Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-09-01 / 3. szám

Traumas katarakta megoldása femtolézer asszisztált szürkehályog-műtéttel

A. ábra: Posztoperatív felvétel: Hátsó csarnoki hidrofób acrylat műlencse a tokzsákban.

A beteg posztoperatív visusa: 0.7.

ff

dók kialakulása is így jelentősen csökken (3).

A femtolézerrel elkészített sebek, illetve a lencsemag előtörése, amely kisebb phacoemulzifikációs energiaszükségletet biztosít, lehetővé

teszi a posztoperatív cornea ödéma csökkenését (7). Ez sérült szemek esetében különösen fontos, hiszen trauma hatására az endothelsejtek csökkenése, morfológiai változásai ezen sejtek regeneráló képességét

zavarják, amely a cornea irreverzibilis dekompenzációjához vezethet. Esetünkkel azt mutattuk be, hogy traumás kataraktáknál is alkalmazható intraocularis femtolézer, amelynek lencsesérülések esetén egyik legnagyobb előnye a biztonságos capsulotomia. A vákuum használata mellett nem nyílt meg a cornea perforációs sebe és a capsulotomia elvégezhető volt. A lézerrel készített rhexisünk kissé excentrikusán keletkezett, mert a lencsetok-sérülést így lehetett kikerülni, de egy szabályos kör alakú, pontosan 4,5 mm-es átmérőjű ép capsulorhexist lehetett létrehozni. Természetesen manuálisan is el lehetett volna ezt készíteni, de kisebb biztonsággal. A nagyobb centrális capsulorhexis irregularitásának kialakulását fokozta volna az, hogy nem lehetett tudni mennyire terjed hátra az aequator felé a toksérülés, így a kicsit excentrikus, de szabályos capsulotomia elvégzését választottuk. A capsulorhexis épsége miatt, ami döntő lépése a sikeres szürkehályog-műtétnek, érdemes volt esetünkben femtolézert alkalmazni. A beteg frissen kialakult traumás kataraktájának lézeres fragmentálásával pedig kevesebb mechanikus erő hárult a sérült zonulákra, lencsetokra, amivel az esetlegesen kialakuló szövődmények (pl. zonulolysis) esélyét csökkenthettük.

Traumás szürke hályognál a hagyományos phacoemulzifikációs technika mellett az intraocularis femtolézernek is van létjogosultsága.

Irodalom

1. Kranitz K, Takacs A, Mihaltz K, et al. Femtosecond laser capsulotomy and manual continuous curvilinear capsulorrhexís parameters and their effects on intraocular lens centration. J Refract Surg 2011; 27 (8): 558-563.

2. Marques FF Marques DM, Osher RH, Osher JM. Fate of anterior capsule tears during cataract surgery. J Cataract Refract Surg 2006; 32 (10): 1638-1642.

3. Mihaltz K. Knorz MC, Alio JL, et al. Internal aberrations and optical quality after femtosecond laser anterior capsulotomy in cataract surgery. J Refract Surg 2011; 27 (10): 711-716.

4. Nagy ZZ, Takacs A, Filkorn T, Sarayba M. Initial clinical evaluation of an intraocular femtosecond laser in cataract surgery.J Refract Surg 2009; 25

(12): 1053-1060.

5. Nagy 11, Kranitz K, Takacs Al, et al. Comparison of intraocular lens decentration parameters after femtosecond and manual capsulotomies. J Refract Surg 2011; 27 (8): 564-569.

Б. Nagy 11, Kránitz K, Takacs A, et al. Intraocular femtosecond laser use in traumatic cataracts following penetrating and blunt trauma J Refract Surg 2012 Feb; 28 (2): 151-3.

7. Takács AI, Kovács I, Miháltz К, et al. Central corneal volume and endothelial cell count following femtosecond laser-assisted refractive cataract surgery compared to conventional phacoemulsification. J Refract Surg 2012; 28 (6): 387-91.

Dr. Szepessy Zsuzsanna E-mail: szepzsu@yahoo.com