Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

Csarnokvíz fehérjetartalmának meghatározása

1 . táblázat: A vizsgált egyének adatai

Életkori

csoportok

Min/Max életkor, év

Átlagéletkor,

év

Vizsgált személyek száma

Vizsgált szemek száma

1

5-8

6,6

20

40

2

10-12

10,9

23

46

3

18-25

22,5

14

28

4

26-40

30,8

11

22

5

40-75

62

12

24

két reprodukálható módon elvégezni. Egy mérési idő 0,5 másodperc. A készülék 7 mérést végez és 5 mérés átlagértékét és a szórást jeleníti meg, az eredmények kiprintelhetőek. Mérések előtt a készüléket kalibrálni kell. A mérésekhez nem szükséges a helyiséget elsötétíteni.

A 635 nm dióda lézer fénysugara az elülső csarnokba vetül, a fehérjemolekulákon szóródó fotonokat nagy érzékenységű detektor észleli. Ez a

2. ábra: Az elülső csarnok fehérjetartalma a vizsgált 5 korcsoportban CKruskal-Wallisteszt p=0,1 033

12r

10-1 8-\

О. В

4-2-0

= médián □ 25-75%

i kiugró adatok nélküli értéktartomány

о

0 12 3 4

Korcsoportok

működési elv nagy érzékenységű mérést tesz lehetővé.

Öt korcsoportot képezve végeztük el a vizsgálatokat. A méréseket az egyes korcsoportokban azonos vizsgáló végezte (1. táblázat).

Az egyes korcsoportok esetén kapott értékek összehasonlítását Kruskal-Wallis-teszttel végeztük (SPSS 15.0 statisztikai program).

Eredmények

Eredményeinket korcsoportokra lebontva közöljük. A készülék az elülső csarnok fehérjetartalmára vonatkozó értékeket fotonszám/milliszekundum egységben adja meg. A 2. táblázat tartalmazza a részletes adatokat, beleértve a szórást és a médián értékeket is.

Adataink statisztikai elemzése nem mutatott különbséget az egyes korcsoportok között (p=0,103) (2. ábra).

M

egbeszélés

Normál körülmények között egészséges egyéneken a csarnokvíz biomikroszkóposan vizsgálva tiszta. A vér-csarnokvíz-gát működésének zavara vagy elégtelen működése a csarnokvíz fehérjetartalmá2. táblázat: Az elülső csarnok fehérjetartalma [foton/msD

Átlag

SD

Medián

Minimum

Maximum

1

3,47

2,4

2,7

1,1

12,1

2

3,45

1,5

3,3

1,5

8,2

3

3,16

1,5

2,9

1,5

6,6

4

3,73

1,4

3,5

1,7

6,3

5

5,48

3,4

4,1

1,3

12,9

nak növekedését, valamint gyulladásos sejtek megjelenését eredményezi. Intraocularis gyulladás esetén a csarnokban fehérje és gyulladásos sejtek jelennek meg, amelynek oka a vér-csarnokvíz-gát működésének zavara. A vér-csarnokvíz-gát a ciliáris epithel nem pigmentált hámjának apikális felszínén, a nem fenesztrált ciliáris kapillárisokban, valamint az írisz ereinek endothelsejt-rétegében reprezentálódik. A vér-csarnokvíz-gát elégtelen működése vagy működésének zavara pozitív korrelációt mutat a gyulladás súlyosságával (7, 19).

Intraocularis gyulladás esetén - uveitisben - a Hogan (8) által ajánlott, később BenEzra (3) majd a SUN Work Group (19) által kissé módosított és most is érvényben levő módszert használja a szakma a csarnokvíz fehérjetartalmának és a gyulladásos sejteknek a detektálására. Eszerint biomikroszkóppal vizsgálva nagy nagyítást használva lxl mm szélességű résfényben vizsgálva a következő beosztást ajánlják:

A gyulladás súlyossága szerint: 0-4 fokozatot különböztetnek meg (3. táblázat).

A fenti osztályozásból látható, hogy a módszer mindenképpen szemikvantitatív, tévedéseket hordozhat magában, nem reprodukálható, bár a klinikai kép alapján a teendők világosak. Nyilvánvalóan a beteg az 1 + fokozattól kezelést igényel.

A 70-es évek végétől alkalmazott fluorofotometriás módszer már pontos méréseket tett lehetővé (4). A mérési eljárás nehézkesebb, invazív, időigényes és az allergiás reakcióval is számolni kell. A fluoreszcein festék beadásától számítva 60 perccel kellett mérni a festék megjelenését az elülső csarnokban. A pupillát a vizsgálathoz tágítani kellett.

Mi magunk is végeztünk ilyen módon vizsgálatokat többek között phakoemulsificatio és hátsó csarnok műlencse-implantáció után, az eredményeket az ESCRS kong-172;