Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

Nem-arteritises elülső ischaemias opticus neuropathia ban kialakuló iszkémiás papilla­­ödémát szövettanilag az ideghár­tyán kialakuló gyapottépés góchoz hasonlónak találták. Más szerző szerint a kialakult duzzanat a zsú­folt szöveti viszonyok miatt a kapil­lárisokra is nyomást fejt ki, a meg­növekedett érpermeabilitás folya­dékszivárgást okoz, ami tovább fo­kozza az ödémát, ez tovább rontja az axoplazma-áramlást és így egy ördögi kör alakul ki (40). Az állatkí­sérletek során megfigyelhető gyul­ladásos reakció (8, 9) - ami önma­gában is felelős lehet a makrofágok megjelenéséért (69) -, valamint a kísérletekből levont emberekre vo­natkozó következtetések körülte­kintést igényelnek, mivel ezen kí­sérletek során az indukált NA­­AION nem hipoperfúzió által tör­tént (34), hanem az erek közvetlen bipoláris diathermiája vagy intravé­nás bengál vörös festékanyag szem­­fenéki lézerkezeléssel történő fotoindukciója által (8, 9, 11, 69, 73). 2011-ben megjelent közle­mény akut NA-AION után három héttel végzett szemboncolás ered­ményéről számolnak be. A betegnél alsó végtagi thromboembolectomia után 4 nappal jelentkeztek látáspa­naszai, amelyet NA-AION-nal< di­agnosztizáltak, majd néhány nap­pal később a beteg veseelégtelenség­ben meghalt. A látóidegfő vizsgála­ta során az iszkémiás terület körül egyértelmű gyulladásos reakciót si­került kimutatniuk (69). Kockázati tényezők A NA-AION-ban kialakuló iszké­miás károsodást több szisztémás és lokális rizikótényezővel hozzák összefüggésbe (40, 64). Az éjszakai hipotenziót, az alvási apnoet, az iszkémiás szívbetegséget, a magas vérnyomást, az ateroszklerózist, a cukorbetegséget (kivéve a korai stá­diumokat) (66), a hyperlipidaemiát, valamint a hypovolaemiás állapoto­kat több tanulmány egybehangzó­an rizikótényezőként említi (40, 64). Mindegyik közös jellemzője, hogy valamilyen módon a vérellátás mennyiségére vagy minőségére nézve kedvezőtlenül hat. Az okulá­­ris okok között szerepel a tömött, zsúfolt (kis C/D arányú) (5, 36) vagy más szerzők szerint akár a kis látóidegfő (61) („disc at risk”) (55) is, a papilla drusen, a magas szem­nyomással járó zöldhályogok (főleg ha hirtelen alakul ki) és a bulbus­­megnyitó műtétek (20), ha ezek során nagy a szemnyomás ingado­zása. Predisponáló tényező lehet a látóidegfő vérellátásának egyéni va­riációja is, így például ha csak 1 hátsó ciliáris artéria van jelen, vagy ha a vízválasztó terület a papillán teljesen átmegy kedvezőtlenebb, mint 2-3 artériaág megléte és a víz­választó terület a papillától távo­labb való elhelyezkedése (40). Ezek­ben is közös, hogy zsúfolt vagy rendellenes vérellátású szöveti vi­szonyok mellett különböző okok­ból adódóan csökkent perfúzió ala­kul ki és vezet az idegrostok károso­dásához (60). Egy 36 beteget és 81 kontrollt tartalmazó tanulmány­ban (63) a thrombophilia és a NA­­AION összefüggését vizsgálták, amelyben azt találták, hogy a hy­­perfibrinogenaemia 3,3-szorosára növeli a betegség kialakulásának az esélyét. A cikkben közölt adatok szerint a cukorbetegség 5,2-szeresé­­re, a Leiden-mutáció 5,5-szörösére növeli a NA-AION kockázatát, op­timalizált cut-off szintek mellett pedig további faktorokat azonosí­tottak (hypercholesterolaemia, ma­gas lipoprotein (a) szint és magas von Willebrand-faktor-szint), ame­lyek kockázati tényezőként szere­pelhetnek. A szerzők egy korábbi közleményükben (62) szintén arról számoltak be, hogy az általuk vizs­gált 20 betegből 6-nál APC-rezisz­­tenciát (és Leiden-mutációt) sike­rült kimutatni, azonban ebben a csoportban a fibrinogénszint min­denkinél a normáltartományon be­lül volt. Interferon kezelések során is kiala­kulhat elülső ischaemiás opticus neuropathia, amely esetekben ha­sonlóan mikrocirkulációs zavart vé­leményeztek a retinopathia és a papilla érintettség kialakulásának a hátterében (44, 45). Feltételezésként felmerült a do­hányzás is, mint rizikótényező, azonban a vizsgálatok során nem sikerült összefüggésbe hozni a be­tegség kialakulásával (33, 64). Multifaktoriális etiológiájú beteg­ségként a gyógyítása szempontjá­ból fontos mindezen tényezőket fi­gyelembe venni és lehetőleg kezel­ni. Tekintettel kell lenni a magas vérnyomás kezelésében használt potens gyógyszerek hipotenzív ha­tására is, a 24 órás vérnyomás-mo­­nitorizálás során kiderülhet a noc­turnalis hipotenzió, ami a dózis módosítását, az este beveendő gyógyszer elhagyását vagy a terápia újragondolását indokolhatja. A LATOIDEGFO KLINIKAI KÉPE A BETEGSÉGBEN A látóidegfő vérellátásának és a kór­kép fiziopatológiájának ismereté­ben érthető miért nem mindig ugyanolyan a kialakuló papilla ödé­mája. A papilla ödémás lehet szeg­­mentálisan vagy teljes egészében a vízválasztó területek elhelyezkedé­sétől és a látóideg vérellátásának egyéni variációjától függően (1, 3, 40). Egy tanulmány szerint (16) a papilla színe és a fluoreszcein angiográfián látott vérellátása sok­szor nincs összhangban egymással és azt a következtetést vonták le, hogy a papilla színe nem utal annak vaszkularitására. Egy másik cikk­ben (26) közöltek szerint a papilla színét a felszíni idegrostrétegben levő kapillárisok és az itt lévő gliaszövet aránya határozza meg. NA-AION-ban a mélyebben levő ciliáris rendszer, nem pedig a re­tinalis az érintett, a kialakult ödé­ma a felszíni szövetekre gyakorolt kompressziójától függően okozhat tágulatot vagy sem a felszíni kapil­lárisokban (18, 32). A papilla színe eszerint lehet halvány, közel fizio­lógiás halvány rózsaszínű vagy akár piros, hyperaemiás (21, 24, 40). A papilla mellett gyakran látható csi­kóit vérzés, valamint a papilla körül a vénák tágulata és kanyargóssága szintén a felszíni, idegrostrétegben

Next

/
Thumbnails
Contents