Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

Identifying a baseline for flare in anterior chamber for children and adults B evezetés Az elülső szemcsarnok egészséges egyénekben optikailag tiszta, ame­lyet a vér-csarnokvíz-gát zavarta­lan működése biztosít. Gyulladásos betegségekben a szemgolyó felszí­nén végzett műtétek, a szaruhártya lézeres műtétéi (10), a szemfenéki lézer fotokoaguláció valamint intra­ocularis műtétek után (13), a csar­nokvíz fehérje- és gyulladásos sejt tartalma különböző mértékben megnövekszik, amelyet a vér-csar­nokvíz-gát működésének csökke­nése magyaráz. Az elülső csarnokban levő fehérje és gyulladásos sejtek jelenléte biomik­roszkóppal nagy nagyítással vizs­gálható ugyan, de a módszer szub­jektív. Pontosabb információkat kaphatunk a vér-csarnokvíz-gát működéséről fluorofotometriás vizsgálattal, amely időigényes és invazív vizsgálómódszer (4). Az 1980-as évek végétől jelent meg a japán Kowa Laser Flare Meter (FM 1000 és FM 2000), amellyel gyorsan, jól reprodukálható módon határozható meg az elülső csarnok fehérje- és sejttartalma. A később megjelenő készülékek, mint a Kowa FM 500, Kowa FM 600 és a legújabb Kowa FM 700-as készülék csak a csarnokvíz fehérjetartalmá­nak mérésére alkalmasak. Ugyan­akkor ma már elülső szegment OCT-vel is vizsgálhatók a gyulladá­sos sejtek (9). Az eszköz segítségével pontos in­formációkhoz juthatunk arról, hogy a különböző típusú beavatkozások milyen hatást gyakorolnak a szem szöveteire, milyen mértékben káro­sodik ezáltal a vér-csarnokvíz-gát. A kezelések hatásosságát követhet­jük például uveitises szemekben vagy műtétek után. A mérési ered­mények megfelelő értékeléséhez szükséges az egészséges szem elülső csarnokában mérhető fehérjetarta­lom normálértékének, továbbá az életkor, a nem és egyéb tényezők befolyásoló szerepének ismerete. A felnőtt populációra vonatkozóan Oshika 1989-ben elsőként közölte a csarnokvíz fehérjeintenzitás (flare) és a kor kapcsolatát (12). 1991-ben Shah és kollégái ugyancsak egészsé­ges felnőtteken végeztek méréseket (16). Guillén-Monterrubio és munka­társai 1997-ben végzett méréseiben már szerepel 10-19 éves korcsoport is, ahol meghatározták a normál flare értékeket (6). Az óvodás és kis­iskoláskori normálértékeket azon­ban ismereteink szerint eddig nem határozták meg. Klinikánk 2011 óta rendelkezik Kowa FM 600-as készülékkel. Célul tűztük ki, hogy megmérjük az elül­ső szemcsarnok fehérjetartalmát egészséges felnőtteken és gyerme­keken, iskolás kor előtti életkorban is. A nyag és módszer Vizsgálatainkat az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága engedé­lye alapján végeztük. A vizsgált sze­mélyek, gyermekek esetében szüle­ik tájékozott beleegyező nyilatko­zatot írtak alá. Mind a gyermekeket, mind a fel­nőtteket réslámpás biomikroszkó­pos vizsgálatnak is alávetettük. Csak szemészeti és általános szempontból is egészséges egyéne­ket vontunk be vizsgálatunkba. Kizáró oknak számított a diabetes mellitus, reumatológiai betegségek, immunológiai betegségek, megelő­ző refraktív sebészeti és intraocu­laris műtét (zöld hályog ellenes vagy szürke hályog miatti műtét), a közelmúltban történt kancsalság ellenes műtét. Nem volt kizáró ok ezekben a csoportokban a száraz­­szeműség és nem volt informáci­ónk a gyermekek figyelemzavaros magatartására vonatkozóan. Méréseinket Kowa FM 600-as Laser Flare Meter készülékkel (Kowa Company, Ltd. Hamamatsu Factory, Hamamtsu City, Shizuoka Pref., 431-2103 Japan) végeztük (1. ábra). A készülék nem invazív módon, a szem érintése nélkül dióda lézerfény segítségével képes mérni a csarnokvíz fehérjetartal­mát, az eredményeket fotonszám/ milliszekundum (f/ms) egységben adja meg. A készülék nem tágított pupilla mellett is képes a mérése-1 . ábra: Kowa FM-6CDO Laser Flare Meter műkö­dési elve \ /

Next

/
Thumbnails
Contents