Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

Nem-arteritises elülső ischaemias opticus neuropathia

2. ábra: Öt hónapja lezajlott NA-AION szemfenéki képe: a papilla halvány, atrófiás (ugyanaz a beteg]

vátorig terjedően külön látják el a nekik megfelelő chorioidea részt, 2 ág esetén például a temporális és a nazális félt (17) (3. ábra), több ág esetén harmadokat, kvadránsokat (22, 26). A choriocapillaris anatómiájára két leírás létezik: az egyik szerint a chorioidea nyílt, a kapillárisok szintjén folyamatos anastomosisokkal rendelkező rendszer, a másik (22, 23) pedig, hogy a vérellátás szegmentális, lobularis formájú és funkcionálisan végartériás típusú. Az elsőt humán posztmortem vizsgálatok alapján írták le, a másodikat klinikai megfigyelések és állatkísérletek (22, 23) támasztják alá. Hayreh (23) a hátsó ciliáris artériák

kapilláris szintig terjedő ellátási területeinek a határát vízválasztó területnek nevezi („watershed zone”, area divortium aquarum) (4. ábra). Valamely hátsó ciliáris artéria elzáródása esetén ezen a területen nincs vagy késik a choriocapillaris telődés (18, 23, 71). A kiserek lobuláris felépítéséből adódóan a kapillárisok szintjén a vénarendszeren keresztül az elzáródott artéria ellátási területében bizonyos mértékű retrográd telődés azonban lehetséges (22). A vízválasztó területek általában a papillán teljesen vagy érintőlegesen áthaladnak, de a látóidegfőtől távolabb, nazálisán vagy temporálisan (akár közel a

meneti non-perfúziója vagy ritkábban embóliája áll (40). A hipo- vagy átmeneti non-perfúzióért a szem ereiben levő perfúziós nyomáscsökkenés a felelős, amely az átlag artériás nyomás és a szemnyomás különbözete (29). Perfúziós nyomáscsökkenést több tényező okozhat, mint például a vérnyomás alvás alatt történő esése vagy a szemnyomás hirtelen bekövetkező emelkedése (40, 68). A perfúziós nyomás egy bizonyos kritikus szint alá esése a látóideg iszkémiás károsodásához vezethet (40).

A LÁTÓIDEGFŐ VÉRELLÁTÁSA

Anatómiai vonatkozások Az iszkémiás látóidegfő-károsodás megértéséhez szükséges a chorioidea és látóidegfő vérellátásának ismerete. A klasszikus leírás szerint az arteria ophthalmica külön hoszszú és rövid hátsó ciliáris artéria ágakat ad, azonban Hayreh tanulmányai (17, 18, 22) azt mutatták, hogy az arteria ophthalmica előbb 1-5 közös törzságat ad (általában 2-3-at: medialis, lateralis és superior), amit hátsó ciliáris artériának nevezett. Ezek aztán további alágakra, 2 hosszú és 10-20 rövid hátsó ciliáris artériára oszlik, majd szegmentális módon a kapilláris rendszerig bomlik (22, 23, 28). A hátsó ciliáris artériák a rövid ágakon keresztül az ek-3. ábra: Arteria ciliaris posterior laterális és medialis ága az a. ophthalmicából ered, majd tovább oszlik 10-20 rövid ágra Ca. cil. post, breves] és 1-1 hosszú ágra (a. cil. post, longus]. Cv.ö. 4. ábra]