Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

Non-arteritic anterior ischemic optic neuropathy A. ábra: A chorioidea vérellátása egy laterális Czöld] és egy mediális Ckék] a. ciliaris posterior ág esetén. Az ellátási területük határán van a fő vízválasztó terület [watershed zone, area divortium aquarum], de a kisebb rövid ágak között is vannak ilyen határ­vonalak. A 2 főág közti vízválasztó terület a papilla temporális felén halad át Area divortium foveához) is elhelyezkedhetnek (23, 71). Alakjuk a meglévő hátsó cili­­áris artériák számától függ, így mu­tathat függőleges vagy kissé ferde sáv, jobbra vagy balra fektetett T, il­letve ritkábban más alakzatot, a hátsó ciliáris artériák lefutásának egyéni variációjától függően (23, 27). A NA-AION akut szakában a fluoreszcein angiográfia korai felvé­telein tipikusan látható a chorioi­dea telődésének késése vagy hiánya a vízválasztó területeken vagy a peripapilláris zónában, mivel ezek a területek a legérzékenyebbek a hi­­poperfúzió vagy non-perfúzió szempontjából (23, 71). Az akut fázis lezajlása után ilyen eltérés ál­talában már nem mutatható ki (28, 40). A látóidegfő elülső részének vérellátásában döntő szerepe van a hátsó ciliáris artériáknak. A felszíni idegrostréteget általában és döntő­en a retina erei látják el, ritkábban a temporális részét a hátsó ciliáris ar­téria kisebb, a prelamináris régióból származó ágai vagy a cilio-retinalis artéria (28). A prelamináris régió (felszíni idegrostréteg és lamina cribrosa közötti terület) vérellátá­sát a peripapilláris chorioidea bizto­sítja centripetális ágakon keresztül és szegmentálisan (22, 28). A la­mina cribrosa régióját a rövid hátsó ciliáris artéria vagy a Zinn és Haller artériás gyűrű látja el (utóbbi nem mindig van jelen) (28). A retrola­­mináris régióban (a lamina cribrosa mögötti közvetlen terület) rekur­­rens piális ágak futnak centripetáli­­san, amelyek a peripapilláris chori­­oideából, a Zinn és Haller artériás gyűrűből, a rövid hátsó ciliáris arté­riákból vagy más orbitális artériák­ból erednek (22, 28). Emellett ez utóbbi régióban centrális axiális vérellátás is jelen lehet bizonyos egyénekben, az arteria centralis re­tinae intraneurális ágaiból eredően (28). Patofiziológiai vonatkozások A látóidegfő kapillárisainak feltéte­lezett autoregulációja is szerepet játszhat a kórkép patogenézisében. Hayreh (40) szerint a choriocapillaris autoregulációjának károsodása, va­lamint az, hogy kapilláris rendszer egészséges egyénekben is csak bizo­nyos mértékig képes kompenzálni a túl alacsony (vagy hipertóniában magas) perfúziós nyomást, szerepet játszik az iszkémiás károsodás ki­alakulásában. Az ideghártya ereinek ismert autó regulációjával szemben a choriocapillaris autoregulációjá­nak megléte azonban vitatott. Korai tanulmányok cáfolták, későbbi ál­latkísérletek alátámasztották és 15-30 Hgmm közé tették azt a kriti­kus értéket, amely alatt az autore­­guláció nem működik (29). Az iszkémia következtében a látó­ideg idegrostjaiban az axoplazma áramlása csökken, ami axoplazma és citoplazmikus törmelék felgyü­lemléséhez vezet, következményes idegrostátméró-növekedéssel, duz­zanattal (40, 60). Majmokon tör­tént kísérletekkel (11, 60) sikerült bebizonyítani, hogy az iszkémiás idegrost-károsodás a lamina crib­rosa és a közvetlen retrolamináris régióban történik. A retrolamináris régióban a korai fázisban a mie­­linhüvelyek körül citoplazmikus törmelék látható, majd napok múl­va a mielinizált rostok szétesnek és makrofágok jelennek meg. Ezzel el­lentétben a prelamináris régióban levő nem mieleinzált ganglionsejt axonjaiban csak axoplazma felgyü­lemlés (axonduzzanat) látható, a sejtorganellumok és mikrofilamen­­tumok megtartott morfológiájúak. Ezek alapján az AION-ban megjele­nő látóidegfő ödémát teljes mérték­ben a prelamináris rostokban fel­gyülemlő axoplazmának tulajdo­nítják. A kísérlet azt is megmutat­ta, hogy bizonyos szintű keringésre szükség van ahhoz, hogy az axo­plazma transzport fennálljon, mivel egyidejű arteria centralis és hátsó ciliáris artéria okklúziójakor axo­plazma transzport és idegrostduz­zanat nem figyelhető meg a látó­idegfőn. A szerzők (11) az AION-31

Next

/
Thumbnails
Contents