Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-03-01 / 1. szám

Szemfenéki vénás keringési zavarok zeit szemekben (kezelt/ kontroll 12% vs. 22%). Az üvegtesti vérzés megelőzését illetően a következő eredményre jutottak: ha a kezelést a neovaszkulárizáció észlelésekor az ágokldúziónak megfelelő szeg­mensben elvégezték, lényegesen kisebb arányban fordult elő a nem kezelt szemekhez viszonyítva az üvegtesti vérzés (kezelt/ kontroll 29% vs. 60%). Az eredmények azonban azt már nem támasztot­ták alá, hogy a neovaszkulárizáció megelőzésére irányuló lézerkeze­léssel az üvegtesti vérzést is elke­rülhetjük. Ugyanis iszkémiás ágokklúzió (legalább 5 papillányi területben károsodott retinalis ka­pilláris ágy) esetén még a neo­vaszkulárizáció megjelenése előtt hiába történt meg a preventív scatter lézer koaguláció, jelentősen nagyobb arányban fordult elő üvegtesti vérzés, mint azokban a szemekben, amelyeket csak az ér­új donképződés miatt kezeltek (12% vs. 9%). Bár a tanulmány egyértelműen nem tudta igazolni, az eredmények mégis arra utalnak, hogy a preventív lézerkezelésnek nem igazán vannak előnyei. A lé­zerkezelés érúj donképződés esetén volt hatásos (87, 88). Centrális vénás elzáródás Vénás törzselzáródás okozta ma­­kula ödéma esetén a grid lézerke­zelésnek nincs értelme. Bár a 3 éves követési idő végén fluoresz­­cein-angiográfiás vizsgálatok alap­ján a szivárgás csökkenését írták le, a látóélesség nem javult (90). Ugyancsak a Central Vein Occlu­sion Study írta le, hogy iris rube­­osis esetén panretinalis lézerkoa­gulációval a neovaszkuláris glau­­kóma kialakulásának esélye csök­ken. A panretinalis lézerkezelést követően a meglévő neovaszkulá­rizáció az esetek jelentős hányadá­ban visszafejlődik. Iszkémiás típu­sú okklúzió esetén a profilaktikus lézerkezelést nem tartják indo­koltnak. Nem javít a szem állapo­tán, statisztikai szempontból ugyanolyan arányban alakul ki érúj donképződés a profilaktikus lézerkoagulációt követően, mintha nem kezeltük volna a beteget (pro­filaktikus lézerkoaguláció/nem ke­zelt szemek, neovaszkulárizáció az esetek: 20% vs. 35%-ában) (89). Sőt, a preventív lézerkezeléssel a centrális látásában amúgy is sú­lyosan károsodott szemek látását a perifériás látótér jelentősen be­szűkülésével tovább rontjuk (39). 1.1.2. Chorioretinalis VÉNÁS ANASTOMOSIS KÉPZÉS LÉZERREL A chorioretinalis vénás anastomo­sis képzését a nem iszkémiás törzselzáródásra fejlesztették ki. Prospektiv randomizált multicent­rikus tanulmányban (Central Re­tinal Vein Bypass Study) vizsgál­ták, hogy nem iszkémiás törzsel­záródásban mennyire hatékony az argon lézerrel képzett anastomo­sis, javul-e a látás, illetve hogyan változik az iszkémiás területek ki­terjedése. A tanulmányba 131 be­teget vontak, a betegeket kezelt/ nem kezelt (konvencionális terápi­át, de nem warfarint kapó) csopor­tokra osztották. A kezelt betegek közel háromnegyedében alakult ki működő anastomosis a retinalis véna és a chorioidea között. A másfél éves követési idő végén a lé­zerkezelt csoportban tapasztalt lá­tóélesség szignifikánsan jobb volt, mint a nem kezelt csoportban. A lézer indukálta anastomosisos cso­portban a látás nem romlott, míg a nem kezelt csoportban több mint 2 vonalnyit romlott. Az iszkémiás típusba való átfordulást illetően a két csoport között nem volt lénye­ges különbség (kezelt csoportban a szemek 9,6%-ában, a nem kezelt csoportban a szemek 20,8%-ában, p=0,33). A lézerkezelt csoportban az esetek 18,2%-ában figyeltek meg a kezeléssel összefüggésbe hozható neovaszkulárizációt, 9,1%-ban fordult elő üvegtesti vér­N ✓ zés, amely miatt vitrectomiát vé­geztek. Ha tehát emellett a terápi­ás lehetőség mellett döntenénk, a klinikailag szignifikáns szemészeti mellékhatásokat feltétlenül mérle­gelnünk kell (63). 1.2. Gyógyszeres megközelítés 1.2.1. Glükokortikoidok A makula ödéma kezelésében a glükokortikoidok használatának az az elvi alapja, hogy a szteroidok csökkentik a kapillárisok perme­­abilitását, gátolják a VEGP génex­­presszióját és a VEGP anyagcsere útját. Intravitrealis triamcinolon [Kenalog, Tr ivar is, Triesence) Ágokklúzió Esetsorozat-tanulmányok alapján úgy tűnt, hogy hatékony eszköz lehet a makula ödéma kezelésében (54). A SCORE Study (Standard Care versus Corticosteroid for Re­tinal Vein Okklúzión) azonban ezt nem igazolta. A tanulmányba 411 vénás ágelzáródásos beteget von­tak be, akik látásromlást okozó makula ödéma miatt vagy triam­cinolon kezelést (1 vagy 4 mg kon­zerválószer-mentes triamcinolon acetonid intravitrealisan, legalább 4 havonta) vagy standard grid foto­­koagulációs kezelést kaptak (a ma­­kulát érintő vaskos vérzéses esete­ket kizárták). Mindhárom cso­portban az egyéves követési idő végén ugyanolyan arányban ta­pasztaltak jelentős, legalább 3 sor, 15 betűnyi látásjavulást: (1 mg tri­amcinolon: 26%, 4 mg triamcino­lon: 27%, grid: 29%). A triamcino­­lonos csoportokban sokkal gyak­rabban figyeltek meg szövődmé­nyeket. A 4 mg trimcinolont kapó csoport 41%-ában, az 1 mg triam­­cinolonos csoport 8%-ában, míg a lézerezett csoportban a betegek 2%-ának volt szüksége szem­­nyomás-emelkedés miatt kezelésre. Szürkehályog-képződést, illetve

Next

/
Thumbnails
Contents