Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-06-01 - Supplementum
2012. június 7., csütöPtök/7 June 2012, Thursday Következtetés: A fenti hat esetből három alkalommal mutattunk ki herpes simplex illetve egy alkalommal varicella zostervírust, ezek etiológiai szerepét feltételezve a megfelelő szisztémás antivirális kezelést kapták a betegek. Az Epstein-Barrvírust nem tekintettük etiologiai tényezőnek, itt nem alkalmaztunk antivirális kezelés. A negatív panuveitises esetben immunszupressív kezelés indult. Herpes eredetű uveitis diagnózisa elsősorban klinikai kép alapján történik, azonban bizonyos esetekben szükség lehet a kórokozó szemből történő kimutatására is. Míg a serologiai vizsgálatok eredményei csak korlátozottan értékelhetőek, addig a kórokozó szemből történő direkt kimutatása PCR technikával nagy szenzitivitással és specificitással bír. A csarnok punctioja alacsony rizikójú beavatkozásnak számít, míg az üvegtesti mintát a terápiás célból indikált vitrectomiák során nyertük. Role of invasive diagnostic techniques in herpetic uveitis Zsuzsanna Géhl, Ildikó Süveges, Miklós Resch, János Németh Semmelweis University, Department of Ophthalmology Aim: Identification of herpes virus from the eye in cases, when the result has an impact in the differential diagnostic and therapeutic decision. The identification of herpes virus is very important in the choice between antiviral and immunosupressive therapy. Patients and methods: In 2011 ocular fluid of 6 adult patients suspecting herpetic uveitis were investigated. Four of them were aqueous fluid, and in two patients with suspected acute retinal necrosis, vitreous samples were collected during pars plana vitrectomy. Identification of herpes virus was performed by polimerase chain reaction (PCR) which is available from a small amount of ocular fluid (~ 200 pi). Results: Herpes simplex virus could be detected in the aqueous of two patients with anterior uveitis, and Epstein-Barr virus in one anterior uveitis case. In one eye with panuveitis the aqueous sarnie was negative for herpes virus. In one of the two vitreous samples herpes simlex virus, in the other varicella zoster virus was detected. Conclusion: Out of the six samples, in three herpes simplex virus, in one varicella zoster virus was detectabe. According to their ethiological role, systemic antiviral treatment was initiated. The Epstein-Barr virus positive case was not treated with antiviral drugs. At the virus negative panuveitic patient systemic immunosupressive therapy was initiated. In herpetic uveitis diagnosis is often based on clinical features, but in certain cases the causative agent needs to be identified from ocular fluid. While serological investitations have limited diagnostical value, identification of herpes virus with PCR tehnique has high sentitivity and specificity. Aqueous tap is a safe procedure, and the vitreous sarnie was collected by therapeutic vitrectomy. Uveitis ritka háttérbetegsége: a Behcet-szindrómáról eseteink kapcsán Dohán Judit1, Kiss Emese2, Polgár Anna2, Constantin Tamás3, Márton Gabriella4, Süveges Ildikó1 ''Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika Uveitis Ambulancia 20rszágos Rheumatológiai és Fizioterápiás Intézet Budapest 3Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika 4Miskolci Megyei Kórház Haematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztály Bevezetés: A Behcet-szindróma meghatározott földrajzi eloszlást mutat. Magyarországon a betegség előfordulásával nagyobb arányban lehet számolni, mint az eddig diagnosztizált esetekből következik. Célkitűzés: Bemutatni betegeinken keresztül a szindróma diagnosztikus kritériumait, a diagnosztikus nehézségeket és kérdéseket. Betegek és módszer: Klinikánk uveitis ambulanciáján az elmúlt három év alatt diagnosztizált 9 Behcet-szindrómás betegünk követése során tett megfigyeléseinket és a felmerülő diagnosztikus és terápiás kérdéseket elemezzük a nemzetközi irodalom tükrében. Eredmények: 6 krónikus uveitisben szenvedő betegünk esetében tüneteik a nemzetközi diagnosztikus kritériumoknak megfelelően a definitiv, 3 beteg esetében a valószínű diagnózishoz vezettek. 7 betegnél találtunk HLA B51 pozitivitást, 2 betegnél ez a HLA prediszpozíció nem állt fenn. Minden betegnek volt hátsó uveitise, 3 betegnek volt elülső érintettsége. Hypopyon uveitist egy esetben észleltünk. 7 betegnél visszatérő herpes simplex vírus reaktivációt észleltünk a tünetek fellángolása alkalmával. 2 beteg esetében erős Quantiferon ТВ Gold pozitivitást észleltünk manifeszt tuberculosis nélkül. A kezelésben a korán elkezdett immunszupresszív, egy esetben a biológiai kezelés vezetett az állapot javulásához. A herpesvirus reaktivációk idején hat esetben az immunszupresszív kezeléssel párhuzamosan adott antivirális kezelésre volt szükség. Következtetés: A Behcet-szindróma kizárólag klinikai megfigyelésen alapuló, a szimptomatológia szerint diagnosztizálható megbetegedés. A immunreakció okozta speciális infektológiai helyzet és a diagnosztikai tesztek értékelhetősége nehezíti a diagnózis felállítását, és a kezelést. Magyarországon a kórkép feltételezhetően aluldiagnosztizált. A rare background of uveitis: Behcet’s syndrome through our cases Judit Dohán1, Emese Kiss2, Anna Polgár2, Ildikó Süveges1, Tamás Constantin3, Gabriella Márton4 1Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Uveitis Ambulance 20rszágos Rheumatológiai és Fizioterápiás Intézet Immunológiai Osztály Semmelweis University II. Department of Pediatrics, Department of Rheumatology 4Miskolci Megyei Kórház, Haematológiai és Csontvelőtranszplantációs Részleg 7 ! — II PH
