Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-09-01 / 3. szám
Intraocular femtosecond laser use in traumatic cataract Esetismertetés 38 éves kárpitosként dolgozó férfi betegünk jobb szemének penetráló szemsérülése miatt került intézetünkbe. Felvétele előtt pár órával kárpitos kapocs csapódott a szemébe. Felvételekor visusa 0,4 volt. Flipotóniás bulbust, a corneán paracentrálisan 10 h-nál 2 mm-es perforációs nyílást láttunk, melyet az iris tamponált. Lencséje tiszta volt, bár az elülső lencsetokon 10 h-nál egy ráncot figyeltünk meg. Scheimpflug-kamera (Oculus Pentacam HR 70 900; OculusOptikgerate GmbH, Wetzlar, Germany) felvételen jól láthatóvá vált az elülső lencsetok sérülése (2. ábra). Orbita CT-vizsgálat intraocularis idegen testet nem detektált. Sürgősségi műtéttel a corneán lévő perforációs sebet két 10/0-ás (nylon) varrattal zártuk (1. ábra). A posztoperatív időszakban a beteg visusa megromlott (V 2 той), amit a lencse elszürkülése magyarázott. Ekkor 2 héttel az első műtétet követően femtolézerrel (Alcon-LenSx Lasers Inc, Aliso Viejo, CA) asszisztált szürkehályog-műtétet végeztünk. A lézersugarat a bulbus (30-40 Hgmmes) szívógyűrűvel történő rögzítése után, a cornea kontúrját követő kontaktkagyló segítségével fókuszáltuk. A perforációs nyílásnál filtrációt a megemelkedett intraocularis nyomásnál sem tapasztaltunk. Majd a femtolézer segítségével - elülső szegment OCT-kép ellenőrzése mellett - elkészítettük a körkörös 4,3 mm átmérőjű capsulorhexist, kikerülve a lencsetokon lévő ráncot, sérülést (3. ábra), és a lencsét 2 egymásra merőleges vágási felszín segítségével 4 kvadránsra daraboltuk. Ezután a szívóhatás megszüntetését követően a maszkot eltávolítottuk a kezelendő szemről, majd hagyományos lencseműtét kezdődött. A corneasebeket (segédnyílás, alagútseb) hagyományos módon készítettük el. Az elülső csarnokot viszkoelasztikus anyaggal feltöltöttük, majd a femtolézerrel elmetszett elülső tokrészt eltávolítottuk. Ezután a phacoemulzifikációs 1 . ábra: Réslámpa fotó az elülső szegmentumról. A képen jól látható a két darab 1 O/O-s [nylon] varrattal zárt cornea perforációs nyílás 2. ábra Scheimpflug kamera felvétel az egyesített corneáról és a sérült elülső lencsetokról [fehér nyíl] fej segítségével mechanikusan szeparáltuk a magdarabokat, majd csak vákuum felhasználásával eltávolítottuk. A kéregmaradékot irrigációs/aspirációs eszköz segítségével kiszívtuk a tokzsákból, viszkoelasztikus anyag segítségével a tokzsákot feltöltöttük. Az elülső lencsetok-sérülés nem terjedt rá a hátsó tokra; a hátsó tok ép volt. így hátsó csarnoki hidrofób: akrilát műlencsét (+29,0 D-s AcrysofMAóOAC Alcon, Laboratories Inc. Forthworth Texas, USA) implantáltunk a tokzsákba. A feleslegessé vált viszkoelasztikus anyagot a szemből eltávolítottuk, majd intrakamerálisan cefuroximot (1 mg/0,1 ml) injektáltunk. A beteg visusa az első posztoperatív napon 0,7-re javult (4. ábra). M egbeszélés Irodalmi adatok alapján traumás katarakta esetén a leggyakoribb intraoperativ szövődmények a capsulorhexis irregularitása és a zonulolysis (2, 6). Az elülső tokon lévő sérülések a hátsó tokra is ráterjedhetnek, ami jelentősen meghatározza, befolyásolja a műtét kimenetelét, eredményességét (4, 6). A femtolézerrel végzett capsulorhexis, eddigi eseteink alapján, biztonsággal alkalmazható traumás esetekben. Femtolézeres capsulotomiával a rhexis helyzete pontosan (mikrométeres pontossággal) beállítható, kimérhető, figyelembe véve az esetleges elülső toksérüléseket is. A lézeres capsulotomiának egyedüli korlátját a pupilla mérete jelentheti. A minimális pupilla átmérőnek 5.5- 6,0 mm-nek kell lenni, hogy a 4.5- 5,0 mm-es capsulorhexis kivitelezhető legyen (6). A femtosecond lézerkészülékkel készített pontos, centrális rhexis kiváló lehetőséget teremt nem traumás esetekben is a műlencsék optimális pozicionálására, ezáltal a látásminőség javítására (1, 5). Femtolézerrel készített capsulotomiák esetében a műlencsék decentralizációja, tiltje szignifikánsan kisebb mértékű, mint a manuálisan elvégzett capsulorhexisek esetében (1). A magasabb rendű aberrált
