besugárzás energiáját, intenzitását, akár 6 percre csökkenthető a kezelés időtartama (a mostani

30 percről). A műtét hatásfoka is növelhető, amit a riboflavinhoz adott egyéb anyagokkal (pl. deutériumoxid) értek el.

A különböző keratoplasztika technikákat számos szekció tekintette át. A mély elülső lamellaris keratoplasztika (DALK) során a levegővel való szeparáció mellé felsorakoznak a viscodissectios módszerek és femtoszekundum lézerrel végzett műtétek is. Ezen technikák, amellett, hogy nem járnak a bulbus megnyitásával, kisebb asztigmiával gyógyulnak, gyorsabb a sebgyógyulás és lényegesen kevesebb az immunológiai rejekció esélye is.

Az elmúlt években rutinszerűen elterjedt és végzett hátsó lamellaris keratoplasztikák (DSAEK, Descemet stripping automated endothelial keratoplasty) mellett és helyett egyre nagyobb teret nyernek a cornea anatómiai integritását jobban biztosító DMEK (Descemet membrane endothelial keratoplasty) műtétek. Ilyen esetekben a műtét során csak a Descemet membrán, endothelium réteg kerül kivonásra a beteg szemből és hasonló réteg kerül beültetésre a donor cornából. A DSAEK-műtéttel szemben nincs beültetett stroma rész, ami eleve egy szövet többletet jelent az elülső csarnokban, nem is beszélve az eltérő optikai és élettani sajátságokról. A DMEK további előnyei hasonlóak, mint a mély elülső lamellaris keratoplasztikánál, kevesebb az asztigmia és az kisebb immunrejekció bekövetkeztének esélye. Összességében, tehát a résztvevők számos újdonságról hallhattak, ami kellemes társaságban és a gyönyörű milánói környezetben zajlott.

Dr. Módis László az MSZT Cornea Társaságának elnöke