Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-03-01 / 1. szám
A retinalis idegrostréteg-progresszió longitudinális vizsgálata 2. ábra: A szignál erősségek eloszlása a három vizsgálati csoportban 200,□ Korai glaukómás csoport □ Mérsékelt glaukómás csoport ■ Súlyos glaukómás csoport 7 8 Szignál érték ness map” sematikusan, színkódoltán mutatja a centrális idegrostréteg rajzolatát és vastagságát. Az „RNFL thickness deviation map”az OCT fundus képét ábrázolja. Színkódoltán mutatja az idegrostrétegvastagság szignifikáns (p<0,05) eltérését az életkornak megfelelő normatív adatbázishoz viszonyítva. A módszer a mély keskeny fokális defektusokat is jellemzi. Az „RNFL TSINT Thickness Pogression Profile” a vizsgált peripapilláris idegrostréteg-vastagság temporalis, felső, alsó és nasalis negyedeinek értékeit tartalmazza, a felszínesebb, kiterjedtebb, szignifikáns (p<0,05) károsodásokat színkódoltán jellemzi. Az „Avarage RNFL Thickness Progression” jelöli minden vizsgálatnál az átlagos peripapilláris RNFL-vastagságot. Kiszámolja a változás trendjét, ha ennek mértéke szignifikáns (p<0,05), a konfidencia intervallumot szürke sávval jelzi. Az „RNFL GPA Summary” színkódoltán összegzi a fenti vizsgálatok adatait. Az első két alapvizsgálathoz képest szignifikáns rostveszteséget lehetséges változásnak minősíti, de ha a harmadik, negyedik stb. vizsgálathoz képest is szignifikáns a változás, valószínűnek jelzi az eltérést (1. ábra). Statisztikai analízis A statisztikai analízist az SPSS 15,0 szoftverrel (SPSS Inc. Chicago) végeztük. A látótér MD-értékek és az OCT-RNFL-értékek esetében szemenkénti lineáris regresszióval vizsgáltuk a glaukóma időbeli progreszszióját (a kiindulástól eltelt idő volt a független változó). Az egyes óraszektorok szerinti RNFL-progressziót külön analizáltuk az új érintettség alapján. A reprodukálhatóságot a szemenkénti regresszió számításoknál kapott reziduális szórások átlagával fejeztük ki; ezt a kiindulási érték százalékában kifejezve is megadtuk. A reprodukálhatóság értékeket a három csoportban Bartlettpróbával hasonlítottuk össze. A három csoport közti különbséget az időbeli változás sebességében, illetve a különböző prediktív tényezők hatását a sebességre kevert modelles analízissel elemeztük, figyelembe véve, hogy az egyes szemeken ismételt mérések történtek. Mind az abszolút, mind pedig a kiindulási érték arányában kifejezett relatív sebességekkel számoltunk. Egy adott eltérést vagy összefüggést p<0,05 esetén tekintettünk szignifikánsnak. A látótér MD és az OCT-RNFLT-értékek éves változásának csoportok közti összehasonlításakor egy szempontú szóráselemzést (ANÓVA) használtunk. A páronkénti összehasonlításokat a Tukey-féle HSD-módszerrel végeztük, és p< 0,01 értéknél tekintettük az eltéréseket szignifikánsnak. A különböző diszkrét változók közti kapcsolatokat khi négyzet próbával vizsgáltuk. Eredmények A kiindulási és az utolsó látóterek átlagos MD értékei a korai glaukómás csoportban 3,04 (SD±0,8) dB és 3,2 (SD±1,1) dB, a középsúlyos glaukómás csoportban 8,8 (SD±1,3) dB, illetve 9,01 (SD±1,6) dB, a súlyosan károsodott glaukómás csoportban 19,1 (SD±5,4) dB, illetve 19,9 (SD±4,7) dB voltak (2. táblázat). A kiindulási és a végső OCT-vizsgálat átlagos RNFL-vastagság értékei az első csoportban 82,5 yum (SD±11,6), illetve 78,7 дт (SD±9,8), a második csoportban 74,9 /xm (SD±12,3), illetve 72,6 дт (SD±13,1), a harmadik csoportban 65,8 (iim (SD±9,7), illetve 63,9 fim (SD±8,2) voltak (2. táblázat). A különböző csoportok között az életkorban, a kiindulási szemnyomásban és a refrakciós hibában találtunk szignifikáns különbséget a kiindulási paramétereket vizsgálva. Az egyes órák szerinti lokalizációban az RNFL-vastagság normáltól való eltérését a kiindulási méréseknél a leggyakrabban az inferotemporalis szektorban, VI és VII óránál (jobb szem szerinti topográfia) észleltük (1. csoport: 56,3%; 2. csoport: 57,7%; 3. csoport: 59,3%). A látótér trendanalízise A látótér MD-értékekben a vizsgálati időszakban a korai és középsúlyos glaukómás csoportban 3-3 szem (első csoport: 8,1%; második csoport: 8,8%), a késői glaukómás csoportban 2 szem (14,2%) mutatott progressziót a lineáris regressziós analízis alapján. Az első két csoportban minden esetben egyben szignifikáns átlagos peripapilláris RNFL-vastagság csökkenést is észleltünk. A késői glaukómás csoportban csak egy látótér-progresszióhoz kapcsolódott szignifikáns RNFL- vastagság csökkenés (3. ábra). Az éves MD-változás átlaga a korai csoportban 0,051 ±0,023 dB/év, a középsúlyos csoportban 0,059± 0,026 dB/év, a súlyos glaukómás csoportban 0,23 ±0,10 dB/év volt (3. táblázat). Az átlagos RNFL-vastagság trendanalízise Az átlagos RNFL-vastagságban a lineáris regressziós analízis a korai és középsúlyos glaukómás csoportban 5-5 szemnél (korai csoport: 13,5%; középsúlyos csoport: 14,7%), a súlyosan károsodott glaukómás csoportban 1 szemnél (7,1%) mutatott